Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-443

443 országos ülés Ha igy latba veszem a pro és contra felhozott érveket: a leghatározottabban azon nézetben vagyok , hogy Magyarország irányában jelen törvényjavaslat alapján történő előlépések a sokkal fontosabbak, mint azon hiányok, melyek netán Erdély irányában mutatkoznak. Ezért fogadom el ezen törvényjavaslatot a részletes tárgyalás » alapjául. Ha a magyarországi törvényt tekintem, mind a censust illetőleg, a melynek megoldását ezen módon mint a törvényben van javasolva, az 1848-iki törvény szellemével egészen megegyezőnek vélem: olyannak látom ami elméletileg is kálija a kritikát, e mellett a gyakorlatban kivihető; nem megyén tul a határon, melyig haladni kell; addig elmegyen és ott megáll; senkitől a választási jogot el nem veszi, bár mennyire is állította legyen Debreczen városa t. képviselője az ellenkezőt; de merem állítni, hogy e törvényjavaslat senkitől sem veszi el a jogot. Igen nagy előnye pedig a szőnyegen fekvő törvényjavaslatnak, hogy a helyett, hogy elméletek tömkelegébe bocsátkozna : biztos utón halad. A helyett, hogy oly elméletekre támaszkodnék, a melyek tekintetében nem vagyunk tisztában: mi hatása lesz, hogy ha a census-alapot is megváltoztatjuk és a eatasterre nézve egy uj törvény hozatik; a helyett, hogy talán tapogatóznánk a sötétben: a tapasztalás egészen biztos utján haladva, azon irányban vezet, a melyen haladni szükséges. Ha tekintetbe veszszük, hogy az összeírások sokkal eorrectebbek lesznek; ha tekintbe veszszük, hogy egyszersmind a szellemi tőke is fel van véve ezen törvénybe, a mi az 1848-ikiból kimaradt; ha tekintetbe veszem, hogy a választási eljárásra nézve igen jelentékeny javításokat látok benne: mindezek oly fontosaknak tetszenek nekem, hogy Magyarországot illetőleg határozottan igen nevezetes előlépésnek és helyeseknek tartom. Ami Erdélyt illeti, habár kigyót-békát hallottam is felhozni ellene; habár számtalanszor ismétlik, hogy ezek mennyire vakok, és hogy mennyire szűkkeblű és feudál érzelműek voltak azon karok és rendek minők, egyébiránt azon időben a törvényeket Magyarországban is hozták, kik az erdélyi 1848-iki törvényt alkották: nem látom benne azon fölötte nagy hibákat. Erdélyben a választási jognak alapja, a negyedtelek helyett ami ott nem létezett, egy kerek adóöszszegben mondatott ki. Hogy az nagy vagy kicsiny ? nem fogok róla szólani; fenntartom ezt akkora, mikor az uj, javított cataster behozatala után, és a javított összeírások nyomán, netalán a census kérdése újra szóba jöhetne. A választás körüli eljárás, a választók öszfebrnár 23. 1872. 255 szeirása habár nem is volt correct az elméletnek tanai szerint; és kétségkívül nagy elméleti hiányokat fog fölfedezni a ki elolvassa a kolozsvári erdélyi választási törvényt, különösen annak utolsó paragraphusát, a mely arra utal, hogy az összeírás a kormányszék által fog eszközöltetni, és az összeírásnak módozatait biztosan meg nem szabja, hanem mintegy irányul kitűzi azt, hogy a mennyiben alkalmazhatók, a magyarországi törvénynek paragraphusai alkalmaztassanak oda is. Ez elméletileg elég tökélytelen valami; de egyszersmind Erdélynek példája mutatja, hogy valamely törvény hatásának jó voltát nemcsak azok absolut elmélet tökélye hozza magával, hanem egyszersmind a viszonyok is. Erdélyben átalán a választók összeírása elég rendes volt, rendetlenségek a választásoknál átalában nem voltak, korteskedések átalában nem fordultak elő, ezek mind megannyi oly tények, a melyeket önök talán tagadhatnak, mint a kik nem ismerik az erdélyi viszonyokat; de a kik ismerik, nem fogják tagadni. Kétség kivül igen hibás Erdélyben a kerületek beosztása. Ez igen nagy hiba. Sem lehet azonban tagadni, hogy a kerületeknek beosztását egyszer mindenkorra megállapítani, ugy, hogy az változásnak elébe ne menjen: erről álmodni sem lehet. Mind Erdélyben, mind Magyarországon látjuk egy és más ponton az ipar különböző nemeit fejlődni ; itt van például Saigó-Tarján, ott van Zsilvölgyében Petrozsény, a Maros völgyén van megint egy pár helység, a melyek mind megannyi rongyos falvak voltak néhány év előtt. Tarjánnak ezelőtt 6 évvel alig volt 6 — 700 lakosa, jelenleg van 6 — 7000, Petrozsénynek ezelőtt 3 évvel alig volt 5 vagy 6 száz lakosa : jelenlegvan 4000. Mikor ily népesedési viszonyokat látunk : akkor nem álmodhatunk arról, hogy a kerületeket oly pontosan czirkalmozhatnók ki, hogy azt mondjuk: épen ennyi meg annyi választó legyen mindenikben. Akár a népességet, akár a választók számát akár pedig egyéb érdekeket veszünk tekintetbe, minők a politikai viszonyok, az értelmi tekintetek, történelmi múlt, s. a.t. a melyeket pedig tekintetbe kell venni: hiában protestál Papp Zsigmond, mikor megállapittatnak a választókerületek. És igy nem lehet az embernek álmodozni arrdl, hogy valaha az elmélet kívánságainak merőben megfelelő választó kerületek állíttassanak fel. Mindazok mellett, hogy ezeket előre bocsátottam: kész vagyok beismerni, hogy az erdélyi választó kerületekben nagy egyenetlenség van. Van egyenetlenség Királyhágón innen is; de azt is megengedem, hogy az erdélyiek között nagyobb az egyenetlenség és elismerem, hogy e tekintetben lehet, sőt kell változtatni; de ha ezt tenni akar-