Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-442
924 ' ! * 2 ' orszó ^ os " nyást. mintha a kormány lenne az oka, hogy ezen tőrvényjavaslat csak most került tágyalás alá. De nem is osztozom a t. képviselő úrnak azon nézetében, hogy ezen késedelemből valami hátrány származnék; bár készséggel elismerem, hogy ezen nézeteltérés indokolt, miután kiindulási pontunk különböző, a t. képviselő ur helyesen óhajtja már ma a censusnak megváltoztatását. Csakhogy ehhez statistikai adatak kellenek, azoknak megszerzése pedig hosszabb időt vesz igénybe. A censusnak rögtöni megváltoztatását éu nem kívánom a már elmondott okoknál fogva; jelesen azért, mert adórendszerünk stabilitásnak nem örvend. És igy igen természetes, hogy közöttünk az ellentét fönnáll. Ezen akadályokkal azonban találkoztuuk volna egy év előtt úgy, találkozunk ma. Abból tehát, hogy a törvény most tárgyaltatik : erre semmiféle hátrány nem keletkezik. (Jobb felől helyeslés.) A t. képviselő úr elfoglalt álláspontjánál íogva, - elismerem, egészen következetesen — azt is követeli, hogy a kerületek felosztása a jelen törvény által intéztessék el. A t. képviselő úr nagy súlyt fektet a jelen felosztás igazságtalanságára s nevezetesen kiemelte az erdélyi — nézete szerint tarthatlan — viszonyokat. Semmi sincs távolabb tőlem, mint azt állítani, hogy a kerületek jelen felosztása hetyes. Helytelen az ; de én e helytelenséget t. képviselő úr nemcsak Erdélyben és kivált Erdélyben, hanem Magyarországban is látom; mert ha helytelen azon felosztás, melyre hivatkozni méltóztatott, hogy egy erdélyi kisebb város két követet, míg eg} r 200 ezer lakóval biró erdélyi megye szintén csak két követett küld : akkor ép oly helytelen Magyarországon azon felosztás, mely szerint Debreczen városa pl. 46,000 lélekkel 3 országgyűlési képviselőt küld, míg a 200 ezer lakkossal biró Pest városa csak 5 ember által van képviselve; vagyis mig Debreczen városában 14 ezer lélekre esik 1 képviselő, addig Pesten csak 40,000 lélekre esik egy, vagyis Debreczen városa háromannyi képviseleti joggal van felruházva : mint az ország fővárosa. (Felkiáltások bal/elől: Meg kell változtatni!) Én ezt csak annak bizonyítására hoztam fel, hogy e felosztás nemcsak Erdélyben s nem kiváltképen Erdélyben helytelen; hanem helytelen Magyarországon is. (Felkiáltások bal felől: Meg kell változtatni!) Igenis meg kell változtatni! a kérdés csak az, hogy mikor változtassuk meg. (Ugy van! jobb felől. Felkiáltások bal felől: Most!) Én pedig ellenkezőleg at. képviselő urak „most* kiáltásaival, azt mondom: nem most, mert nem lehet. (Helyeslés jobb felől. Ellenmondás bal felől.) és február 22. 1872. Én a kerületek igazságos felosztását csak ugy képzelem, ha a képviselők száma helyes arányba hozatik a választók számával, vagyis ha ugyanannyi választó küld Árvából egy képviselőt mint a mennyi választó Torontálból egyet. (Helyeslés jobb felől). No már kérdem, lehet-e a választók számát és a szerint a választókerületeket ekkép meghatározni addig, mig egy helyes, catasterre alapított census meg nem állapittaták ? Nem lehet. Miután pedig arra nem vagyunk képesek: nem lehet a kerületek igazságos felosztását sem eszközölni, hacsak ismét egy uj provisoriumot megállapítani nem akarunk. (Helyeslés jobb felől.) Végezetül, t. képviselőház, a t. képviselő ur egy erős vádat emel ellenem. Azt mondja t. i., hogy ezen javaslat felforgatja a régi törvényt anélkül, hogy azt javítaná, hogy nem pótolja a hiányokat, hogy elkeseredést fog szülni, és hogy szégyenfolt lesz a törvényhozáson. Nem fogok hasonló Shakespeare-i kifejezésekkel élni, s csak arra vagyok bátor emlékeztetni a t. képviselő urat, bogy hasonló jövendőléssel találkoztunk akkor is, midőn a megyerendezési törvényt alkottuk meg, midőn a virilis szavazatok ellen szólt a t. képviselő ur. (Tetszés jobb felől.) Méltóztassanak nekem megmutatni, hol van azon elkeseredés az országban. (Zaj bal felől.) Nem siettek-e önök is ezen törvény alapján virilis jogukat gyakorolni ? (Mert nem akartuk átengedni a tért! bal felől.) Hol van ezen elkeseredésnek nyoma? (Talán forradalmat akar! lal felől.) Valóban én mindeddig nem észleltem; pedig azt hiszem, hogy lett volna alkalmam arról meggyőződést szerezhetni. (Derültség bal felől.) T. ház! A t. képviselő ur nézete szerint törvényjavaslatom nem javit. T. ház! Soha sem éreztem inkább, mint ma, azt, hogy sokkal kömryebb, sokkal kényelmesebb dolog, egy müvet critizálni, mint megalkotni; és ha tekintetbe veszem azon roppant küzdelmeket, melyek a választási törvények alkotása körül minden országban kifejlődtek; ha meggondolom, hogy Angliában a választási törvény egy kis részecskéjének tárgyalása alkalmából nem egy miniszter, nem egy kabinet, hanem kabinetek buktak meg; bogy ezen kérdések egész pártok átalakulását vonták maguk után; ha meggondolom, hogy a választási törvény épen az, mely minden egyes törvényhozót és választót legközelebb érdekel; ha végig tekintek hazámon és fölmerül előttem viszonyaink különfélesége: akkor, t. ház, a legnevetségesebb önképzelődés lett volna tőlem, azt hinni, ogy az általam beterjesztett törvényjavaslat köztetszésben fog részesülni. El voltam én készülve a legerősebb cnticára,legkérlelhetlenebb bírálatra; és
