Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-444
268 444. országos ülés február 24. 1873. országházban: miért vagyunk mi itt? (Helyeslés hal felől. Zaj jobb felől.) Ugyan azon logikával ily szemrehányást is lehet tenni. Mi elfoglaltuk ezen tért, melyet a törvény engedett, valamint elfoglalunk minden tért, melyre bennünket polgártársaink bizalma hí. (Igás, ugy van!hal felől.) Elfoglaljuk pedig azért, hogy önök működését lehetőleg ellensúlyozzuk; mert habár nem vagyunk is képesek arra, hogy önöknek az ország önállóságára nézve hátrányos és reactionarius intézkedéseit megakadályozzuk (Helyeslés bal felöl. Zaj jobb felől.) igenis képesek vagyunk és ezt tekintjük legfőbb feladatunknak és kötelességünknek, hogy a hazában fönntartsuk a szabad eszméket, hogy ébren tartsuk a nemzet lelkiismeretét. Es ezt meg fogjuk tenni mindaddig, mig az önök által követett rendszer nem fog a tökély azon fokára emelkedni, hogy végre megszűnjék a szabad szó is hangzani e házban. (Élénk helyeslés bal felől. Zaj jobb felől.) Bujanovics Sándor: T. képviselőház ! Parlamenti kormányzattal biró alkotmányos országban, ugy hiszem, alig lehet komolyabb megfontolást, behatóbb tanulmányozást érdemlő ügy a választási törvénynél s annak bármely irányú módosításánál. A választási törvény alapja, sarkpontja az alkotmánynak. (Halljuk!) Ebben és ez által válik részesévé a honpolgárok nagy zöme a törvényhozásnak; ebben és ez által jut érvényre a legszebb alkotmányos elv: az önkormányzat, az önrendelkezés elve; s épen azért, mert a választási törvény alapja, sarkköve az alkotmánynak, melyen az egész alkományos érzület nyugszik: érdemli annak módosítása a legkomolyabb figyelmet, a legbehatóbb tanulmányt; és mert az alap elmozdítása, helytelen alkalmazása könnyen döntheti romba az egész alkotmányos épületet: évekig, sőt évtizedeken át tartó hosszú viták előzték meg e törvény módosítását majd minden alkotmányos országban; rnerfc kell, hogy a megváltoztatásából eredő következmények a legnagyobb részletességgel kiszámíttassanak és az eshetőségek mérlegeitessenek, mielőtt egy kétes sikerű kísérlet kedvéért az alap módosíttassák, helyéből kimozdittassék. (Helyeslés.) Nem csudálkozom én tehát azon, de természetesnek találom, hogy a választási törvény módosítása fölötti vita oly széles arányokat ölt, hogy e tárgy oly élénken foglalkoztatja a közvéleményt. Nem csodálkozom én ezen, de indokoltnak találom; mert ha alkotmányos országokban van kérdés, melynek hosszas, alapos és tüzetes megvitatása jogosult: ugy a honpolgároknak legsarkalatosabb politikai jogát magában foglaló ezen kérdés minden esetre azok közé tartozik. Amin én csodálkozom, t, ház! Mocsáry Lajos képviselőtársam csodálkozása, ki csodálkozott azon, hogy a jobb oldal ezen törvényjavaslatot párttanácskozm anyaiban oly hosszú ideig tárgyalta. Csodálkozom azon, hogy épen Mocsáry Lajos képviselőtársam csodálkozik e fölött, mert hisz nem egyszer hallottam a ház azon oldaláról azon vádat, hogy mi, a háznak ezen oldala (A jobb oldalra mutat) hevenyészve, könnyelműen hozzuk a törvényjavaslatokat a ház elé. Es íme most, midőn a hevenyészés, a könnyelműség vádját ellenünk csakugyan nem lehet emelni; midőn maga a képviselő ur is elismeri, hogy alaposan, tüzetesen tárgyalás alá vettük ezen törvényjavaslatot : e másik váddal találkozunk, azzal, hogy halogattuk a tárgyalást s vesztegettük az ország idejét. (Tetszés jobb felől.) Az 1848. V, illetőleg az erdélyi II. t. ez. egy nagy átalános rázkódtatás nyomása alatt rohamos sietséggel, — mondhatni — hevenyészve keletkezett. Csoda-e t. ház, ha főleg alaki részben sok a hiány, sok a javítani, sok a módosítani való? A czél, melyet e törvény alkotói magok elé kitűztek, ama szép és nagy czél: a rendi alkotmány eltörlése s népképviseleti alkotmány létrehozása nagyrészt csakis azon rohamos sietség által éretett el, melylyel e törvény czikk létrehozói, a tettek emberei, az akkori időben felhasználva a körülményeket, e törvényczikket létrehozták, és azért az 1848-iki V. t. ez. alaki részének minden hiánya daczára is a legszebb helyet foglalja el és fogja mindenkor elfoglalni alkotmányos fejlődésünk történetében. E törvónyezikk hiányait, főleg alaki részének hián3 r ait, kitüntette az idő, kimutatták az azóta lefolyt képiselőválasztások alkalmával észlelt számos és sajnálatos visszaélések. Ismeretesek e törvény czikk hiányai mindnyájunk előtt elannyira, hogy alig hiszem, hogy találkozzék e házban vélemény, mely e torvényezikknek bővebb kifejtését, magyarázatát, egy vagy más irányban való módosítását szükségesnek ne tartaná vagy azt ellenezné. Es ez a mi részünkről, nem pedig a miniszter ur részéről válasz Mocsáry képviselő ur azon kérdésére, hog}- ha már elismerjük az 1848: Y. t. ez. értékét: miért igyekezünk azon módosítani? Az 1848. V. t. ez. hiányait részemről elismervén és igy a módosítás szükségét belátván: a szőnyegen lévő törvényjavaslatot á'alánosságban a részletes tárg3 T alás alapjául igenis elfogadom; habár nem titkolhatom el, hogy e kérdésnek alapos, tüzetes megvitatására a rendelkezésünkre álló időt sem elegendőnek, — s itt ellenkezem Mocsáry kéjrviselőur véleményével, ki az eddig is rá fordított időt már soknak tartotta — sem pedig, tekintve az országgyűlés közeli végét, czélszerüen választottnak ós alkalmasnak nem
