Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-442
442. országos ülés febrnár 22. 1872. 223 E három bajon kívántam én beterjesztett törvényjavaslatom által segíteni részint azzal, hogy a választási elnök hatalomköre szorosan körül van írva: részint azzal, hogy a választás jelöltek szerint egymástól távol eső helyiségekben eszközöltetvén, a pártok összecsapása s nagyobb rendetlenségek kikerülhetők lettek volna, s végre azzal, hogy az éjjeli szavazás abrogáltatott volna. A központi bizottság az osztályokban nyilvánult nézetek ós ott hozott határozatok alapján az általam beterjesztett törvényjavaslatnak 3-ik fejezetét el nem fogadta, és helyébe uj 3-ik fejezetet hozott be. Én t. ház! nem tagadhatom meg azon nézet jogosultságát, miszerint igen nehéz a népnél egy megszokott választási eljárást módosítani. Elismerem, hogy alig lehet, sőt nem is lehet oly választási eljárást föltalálni, mely tekintettel az ország különböző viszonyaira, mindenütt jónak bizonyulna; s épen azért, mert nem vagyunk képesek olyat proponálni, mely ubsolute jónak lenne nevezhető: a kormány már akkor is, midőn a törvényjavaslat fölött tanácskozott, elhatározta, hogy a javaslat e részéhez mereven ragaszkodni nem fog és szívesen hozzájárul a képviselőházban natalán nyilvánulandó minden olyan eljáráshoz, mely jobbitmányt foglal magában. A t. előadó ur elmondta alapeszméjét a központi bizottság által szerkesztett 3-dik fejezetnek; én részemről csak azt tartom kötelességemnek kijelenteni, hogy ahhoz a kormány részéről hozzájáiulók annyival inkább: mert hisz ezen 3-ik fejezetben is az én javaslatom alapeszméje t. i. a több küldöttség eszméje, habár nem is imperative, de permissive benfoglaltatik, mi által a szavazás menete gyorsittatni fog. Ez a mostani eljárásnak okvetlen javítását képezi. Bocsánatot kérek, t. ház! hogy egy kissé hosszasan indokoltam tőrvényjavaslatomat. (Hattyúk! Halljuk!) De szükségesnek tartottam azon okokat, melyeketa t. képviselő urak már az osztályülésekből eléggé ismernek: elmondani nyilvánosan, (Helyeslés.) hogy igy a nagy közönség, melyet bizonyára e törvény igen érdekel, tájékozva legyen az én javaslatom czélszerüsége felől, és tájékozva azon álláspont felől, melyet a kormány e törvényjavaslat alkotása körül elfoglalt. (Helyeslés.) És most szabadjon áttérnem azokra, miket az én javaslatom ellen az igen t. előttem szóló felhozott. (Halljuk!) A t. kéj>viselő úr nem fogadja el e törvényjavaslatot még tárgyalási alapul sem : mert nézete szerint az ellen igen sok, s igen alapos kifogásai vannak. Támadásában nagy súlyt fektetett mindenekelőttarra, hogy ezen törvényjavaslat, csak most tárgyaltatik e házban; hogy e törvényjavaslatot a kormány az országgyűlés utolsó szakában, tehát közvetlenül a választások előtt terjesztette be. Elismerem, hogy talán czélszerűbb lett volna e törvényjavaslatot néhány hónap előtt tárgyalni. De kérdem: lehet-e ezért igazságosan a kormányt vagy csak egyedül a kormányt okozni ? Én azt hiszem, nem; mert habár a kormány befolyást gyakorol is az országgyűlés ügyeinek menetére, mégis e tekintetben nem egyedül őt illeti a szemrehányás. Midőn a jelen országgyűlés 1869-ben megnyílt, igen fontos reformkérdésekkel állottunk szemben, melyek elintézését a közvélemény egyhangúlag követelte. Fontos kérdések voltak ezek, melyeket elodázni nem lehetett. így p. o. midőn az országgyűlés összeült: ott volt a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslat, (Halljuk!) a melynek alapján az igazságszolgáltatás elválasztatott a közigazgatástól és itt emlékeztetem a t. képviselő urakat, hogy ez e közvéleménynek igenis hangos követelménye volt. Az országgyűlés ezen törvény alkotásával csaknem két hónapot töltött el, munkálkodott ezen fontos törvénynyel mindaddig, mig az elnapolás ideje bekövetkezett; az elnapolási időnek pedig be kellett következnie részint azért, hogy a t. képviselő urak elodázhatlan magán ügyeiket elvégezhessék; részint hogy a delegatió törvényszabta működését elvégezhesse. Midőn őszszel a parlement ismét egybegyűlt, folytatta a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvénynyel kapcsolatos törvények tárgyalását;hozzá fogott azután a legközelebbi évi költségvetés tárgyalásához, mely tárgyalás majdnem a tavasz közepéig húzódott el. Ekkor ismét két igen fontos törvény került a szőnyegre. Itt volt ugyanis a törvényhatóságok és a községek rendezése, melyeket a közvélemény — s ezt be fogják vallani — szintén hangosan követelt. A törvényhatóságok rendezéséről szóló tövényjavaslaton a t. ház ismét két nőnapig dolgozott. Ekkor újra bekövetkezett a rendes elnapolási idő. 1870. év őszén bekövetkezett a költségvetés tárgyalása és ez tartott a következő tavaszig, a mikor a községi törvényjavaslat tárgyalásához kellett fogni és aztán bekövetkezett ismét az elnapolás ideje. A múlt őszszel, midőn összejöttünk, néhány hét múlva vagy talán nekány nap múlva bátor voltam beterjeszteni a most tárgyalás alatt levő t. javaslatot; de hogy ez csak ma került tárgyalás alá: annak nem a kormány az oka; azért a kormány mulasztással nem vádolható, mert habár az ez évi költségvetés még a múlt évi septemberben adatott be: az csak legújabban lett elfogadva és szentesítés alá terjesztve. Nem fogadhatom el tehát azon szemrehá-
