Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-444

268 444. országos ülés február 24. 1873. országházban: miért vagyunk mi itt? (Helyeslés hal felől. Zaj jobb felől.) Ugyan azon logikával ily szemrehányást is lehet tenni. Mi elfoglal­tuk ezen tért, melyet a törvény engedett, va­lamint elfoglalunk minden tért, melyre bennün­ket polgártársaink bizalma hí. (Igás, ugy van!hal felől.) Elfoglaljuk pedig azért, hogy önök működését lehetőleg ellensúlyozzuk; mert habár nem vagyunk is képesek arra, hogy önöknek az ország önálló­ságára nézve hátrányos és reactionarius intézke­déseit megakadályozzuk (Helyeslés bal felöl. Zaj jobb felől.) igenis képesek vagyunk és ezt tekint­jük legfőbb feladatunknak és kötelességünknek, hogy a hazában fönntartsuk a szabad eszméket, hogy ébren tartsuk a nemzet lelkiismeretét. Es ezt meg fogjuk tenni mindaddig, mig az önök által követett rendszer nem fog a tökély azon fokára emelkedni, hogy végre megszűnjék a szabad szó is hangzani e házban. (Élénk he­lyeslés bal felől. Zaj jobb felől.) Bujanovics Sándor: T. képviselőház ! Parlamenti kormányzattal biró alkotmányos or­szágban, ugy hiszem, alig lehet komolyabb meg­fontolást, behatóbb tanulmányozást érdemlő ügy a választási törvénynél s annak bármely irányú módosításánál. A választási törvény alapja, sark­pontja az alkotmánynak. (Halljuk!) Ebben és ez által válik részesévé a honpolgárok nagy zöme a törvényhozásnak; ebben és ez által jut érvényre a legszebb alkotmányos elv: az önkor­mányzat, az önrendelkezés elve; s épen azért, mert a választási törvény alapja, sarkköve az alkotmánynak, melyen az egész alkományos ér­zület nyugszik: érdemli annak módosítása a leg­komolyabb figyelmet, a legbehatóbb tanulmányt; és mert az alap elmozdítása, helytelen alkalma­zása könnyen döntheti romba az egész alkotmá­nyos épületet: évekig, sőt évtizedeken át tartó hosszú viták előzték meg e törvény módosítá­sát majd minden alkotmányos országban; rnerfc kell, hogy a megváltoztatásából eredő következ­mények a legnagyobb részletességgel kiszámít­tassanak és az eshetőségek mérlegeitessenek, mi­előtt egy kétes sikerű kísérlet kedvéért az alap módosíttassák, helyéből kimozdittassék. (Helyeslés.) Nem csudálkozom én tehát azon, de termé­szetesnek találom, hogy a választási törvény módosítása fölötti vita oly széles arányokat ölt, hogy e tárgy oly élénken foglalkoztatja a köz­véleményt. Nem csodálkozom én ezen, de indo­koltnak találom; mert ha alkotmányos orszá­gokban van kérdés, melynek hosszas, alapos és tüzetes megvitatása jogosult: ugy a honpolgá­roknak legsarkalatosabb politikai jogát magá­ban foglaló ezen kérdés minden esetre azok közé tartozik. Amin én csodálkozom, t, ház! Mocsáry La­jos képviselőtársam csodálkozása, ki csodálkozott azon, hogy a jobb oldal ezen törvényjavaslatot párttanácskozm anyaiban oly hosszú ideig tár­gyalta. Csodálkozom azon, hogy épen Mocsáry Lajos képviselőtársam csodálkozik e fölött, mert hisz nem egyszer hallottam a ház azon oldalá­ról azon vádat, hogy mi, a háznak ezen oldala (A jobb oldalra mutat) hevenyészve, könnyelműen hozzuk a törvényjavaslatokat a ház elé. Es íme most, midőn a hevenyészés, a könnyelműség vád­ját ellenünk csakugyan nem lehet emelni; mi­dőn maga a képviselő ur is elismeri, hogy ala­posan, tüzetesen tárgyalás alá vettük ezen tör­vényjavaslatot : e másik váddal találkozunk, az­zal, hogy halogattuk a tárgyalást s veszteget­tük az ország idejét. (Tetszés jobb felől.) Az 1848. V, illetőleg az erdélyi II. t. ez. egy nagy átalános rázkódtatás nyomása alatt rohamos sietséggel, — mondhatni — hevenyészve keletkezett. Csoda-e t. ház, ha főleg alaki részben sok a hiány, sok a javítani, sok a módosítani való? A czél, melyet e törvény alkotói magok elé ki­tűztek, ama szép és nagy czél: a rendi alkot­mány eltörlése s népképviseleti alkotmány lét­rehozása nagyrészt csakis azon rohamos si­etség által éretett el, melylyel e törvény czikk lét­rehozói, a tettek emberei, az akkori időben fel­használva a körülményeket, e törvényczikket létrehozták, és azért az 1848-iki V. t. ez. alaki részének minden hiánya daczára is a legszebb helyet foglalja el és fogja mindenkor elfoglalni alkotmányos fejlődésünk történetében. E törvónyezikk hiányait, főleg alaki részé­nek hián3 r ait, kitüntette az idő, kimutatták az azóta lefolyt képiselőválasztások alkalmával ész­lelt számos és sajnálatos visszaélések. Ismerete­sek e törvény czikk hiányai mindnyájunk előtt el­annyira, hogy alig hiszem, hogy találkozzék e házban vélemény, mely e torvényezikknek bővebb kifejtését, magyarázatát, egy vagy más irány­ban való módosítását szükségesnek ne tartaná vagy azt ellenezné. Es ez a mi részünkről, nem pedig a miniszter ur részéről válasz Mocsáry kép­viselő ur azon kérdésére, hog}- ha már elismer­jük az 1848: Y. t. ez. értékét: miért igyeke­zünk azon módosítani? Az 1848. V. t. ez. hiá­nyait részemről elismervén és igy a módosítás szükségét belátván: a szőnyegen lévő törvényja­vaslatot á'alánosságban a részletes tárg3 T alás alap­jául igenis elfogadom; habár nem titkolhatom el, hogy e kérdésnek alapos, tüzetes megvitatására a rendel­kezésünkre álló időt sem elegendőnek, — s itt ellenke­zem Mocsáry kéjrviselőur véleményével, ki az eddig is rá fordított időt már soknak tartotta — sem pedig, tekintve az országgyűlés közeli végét, czélszerüen választottnak ós alkalmasnak nem

Next

/
Thumbnails
Contents