Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-443

252 443. országos Ölés február 23. 1372. tatkoznak, hanem elmulasztja a censust egy helyes választási rendszer igényeinek megfelelőleg ngy szabályozni, hogy minden polgár, ki a rninősitvényül fönálló egyenes adót megfizeti: egyaránt a választási jogot is gyakorolhassa. Ennélfogva én részemről a kormányt e tekintetben a mulasztás vádja alól fölmenteni nem tudnám. Ezeknek előre bocsátása után szabad legyen röviden még csak indokolnom, miért óhajtanám én is a censust eltöröltetni, és az átalános egyenes és titkos szavazati jogot életbeléptetni- Kívánom ezt különösen azért, mert, meggyőződésem szerint, ez az egyedüli választási mód, mely egyúttal a valódi és tiszta democratia eszméjének, valamint a jog eszméjének megfelel. A demokratia egyik főkelléke épen abban fekszik, hogy minden állampolgár egyenlő jogokkal legyen fölruházva, melyeknek alapján a szellemi és anyagi tehetségeihez képest az államügyekre való befolyásban részt vehessen, Más részről nem osztozom azon aggodalmakban, melyek közönségesen a suífrage universel ellenében felhozatni szoktak. Ugyanis a suffrage "universel ellenei mindenek előtt azt mondják, hogy ez gyakorlatilag kivihetetlen, és hogy ez által a rend megzavartatnék. Ami az elsőt illeti: azt eléggé czáfolja Francziaország, Németország, Schweiz és Amerika élő példája; annak pedig, hogy ezáltal a rend megzavartatnék: semmi értelme sem lehet, hacsak azon téves íelfogásból nem indulnánk ki, hogy a birtoktalan osztály, melynek megengedem, néha talán érdekében fekhetik a rend megzavarása, a lakosság többségét képezné; miután azonban a mindennapi tapasztalat a tények, és a statistikai adatok épen azt bizonyítják, hogy az mindenütt igen csekély: azt hiszem, hogy ezen ellenvetés önmagában összeesik. Továbbá azt mondják, hogy népünk ezen politikai jog gyakorlatára még éretlen. Készemről ugyan nem tudom, mit értenek a census pártolói a nép érettsége alatt; de a negyed telkesek eléggé érettek ezen politikai jog gyakolására : ugy jogosan alig lehetne ezt a többi polgároktól megtagadni, kik miveltségi fokra nézve ezektől semmiben sem különböznek. Ha azonban a census pártolói ezen politikai jog gyakorlására nagyobb fokú műveltséget tartanának szükségesnek: ugy következetesen anegyed telkesektől is el kellene vonni, mit, felteszem, ők sem szándékoznának tenni. Azt mondják, hogy ez által biztosítjuk a birtoktalan osztály uralmát a birtokosok fölött, és igy mintegy a social demokratia karjaiba hajtjuk. Ezen ellenvetés már azon körülménynél fogva sem áll, miután be van bizonyítva, hogy a birtoktalan osztály mindenütt oly jelentéktelen, hogy számba sem vehető. De ha megengedném még azt is, hogy a birtoktalan osztály valóban az összes lakosság többségét képezné: még akkor sem engedhetem meg azt, hogy az a social-democratiára, a tömeguralomra vezetne. Mert meggyőződésem, hogy ez a vagyonnak és értelmiségnek természetes befolyását meg nem fogja semmisíteni, és hogy ez nem egyéb, mint a szabad verseny a politikai téren, melynek alapján mindenki politikai befolyását érvényesítheti. Ha a magasabb osztályok nem volnának képesek vagyonuk és miveltségök mellett magoknak ezen természetes befolyást biztositani: ugy ez csak annak volna jele, hogy nem is érdemesek a köz ügyek vezetésére. Továbbá azt mondja: hogy lehet ugyan vitatni azt, ha egyesek jogaiktól megfosztatnak; de az, hogy a legszegényebb napszámosnak és a nagyföldbirtokosnak egyenlő választási jog adassék: ez minden egészséges elmélettel ellenkezik. Ezen ellenvetés az első pillanatra sokat látszik mondani; de közelebbről megtekintve, ép oly csekély, mint a többi. Mert azok, a kik ezt felhozzák — mint azt Irányi Dániel t. képviselőtársam is megemlítette — mindenekelőtt gondolják meg azt, hogy még a legszegényebb napszámos is, ki valóban direct adót nem fizet: mindennapi szükségleteinek magasabb árában megfizeti az indireet adót, ez által sokkal nagyobb mérvben járul az államkiadásokhoz, mintsem közönségesen gondoltatik; de eltekintve attól, azt sem fontolták meg, hogy még a legszegényebb napszámosnak munkája is productiv s hogy minden munka végczéljában csak az öszszeség javára van. Végre azt mondják, hogy nem az a feladat, hogy a képviselőtestület a lehető legtökéletesebb elméletnek feleljen meg; hanem az, hogy a képviselőtestület alakuljon meg a legalkalmasabb egyénekből s ne engedjen tért felbontó törekvéseknek ; és továbbá az sem szükséges, hogy mindenki vegyen részt annak megválasztatásában; hanem az, hogy tekintse azt, mint a nép valódi kifejezését s tartsa mint olyant tiszteletben. Magam sem óhajtom csak az elmélet kedvéért a suffrage universel-t; hanem óhajtom azért: mert meggyőződésem, hogy csakis ennek alapján biztosithatjuk magunkat leginkább az iránt, hogy a képviselőtestületbe a legalkalmasabbak fognak beválasztatni Magát az államot pedig a netalán létező felbontó törekvések ellenében csakis ez által biztosithatjuk; mert ennek alapján a legcsekélyebb pártszinezetnek is megadatik az alkalom, hogy akaratát és kívánságait törvényes utón fejezhesse ki, t. i. bizalmi férfiainak a képviselőtestületbe való megválasztatása által: miglen