Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-443

256 4-13. urs-águs ülíti febru/r 23. 1872. juk, akkor kell eszkölni, a mikor biztos ada­taink vannak a kerületek mikénti kikerekitésére nézve, ami csak catastralis törvénynek életbelép­tetése után lehetséges. Mig ez elkészül: kényte­lenek vagyunk a jelen alapon maradni. A be­hozandó cataster adatai nélkül a kerületeket megállapítani akarni képtelenség. Megjegyezhetem azt is, hogy az erdélyi vá­lasztói jogosultságot illetőleg, igen hibásan ve­szik fel sokan a törvénynek értelmét, mely Ko­lozsvárott hozatott, mikor azt mondják, hogy Erdélyben csak egy ceusus van, az a bizonyos 8 írt. 40 kr. Mindenki, ki az erdélyi viszonyokat csak kissé ismeri, tudhatja, hogy a székely földön ténylegesen csaknem suffrage universel van; pe­dig mi ezim alatt? Ezen czim alatt, hogy ők nemesek; igy az a patrícius osztály, melyről oly megvetőleg beszélt Papp Zsigmond ur. Ez azonban nem proletárius, mert hiszen az egész székely földet birja, (Igás!) ott mindenkiválasztó lévén, nem is aristokraták azok, kik históriai jogokra hivatkoznak ; de nagyobb részt oly egyé­nek, kik az ekeszarvát tarják. (Helyeslés.) Ott mondhatnám az egész nép választó; és ez oly tömege a népnek, mely 200 • mértfölddel bír, és oly nagy területtel, a melynek 500,000 la­kója van. Ez az egyik alkatrésze a régi Erdély­nek. Egy másik alkatrészét Erdélynek képezi a szász vagy királyföld. A királyföldőn hasonlag választó mindaz, ki 1848-ban polgári jogokat gyakorolt. És vajon ez aristokratiai osztály ? talán feudális hajlamú emberek? kik nem tud­nak a jelen idővel a korszellemmel haladni, akik a haladásnak ellenségei ? Nem, ez merőben mun­kás, polgári közép, osztály, (Helyeslés.) A szász földön pláne 1848. előtt azon különös viszony állott fenn, a mely mutatja, hogy ott csak ki­zárólag polgári osztály hatalmában állott, hogy a nemes ott nem gyakorolhatott, mint olyan politikai jogokat, volt ugyanis egy régi előjoga a szászoknak, mely ugyan contestalva volt, de ténylegesen fennállott, melyszerint a szász földön a nemesek politikai jogokat nem gyakorolhattak. Világos bizonysága ez annak, hogy a szász föl­dön nem feudális elemek, hanem polgári osztály gyakorolja a választási jogot. (Helyeslés,) Már a fennebbiekben szóltam Erdély terü­letének a régi fogalmak részint való két nem­zet földjét képező részéről, melyek felét ugyan nem képezik az összes térmértéknek, de annál . nem is sokkal kevesebbet. Szóltam benne Erdély összes lakosságának majdnem fele részéről; szól­tam két oly darabról, mely az összes erdélyi képviselők fele számánál nagyobb számot küld, és kimutattam, hogy mindazokban nem a eensus, nem a 8 frt 40 kr adja a választói jogosultak zömét. (Helyeslés.) Es mégis azt szokták mondani, hogy Er­délyben rósz a választási census a 8 frt 40 kr, és hogy ott a proletárius nemesség választ. Kikből áll az a proletárius nemesség ? Ama proletárius nemesség először nem proletárius másodszor nagyobbrészt nem a magyar fajhoz tarto­zik, melyről azt hiszik sokan, hogy minden más nemzetiséget fel akar falai. Számuk 20 ezerén fölül megy és túlnyomó nagy többsége oláh. Ösz­szesen Erdélyben nem annyi volt a szavazó, mint Papp Zsigmond képviselőtársam mondotta, nem volt ugyanis 80,000. Ép az imént kaptam ez iránt teljes biztosságu adatokat, melyekből kitűnik, hogy 110,000 volt. Ezek közül 50,000 székely választó. Olyféle aristokrata, ki az ekét tartja; körülbelől 20,000 olyan, ki mint a ma­gyar földi, megyei és magyar vidéki birtokos jut a nemességnél fogva a választási joghoz. De eme 20,000 választó bir egyszersmind Erdélyben több mint 300 Q mértföldet, tehát proletariusoknak ezeket még sem lehet nevezni, mert különben 20,000-ennem bírnának 300 •mértföldet. És itt újra Papp Zsimond képviselőtársam adataira va­gyok kénytelen reflectálni. Akkor, midőn azt mondotta, ho^y a volt úrbéresek Erdélyben töb­bet birnak a föld felénél: határozottan tévedett. Tudom, hogy azt mondotta, hogy a meg­czáfolhatlan számok szilárd alapjára akarja fek­tetni állításait, és ez nagyon helyesen volt mondva. Ha a számok megfelelnek e valóság­nak : akkor azokra valóban szilárd épületet lehet emelni; de ha tévedünk az alaptételre nézve, semmi sem vezet annyira téves, hibás és a va­lótól elütő eredményre, mint épen a számok. És igy a számok megállapításától és helyes csoportosí­tásától tömérdek függ. Azt mondotta t. képvi­selőtársam, hogy Erdélyben 200 • mértföldet vagyis 2 millió holdat bir az úrbéres osztály. De ezen 200 mértföldön kivül levő magyar, mint régibb diplomatikai elnevezés szerint, magyar föld kié? Babes Vincze (közbeszól:) A kamará­nak van sok. Kemény Gábor b.: lg kamaráé 70 • mértföld. De miután ez a kamaráé, nem gondolnám, hogy ez az oláhoké legyen; de nem bánom, magyarnak sem igénylem. (Felkiáltások: De magyar!) Még megmarad a kamarai birto­kokon kivül is vagy 300 • műd. Tudom, hogy távolról sem mind szántóföld. Erdőség igen is sok van benne. Papp Zsig­mond képviselő ur számításából az erdőket ki­hagyta. Nem tudom, hogy tévedés vagy számí­tási elnézésből, vagy hogy tőrtént ez; de mél­tóztassanak meggondolni, hogy az erdők Erdély-

Next

/
Thumbnails
Contents