Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-442
42. országos ülés február 22. 1872. 215 határozott értalemben birt föld után fizet annyi adót, a mennyi az ottani V* lelek legkisebb adójának megfelel. (Tóth Vilmos miniszter közbe szól l 1848 szerint.) Tehát itt is annyi adót kell fizetni, mennyi adót fizet a legkisebb V* telek a községben, még pedig ugyanily módon, a birt birtok után, azaz oly birtok után, mely hasonlókép alkatrészeire nézve is megfelel az »/* teleknek; mert azon 10 frt adó, melyre méltóztatik hivatkozni; nem föld- hanem jövedelmi adó, s igy ez azon földbirtokoson, ki jövedelmi adót nem fizet, semmit sem segit. Á t. miniszter ur még egyre fektet nagy súlyt javaslatában, nagy súlyt fektet, erre a központi előadó ur is, és részemről is erre nagy súlyt fektetek. Ez az állandó névjegyzék elkészítése ; de ugyan főleg miért szükséges az állandó névjegyzék ? Azért, hogy a választók összeírása akkor történjék, mikor még a válastási mozgalmak meg nem indultak s a pártszenvedélyek habjai még nem csapkodják a politikai élet partjait. Es milyen jól igazította el ezt is a belügyminiszter ur! Lesz állandó lisztánk; de épen a pártküzdelmek napjaiban kell készülnie, és ezen magában legjobb, legszentebb dolog hasznát elveszíti, (Igaz! Igaz! bal felől) s épen attól fosztja meg az országot, mire legnagyobb szüksége van. (Helyeslés hal felől. Mozgás jobb felől. Szilágyi Dezső a belügyminiszterrel beszél. Zaj bal felől s élénk fölkiáltások: Helyre! Helyre!) Ne méltóztassék rósz néven venni: én várhatok, a miniszter urak pedig megszokták, hogy tanácsosokhoz folyamodjanak. (Derültség a bal oldalon). T. ház! Ezekután azt tartom, bogy eléggé indokoltam, miszerint e törvényjavaslatot nem tudom jelen alakjában még csak a részletes tárgyalás alapjául sem elfogadni. Mielőtt, e tekintetben indítványomat fölolvasnám; csak arra vagyok bátor a t. házat figyelmeztetni, hogy másutt is, tudjuk, minden alkotmányos országban, időről időre fölmerül a választási törvény változtatásának, a választási census megváltoztatásának szüksége. Pártok vannak ott is, mint nálunk. A szabadelvű párt követeli a census terjesztését, a radicalis követeli annak kiterjesztését, azon párt pedig, mely ott magát őszintén conservativ pártnak nevezi: mit szokott tenni ? Vagy azon álláspontot foglalja el, hogy maradjon a volt census; vagy azt, hegy ne tágitassék annyira, mint a szabadelvű párt kívánja, hanem csak kisebb mérvben. De arra példát nekem nem tudnak fölmutatni, hogy egy magát őszintén bevalló conservativ párt, annyival inkább egy magát szabadelvűnek tartatni kivánó kormány és párt oly változtatásokat akarjon behozni, melyek a választási jogot megszorítanák. (Helyeslés a bal oldalon. Paczolay János közbeszól: Ebben semmi nincs! Nagy derültség). T. képviselőház! magam sem mondom, hogy abban valami van: én minden őszintén nyilatkozó véleményt tisztelek; de egy van, a mit követelek : és ez az, hogy mindenki adja meg minden dolognak azon nevet, a melyet az megérdemel, és ne árulja mint szabadelvű portékát azt, a mi reactionarius. (Bal felől helyeslés, igaz! Ellenmondás jobb felől.) T. képviselőház! Indítványom a következő, (olvassa) : Indítvány. Miután a választási törvények módosításáról és pótlásáról szóló törvényjavaslat meghagyja eddigi választási törvényeink leglényegesebb hiányait, jelesen : a) meghagyja Erdélyben az igazságtalan, a Magyarország igen nagy részében meg levőnél magasabb censust; b) meghagyja ugyanott a képviselőknek kerületek helyett hatóságonkénti választását; c) meghagyja azon indokolhatlan anomáliát, a mely Erdélyben a választási jogosultság felosztásában van: levén 2,500 lelket számláló város, mely épen ugy két képviselőt választ, mint más 200,000-nél több lakossal biró törvényhatóság; d) meghagyja Mag\arországon a kis és nagy községeket, illetőleg a földbirtokhoz kötött censust, mely természeténél fogva igazságtalan, retorgrád irányú, s ma már az átalános teherviselés mellett semmiképen uem igazolható ; miután még tisztábban kifejezni, megmagyarázni állítja a választói jogosultság főtételeit, addig valóságban különösen a kisebb földbirtokosokat s a szegényebb iparosokat illetőleg a censust tetemesen fölemeli s ez által igen sokakat megfoszt a választói jogosultságtól; miután a helyett, hogy megszüntetné a félremagyarázásokat s az azokból eredő zavarokat: az elenyésztetett félreértések helyett zavaros szerkezete folytán még nagyobbakat előidézni Ígérkezik; miután a nélkül, hogy az adatok előterjesztetnének kielégítő, állandóságra jogosult választási törvényt alkotni nem lehet, a választási törvénynek minduntalan, változtatása pedig a leghelytelenebb eljárás; indítványozom: hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot el nem fogadván, utasítsa oda a ház a minisztériumot, hogy a választásokra s választói census hatására vonatkozó adatait, — melyek ugy is birtokában kell, hogy legyenek, alapul véve : azoknak előterjesztése mellett, oly időben nyújtson be egy a jelzett legfőbb hiányok orvoslását is eszközlő törvényjavaslatot, hogy azt még ezen ülésszak alatt tárgyalni Jdiessen. (Élénk helyeslés bal felől.)
