Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-443

4iS. országos ütés február 2-'í. 1872. 235 Fölényt tehát a kézműveseknek, az iparnak, a földbirtok rovására biztosítani annyit tesz: mint a haza szent földjének becsét megsérteni. Őrizkedjünk ezt tenni, mert a haza ellen elkövetett bűn előbb-utóbb magát kérlelhetlenül megboszulja. Kimutattam eddig, t. ház, megczáfolhatlanul Erdélyre nézve az aránytalanságot, a nópszám tekintetbe vételével; most már ennél még tanu­ságosabb dolgot is akarok földeríteni, az erdélyi választási képességre vonatkozólag. (Halljuk!) Az 1869-ik évi összeírás szerint az erdélyi megyék, székely székek és két vidékben összeirt választók száma kitett 81,464-et. Megjegyzendő, hogy a németeket a községi választmány beval­lása szerint irták össze; a nem németeket pedig az adó-tabellából. Ezen 81,464 egyén közül nemes volt 70,770 ; és nem nemes a füstszám szerint fölszámított 2837 választóval együtt csak 10,694. Itt azon magyarországi képviselőtársaim fölvilágositására, kik talán nem tudnák mit je­lent ezen kifejezés : „füst utáni választó", idéz­nem kell az 1848-ik évi erdélyi VI. törvényczikk 4-ik §-nak c) betűjét, melyszerint jónak látták a Kolozsvárra egybegj^ült nemes urak nagylelküleg kimondani, hogy azokon kívül, kik az 1791 -béli XII. törvényczikk nyomán a választásra már jo­gosítottak: adnak még minden községnek, mely 100 füstöt számlál, vagyis 100 házat — 2 vok­sot, a kisebbeknek pedig egy voksot. Kinek jutna eszébe ezen 100 füst utáni , íölosztást a rómaiak centuriák szerinti fölosztá­sával összehasonlitani, vagy jobban mondva : összezavarni ? A rómaiak, az igaz, 193 centuriára osztották föl az egész római birodalmat a vagyonosság szerint — lévén minden egyes centuriának egy­egy voksa. A patríciusok és az előbbkelő vagyo­nosabb osztály 98 centuriát képeztek, a többi népesség, t. i. a polgári rend, 95 centuriát. A későbben keletkezett curiáknak és tribu­soknak, melyekben a patríciusok már hátrányban voltak : szintén megvoltak a magok jelentőségei; de annak, a mi Erdélyben a mohácsi vész után történt, és jelenleg is folytonosan történik: igen is vau nagy, de a hazára nézve csak káros je­lentősége. Nem igaz az uraim, hogy azon 70,770 nemes erdélyi választó a római patríciusok mér­tékét megütné vagyoni tekintetben. Nem: mert ezek a legszebb politikai jogokat, az ország köz­vagyonosságát tekintve, csak fictio gyanánt gya­korolják. (Halljuk!) Ugyanis Erdélynek mivelés alatt álló összes földje teszen 3.783,969 holdat. Ezen földterület­ből az erdélyországi patríciusok, u. m. a grófok, bárók és nemesek birnak összesen csak 869,395 hold földet. Levonva a fő összegből Naszód és a szász székek földbirtokait, melyek képeznek710,000 holdat, hol urbériség nem létezik, és levonva a 18 város földbirtokát, t. i. 60,000 holdat, — tehát összesen levonva 770,000 holdat: —marad a megyék, székely székek és Fogaras vidékre 3.013,969 hold. Ebből a volt jobbágyok, a me­gyéken, székely székeken és Fogaras vidéken kívül, birnak 2.144,577 hold mivelés alatti földet, miről meg lehet győződni a kárpótlási bejelentésekből. Tehát minthogy, mint fönebb jeleztem, a volt nemesek csak 869,395 holdat birnak; — világos, hogy a nemesek 1.275.179 hold földdel kevesebbet birnak, mint a volt jobbágyok: de azért mégis 60,076 választóval többet állítanak ki, mint a volt jobbágyok. Szükségesnek tartom földeríteni azt is, hogy honnét van az, miszerint, habár a volt jobbá­gj r ok a föntebb elősorolt megczáfolhatlan adatok nyomán, háromszor több földet is birnak, mint a nemesek: mégis ők a községi képviselőkkel együtt csak 10,694 választót tudnak előállítani? Ennek rövid magyarázata a következő : Er­délyben a szántóföldek közép tiszta jövedelme 2 frt 22 kr, a kaszálóké 3 frt 37 kr ; ha tehát valaki 24 hold szántóföldet és 6 hold kaszálót bír: nem választó; mert a 30 holdnak tiszta jövedelme csak 78 frt 30 kr lévén, nem fizeti a 8 frt 40 krnyi 10% adót. Mi tehát ezen aránytalanságnak a követke­zése? az, hogy p. o. egy helységben van 600 nemes választó, azok közül azonban csak 4 fizet 8 írtnál több földadót; egy másik községben van p. o. 160 nemes választó, kik közül csak 9 fizet 8 frt földadót: a többiek földadója nem üti meg a 4 frtot; a legtöbben pedig csak hallomásból ismerik a földadót, miután földet nem birnak. Ellenben vannak községek, melyekben 70 fölszabadult 2100 hold mivelés alatti földet bír; de azért közülök csak 6-an fizetvén 8 trt föld­adónál többet, csak 6-an gyakorolják a képviselő választási jogot. Ebből az következik, hogy a midőn a me­gyei bizottmányokban a több adót fizetők befo­lyása biztosíttatott: a képviselőválasztásoknál a birtokos osztály a birtok nélküli nemesek által majorisáltatik. Ez oly anomália, melyet Erdélyen kivül ily mérvben föltalálni sehol nem lehet. Nem szeretném, ha ezen deductióból valaki azt akarná kimagyarázni, mintha én a nemesi osztálynak ellensége volnék; mert megvannak ezen osztálynak a maga érdemei, ón is ezen osz­tályhoz tartozom, és habár más czim alatt is választóképes vagyok, mégis a régi jognál fogva írattam be magamat mindig a választók sorába, és mint ilyen voksoltam 1869-ik évben is Pesten. 30*

Next

/
Thumbnails
Contents