Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-428
42$. országos ülés január 24. 1872. 19 vonalánál az Olt vize javasolt 0 vonala háromszor alacsonyabb, mint a kis-sinki. Tudjuk azt, hogy a lecsapolásnál minden esetre alkalmasabb az alacsonyabb viz, és ezért nem lehet semmit e terven változtatni. Ő csak azt akarja keresztülvinni, hogy halasztassék el a dolog'; de ha tekintem a tervezett vonalat : hitelt kell adnom azon mérnököknek, kik azt a kormány részéről megvizsgálták, és el kell hinnem azt is, hogy Vojla község van fenyegetve és Sink jelenleg nincs fenyegetve s nem lesz akkor sem, ha ezen csatorna keresztülvitetik. Én tehát az osztályok előadóiból alakult központi bizottság jelentését kívánom elfogadtatni. Brennerherg Mór : Ezen kérdés, nézetem szerint, két részre oszlik. Az egyik tisztán közigazgatási természetű ; a másik pedig a törvényhozás dolga. Ami a szabályozást illeti, az tisztán közigazgatás ; ami pedig a kisajátításokat illeti, az csakis a törvényhozás dolga. Ami a szabályozást illeti, t. előttem szóló képviselőtársaim mind egyet értettek abban, hogy azt mi itten meg nem bírálhattuk. Ebben is velők egyet értek, mert azt hiszem, hogy azt megbírálni csak a szakminisztérium dolga. Ami a kisajátítást illeti, ez minden község teljem megnyugvására szolgálhat, mert ha a kisajátítást, mi ellen én elvben nem vagyok, megengednék : a minisztérium kezei nem lesznek megkötve, s utólag mindazon lépéseket megteheti, melyek minden község igazságos és méltányos igényei kielégítésére szolgálnak. E szempontból kiindulva, bátor vagyok egy nagyon egyszerű, és mint gondolom, méltányos módosítást beterjeszteni, mely következőleg hangzik : „Módosttvány a Sink-patak Kis-Sink és Vojla községek határában leendő szabályozásáról" szóló 844-ik számú törvényjavaslathoz. A közmunkáéi közlekedési miniszter, valamint ezzel egybehangzókig a központi bizottság által szerkesztett törvényjavaslat első szakasza helyett tétessék : 1. §. A Sink-patak Vojla község költségén létesítendő szabályozására a kisajátítási jog Vojla községének megadatik. Ez csak annyiban különbözik az eredeti javaslattól, a mennyiben annak egy része kihagyatott, mely bizonyos terv megállapításáról szól. Itt csak átalában mondatik, hogy Sink község kisajátítási joga ezen közérdekű czélra megadatik. E szempotból kiindulva, bátor vagyok a t. házat és a miniszter urat megkérni, hogy a módositványhoz hozzájárulni méltóztassanak. Mihályi Péter jegyző (újra olvassa Brennerberg Mór módosüványát.) Tisza Lajos közlekedési miniszter: Én valóban nem voltam elkészülve arra, hogy ez egyszerű kis törvényjavaslat körül vita fog kifejlődni. A Sink-patak szabályozásának kérdése nem olyan, mely körül Kis-Sink-falvának aggodalmai csak most merültek volna fel, tehát és igy ezek tekintetbe vehetők nem lettek volna, mert ezen kérdés 1835. óta tárgyaltatik, keresztül ment többizben, mindkét törvényhatóság műszaki Közegeinek tárgyalásán; később egy katonai mérnökkari mérnök által felülvizsgáltatott és igy került 1868-ban az erdélyi főkormányszék ítélete folytán fölebbezés utján a minisztérium kebelébe. Itt 1868-ban még az igen nagy tömeget képező különféle okmányok és tervek keresztül vizsgáltatván, helybenhagyatott a dolog műszaki részét illetőleg az erdélyi főkormányszéknél hozott ítélet; azonban miután a törvény határozottan kimondja, hogy kisajátítási jog azon esetben, ha két törvényhatóság területe vétetik igénybe s egyik nem egyeznék bele: más utón, mint törvényhozásdag nem adathatik, daczára annak, hogy a kérdés igen egyszerű és technicai része nagyobb és ujabb tanulmányokat nem kíván, az országgyűlés elé kellett hozni a kérdést, hogy a kisajátítás joga megadassák. Előttem szóló t. képviselő ur a kisajátítási jog megadása ellen, ugy látom, hogy nem tesz kifogást ; csak figyelmén kivül hagyja a törvénynek azon rendelkezését, mely azt mondja, hogy a kisajátításnak csak azon esetben van helye: ha a vállalat, melynek kivitelére az szükséges, már engedélyeztetett; tehát tulajdonképen a vállalatnak kell engedélyeztetni, hogy a kisajátítási jog megadathassék. Én épen azért, mert e kérdésben többen érdeklődnek a két különböző törvényhatóság részérői: alaposan tanulmányoztattam a kérdést és teljes megnyugtatásxú mondhatom azt, hogy ha a minisztériumban helyben hagyott tervek alapján eszközöltetik a szabályozás: abban az esetben Sink község legkevésbbé sem fog inkább kitétebni az árvíznek, mint talán eddig lett volna; egész megnyugvással mondhatom azt, hogy az Olt vizének folyására legfölebb csak jó hatása lehet; és én bátor vagyok felkérni a házat, föntartván magamnak, hogy a kivitel részleteire, de c&ak is a részletekre nézve még egyszer saját közegeim által a helyszínén a terveket helyesbittessem és kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot eredeti szövegében elfogadni. (Helyeslés jobbról.) Zsedényi Ede: A törvényjavaslat szerkezete, ugy a mint áll, t. i. „a Sink-pataknak Kis-Sink és Vojla községek határában leendő szabályozásáról", azt az aggodalmat gerjeszti bennem, hogy a felelősséget ezen administratioualis kérdésben mintegy a törvényhozásra há-
