Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-443
443. országos ölés Fölhozta továbbá a képviselő ur a minisztérium ellenében, hogy az összeírásokat épen a választások küszöbén végezteti, hogy tág tere legyen a korteskedésnek. En megengedem, hogy némileg igaza van a t. miniszter urnák; de kérdem, hogy ha megmaradnánk az eddigi mód mellett, mi történt a régi mód szerint? Már az összeírásoknál proeessióba jártak a kortesek szerteszét a kerületekben és ha a régi összeirási rendszer maradna : maradna a régi korteskedés is; de a jövőben történendő összeírásokra ez semmiképen sem alkalmazható, mert ha történik is hiba, az kiigazitható a reclamatióknál. Irányi képviselő ur előadására van némi megjegyzésem. (Halljuk!) A képviselő ur első megjegyzésére fölöslegesnek tartom nyilatkozni, mert birjuk a miniszter ur szavát, hogy az incompatibilitásra,,, nézve törvényjavaslatot fog benyújtani. (Csanády Sándor közbeszól: Sokat mondtak, a mit nem teljesítettek l) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy ezen törvényjavaslatban a megvesztegetések ellen nincs gondoskodva, és az még jobban űzethetik most, mint ezelőtt. Én azt gondolom, hogy novellaris törvény van ma tárgyalás alatt, s továbbá tudjuk, hogy a vesztegetés megbüntetése a code penal föladata és ha erre nézve törvényt fogunk alkotni: a büntető törvénykönyv gondoskodni fog az ily büntettek megbüntetéséről. A code penal szintén gondoskodni fog, hogy ily kihágások minő módon büntettessenek. A t. képviselő ur szeretné, hogy ha az átalános szavazat, illetőleg suffrage universelle hozatnék be. Nem tudom, de ugy gondolom, hogy maga a t. képviselő ur is megijedt azon motivatiojától, miután azonnal rectificálta és fölhozta a íraneziaországi eseteket, melyekre nézve azt mondta, hogy a suffrage universelle két esetben ártott a szabadságnak : akkor t. L, midőn 1852-ben a császárságot inaugurálta és midőn 1870-ben a császársági politikát inaugurálta. De ezt nem azért tette, mintha a szabadságot akarta volna elősegíteni: hanem mert félt a communismus- és socialismustól. Volt még egyszer alkalma nyilatkozni a suffrage uniyersellel és ez volt a szeptemberi manifestum. És mi történt, azf hogy ugyanazon polgárok, kik a suffrage universelle által csak azért voksolták meg a szeptemberi manifestumot, mert féltek a socialismus- és communismustól, minden oly helyen, hol katonaság nem volt: a párisi commune mellett nyilatkoztak. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy a legnagyobb visszaélések és vesztegetések a nyilvános szavazás mellett történtek: megengedném, sőt igazat adnék a t. képviselő urnák, ha nekem kimutatta volna fcliniár 28. 1S72. or * érvekkel, hogy a titkos szavazásnál ezen vesztegetések nem történnek. Eu azt állítom, hogy a titkos szavazásnál a vesztegetések meglehetnek ép ugy, mint a nyilvánosnál és még hozzá járul a corruptio is, mert megcsalja azt is, a ki őt megvesztegette. (Derültség és felkiáltások a bal oldalon: Helyesen cselekszik.) Csak még egy kis türelmet kérek. Hogy még ma a titkos szavazás Magyarországra nézve nem alkalmas: azt gondolom, mindazon urak, kik részt vettek az osztályülésekben, nagyon jól tudhatják; mert több oldalról történt fölszólalás, hogy ha netalán oly választó-kerületekben, hol a népesség nem bír kellő civilisatióval, kellő értelmiséggel, a voksolásnál hibát követnek el egyesek: ezen hibát helyre lehet hozni megmagyarázás, tudniillik az értelem megmagyarázása által pótolják, és a jogát el nem veszti. Már most mi fog történni, ha egy ily kerületben ily eset fordul elő. Ki fogja megmagyarázni, hogy erre és erre szavazzon; ha lesz valaki, a ki megmagyarázza: akkor megszűnik már titkos szavazás lenni. Kállay Ödön t. képviselő ur és barátomnak csak egyetlenegy észrevételére akarok reflectálni. Arra t. i., melyben előhozza, hogy a 48-iki időszak előtt a nemes özvegyek credentionalisokkal voksoltak; miért ne tehetnék ezt a fekvőségüknél fogva ? Az 1848. V. t. ez. világosan kimondja azt, hogy a választható egyszersmind választó. Itt tehát a t. képviselő ur azon álláspontot, melyet mint 48-as, az 18 48-ki törvények sérthetlenföntartása mellett kell, hogy elfoglaljon: abba az alternatívába esik, melybe t. barátom Kállay esett, hogy a nők emancipált ássanak, miről előre megmondotta, hogy nem akarja. Nincsen tehát, t. ház, fölfogásom szerint e törvényben semmi olyan, mit én részemről teljes lelkiismerettel el ne fogadhatnék, s kijelentem, hogy azt a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Mocsonyi Jenő: T. ház! Nem tartom magamat hivatva arra, hogy azon érveknek, melyek a túloldalról e törvényjavaslat mellett vagy annak támogatására fölhozattak, czáfolatába bocsátkozzam, miután egyedüli szándékom e kérdésben adandó szavazatomat indokolni. Ma már alig lehet bárkinek is kétséget támasztania az iránt, hogy eddigi választási rendszerünknek oly lényeges benső hiányai vannak, ugy hogy ezen választási rendszernek gyökeres reformja hazánkra nézve égető szükség. Maga már a trónbeszéd is kilátásba helyezte ezen reformot; daczára annak a kormány nemcsak érintetlenül hagyja azon tetemes aránytalanságokat, melyek ugy Magyarországon, mint különösen Erdélyben az egyes választási kerületek közt ma32*
