Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-444

444. országos ülés február 24. 18T2. 209 találom, sőt megvallom a törvényjavaslatnak a jelen pillanatban! tárgyalásából véleményem szerint a legközelebbi első választásra az előnyöket talán felülmúló hátrányok származhatnak. Kívántam, és óhajtottam volna, hogy e törvényjavaslat az országgyűlés második szakában vétetett volna tárgyalás ós megállapítás alá; mert ez esetben maradt volna elegendő idő a képviselőválasztást megelőző intézkedéseknek még ez országgyűlés folyama alatti megtételére s élvezte volna e törvényjavaslat előnyeit az ország mái az első választásnál is, mig a jelen esetben e törvényjavaslatnak következménye, — ha azt akarjuk, pedig azt akarnunk és kívánnunk kell, hogy az állandó választók lajstroma kellő alapossággal és gonddal legyen szerkesztve,— e törvényjavaslatnak a jelen időben lévő tárgyalásának közvetlen következménye a jövő országgyűlés összeülésének elhalasztása lesz, a miből a delegatio ülésezésére és a költségvetés megalapítására nem fognak elmaradni káros következmények, ugy hogy ma már majdnem mathematieai bizonyossággal ki lehet számítani, hogy a legközelebbi közigazgatási év költségvetési törvény nélkül fog államháztartásunkra beköszönteni. Igaza van, teljesen igaza van, t. ház, a belügyminiszter urnák, ki felhozta a tárgyak nagy halmazát, melyek az országgyűlésnek figyelmét és tanácskozási napirendjét folytonosan igénybe vették. Nem is a tétlenség vádja az, ami belőlem szól. Ha van, a mi mulasztással terheli ezen országgyűlést: az csakis egy helyesen megállapított tárgyalási sorrend hiánya. (Helyeslés.) E tárgyalási sorrend segített volna ezen kérdésen is, e tárgyalási sorrend mellett sokkal czélszerübben lett volna keresztül vihető ezen kérdés is. Megjegyzem azonban, t. ház, hogy én a törvényjavaslatot ezen átalános észrevétel után, átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom ; elfogadom, mert habár későn, de mégis kívánom, hogy a törvényhozás vele foglalkozzék; elfogadom, mert néhány nézeteimtől eltérő rendelkezés kivételével, ezen törvényjavaslatban igen sok előnyt látok, (Egy hang hal felől: A jobb oldalra!) igen sok javítást tapasztalok. Engedje rneg a t. ház, hogy pár szóval röviden elmondhassam a törvényjavaslattól főleg két irányban eltérő véleményemet. (Halljuk!) A választási törvénynek legfontosabb, leglényegesebb része az anyagi rész, a választók qualificatiojának megállapítása. Megvallom, t. ház, óhajtottam volna, hogy ha a választók qualificatioja egy egységes censusban lel vala kifejezést. Azonban belátva azon nehézségeket, melyek egy ily census megállapításába ütköznek; ismerve hazám viszonyainak külöuféleségét és tudván azt, hogy az egységesítés, az egyformaság itt igen sok helyütt a legnagyobb igazságtalanságokat tüntette volna elő, elfogadom azt, hogy az 1848-ki V. t. ez. által fölállított alap föntartassék és módosíttassák; elfogadom, nem mintha ezen alapot teljesen jónak ismerném el: mert a politikai jogok gyakorlatára én nem az átalános szavazati jogot: ón csak egy qualificatiot ismerek el teljesen jogosultnak és ez az értelmesség. (Helyes \) Politikai jognak gyakorlata, nézetem szerint, az értelmiség bizonyos fokát föltételezi, mely a hol hiányzik: ott a szabad választás rendesen az egyéni meggyőződéstől igen távol eső tényezők közreműködésétől függ;ott a szabad választás nem egyéb, mint illusio. (Helyes! Igás!) Azért nem járulhatok, és, indulva a történelem által nyújtott tapasztalásokon, nem pártolhatom az .átalános szavazati jog elfogadását. Én, mint mondám, választási és politikai jogok gyakorlatára csak egy qualificatiot. az értelmiséget ismerem el, és csak sajnálhatom azt, hogy az 1848-ki törvényhozás ezen egy qualifieatióra nem fektette azon súlyt, melyet' én kívántam volna. Elfogadom mégis az 1848-ki alapot csak azért, mert én sem vagyok barátja a jogmegszoritásoknak, és mert más tényezőktől, jelesen közművelődési intézeteinktől várom ezen hiány pótlását. De nem áldozhatom fel azon elvet, hogy a politikai jogok gyakorlatának föltételei mindenkire nézve egyiránt kötelezők, ós semmi kivételnek alávetve ne legyenek és ez alapon nem fogadom el az 1848-ki törvényezikkek által a volt kiváltságos osztálynak adott privilégiumot. S itt ismét nem értek egyet a túlsó oldalon ülő t. barátaimmal, kik a virilis szavazatokat a törvényhatóságoknál, — melyeknek ilyformán fölállítását magam sem helyeseltem -— nem fogadták el ott, a hol pedig e jog elérésének föltételei mindenkinek nyitva állanak : mig elfogadják itt, hol a jog elnyerésének föltétele csakis a nemesi oklevélben rejlik. Én tehát magam részéről, — pedig azok közé számítom magamat, kik a nemesi oklevelet nem tekintik hátránynak, — nem fogadom el a törvényjavaslat azon rendelkezését, mely a 48-ik év által adott privilégiumot a volt kiváltságos osztály számára tovább is föntartja. Nem fogadom el — mint már mondám, — azon elvi felfogásomnál fogva, mely szerint a jog elnyerésének feltételeit mindenkorra nézve egyaránt kötelezőknek kívánom; de nem fogadom el annálfogva sem: mert választási alapunk jelen széles voltánál fogva azt sem szükségesnek, sem czélszerünek nem tartom; hozzá járulok, t. ház, hogy a honorátiorok fogalma a legszélsőbb határig kiterjesztessék; de hogy a választás föltételei, a jogszerzés föltételei, bármi kivételnek alávetve legyenek : ahhoz meggyőződésemmel nem járulhatok; nem járulhatok azon felfogáshoz sem