Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-442

214 442. országos ülés feforuár 22 1872. évvel ezelőtt törtónt, és ha történt a leghelyesebben ós legalaposabban is, miután mindnyájan tudjuk, hogy egyes, az időviszoutagságok által nagyon sújtott vidékek kivételével, a földadó jövedelme ez országban átalában azt lehet mondani, megkétszereződött — 4000 frt érték kell ahhoz, hogy valaki szavazati joggal birjon: kinek 1848-ban, tehát 20 évvel ezelőtt, elég volt 2000 frt értéket kimutatnia. Ez ismét a eensusnak határozott emelése. Hasonló esetben vannak a rendezett tanácsú és szabad kir. városok a házadóra nézve. Fölemelttítik tehát a eensus és igy a földmives osztály a hazának sok vidékén meg fog fosztatni szavazati jogától. De fölemeltetik még egy másik irányban is, jelesen a kiskereskedők és iparosokra nézve. Az 1848-ki törvény azt mondja, hogy szavazási joggaí birnak: kik állandóan egy segéddel dolgoznak. Én megengedem, t. ház, hogy ez sok félreértésre, sok visszaélésre ad alkalmat, nem egyformán magyaráztatván a segéd minősége; és hogy ez praeeisiroztassék. az ellen semmi kifogásom nem volna; de hogy praeeisiroztassék ugy, hogy ezen praecisirozás a 10 frt 50 krnyi jövedelmi adó utján — a mint én legalább hazánk több városából tudom — azon kisebb kereskedő- és iparososztály 2

/

5 részét, vagy felét megfoszsza szavazati jogától, melylyel az 1848-iki törvény szerint birnia kell: (Fölkiáttások jobb felől: Nem fosstaiik meg \) már ehhez hozzájárulni én képes nem vagyok. {Helyeslés bal felől.) E tekintetben még csak egyre akarom figyelmeztetni a t. házat. Igen ártatlan szám a 10 frt mellett, azaz 50 krajezár; de én legalább, miután ug3^ vagyok értestiive, — pedig azt hiszem, jól vagyok értesülve, — hogy nem minden egyes frt után külön vettetik ki a jövedelmi adó, de a jövedelmi adó kivetésénél bizonyos határok vannak, 100 írttól 150 írtig 10 frt számíttatik és csak 150 írtnál kezdődik az emelkedés: tehát az 50 krajezár nem azt teszi, hogy fog szavazni : ha 105 frt tiszta jövedelmet kimutat; hanem teszi, hogy csak akkor fog szavazhatni, ha 150 frt tiszta jövedelmet mutathat ki: (Helyeslés- bal felől.) igy tehát kétségtelenül áll az, hogy e törvényjavaslat elfogadtatása esetében fogy a szavazatra jogosultak száma. Azt mondják erre, hallottam, sőt fogadást is ajánlottak nekem: „fogadjunk, hogy ezért ezen törvény mellett több választó lesz beírva, mint 1869-ben," Nagyon megengedem; de itt az a kérdés, hogy több ember lesz-e jogosítva arra, hogy be legyen irva; vagy sem? 1869-ben az 1848-iki törvény szerint jelentkezni kellett annak, ki mint választó be akart Íratni. Oly hebyeken tehát, hol vagy nem voltak pártfogók, vagy pedig egyik másik előrelátó párt ezen utón akarta magának a többséget biztosítani: a választóknak fele sem irattá be magát; ma azonban össze kell iratniok a választóknak — és ez hetyes is — jelentkezés nélkül. így tehát igen természetes, hogy, habár apasztatik a szavazásra jogosultak száma; de a ki jogosult, mind összeiratik, az összeirottak száma több lehet mint volt 1869ben, de a jogosultak száma — ismétlem — tetemesen kevesebb lesz, {Helyeslés bal felől) és ebben fekszik a jogtóli megfosztás. Azt mondja az indokolás, és azt mondja a t. központi előadó ur : szükséges a félreértéseket és zavarokat elhárítani, szükséges a törvényt tiszta értelművé tenni, hogy sem félreértés, sem pártérdekből! félremagyarázás lehető ne legyen. Igazság, ez helyes; hanem nézzük meg kérem ezen törvényjavaslatot; mindjárt a 2-ik §-ban azt mondja : „Választói jogosultsággal fognak birni azok, kik egy oly földterületi belsőséget és külsőséget birnak, mely ugy alkatrészeire, mint kiterjedésére nézve legalább annyit tesz, a mennyi az 1836. V. törvényezikk 1. §-a alapján azon községben vagy valamelyik szomszédközségben egy negyed telki állományhoz és a mennyiben a birtokrendezés megtörtént: tartozékaihoz is együtt véve megkívántatott." Már most kérdezem a miniszter urat, ha valaki nem lakik azon községben, kiköltözött a tanj'ára, eladta a községben házát, de van kétannyi birtoka, mint a mennyi k

U telek; belsősége azonban nincs : fog-e ez szavazni? (Fölkiáltások jobb felől: Fog!) Ezt, — jótállok róla — igen sokféleképen fogják magyarázni. Másodszor itt ki van mondva, nemcsak a területre nézve, de alkatrészeire nézve is annyit kell birnia, mint a mennyi 1

j

í teleknek megfelel. Ezt nem lehet máskép érteni, minthogy ennyi szántóföldjének kaszállójának, legelőjének kell lenni. (Helyeslés bal felől.) Már most ha valaki bír annyi számú holdat, de mind szántóföld, a mi sokkal értékesebb : e törvényjavaslat értelmében fog-e szavazni 1 (Közbekiáltások jobb felől: Igenis 10 frt alapján!) Ha szorosan magyaráztatik a törvény: nem fog szavazhatni. De épen azért, mert oly roppant igazságtalanság volna szoros magyarázat : kénytelenek lesznek az összeíró küldöttségek e §-t ugy magyarázni, hogy az ilyenek jogositvák a szavazásra. Ugyanannyi félreértés, ugyanannyi zavar lesz tehát e törvény mellett, mint volt eddig; csakhogy azoknál roszabb, mert ismeretlen téren. (Helyeslés bal felől.) Azt mondja a miniszter ur, hogy az illető fog szavazni a 10 frt adó alapján. Ám tessék megnézni, olvassuk a szöveget, ki bir szavazattal? Azt mondja a törvényjavaslat, hogy szavazni fos ki kimutatja, hogy a fön meg-