Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-442

442. országos ülés álló egyének által vezettetnek, kiktől a választási jogot megtagadni nem volna méltányos: azon kérdést hallgatással mellőzni többé nem lehet. Vannak egyének, kik ily utón sokkal több évi jövedelmet húznak, mint a mennyi tőkeérték más alapon a választási jog elérésére szükséges. így, hogy csak egy példát említsek, az eddigi törvények szerint azon kereskedők, kik önálló kereskedésök után 105 frt tiszta jövedelmet mutatnak ki s ez után 10 frt 50 kr. jövedelmi adót fizetnek: választók; a falusi birtokos ki 6 frt jövedelmi adót fizet: szintén választó; ellenben a nagy üzlet vagy gyárnak vezetője, ki minden esetre magasabb műveltség fokán áll, habár 4000 frt fizetést kap és ettől 130 frt jövedelmi adót fizet is: nem bir választási képességgel. Ezen anomáliát továbbra is föntartani sem czélszerünek, sem kívánatosnak nem tai'tom. Hallottam felhozni azon érvet, hogy ez csak ürügyképen hozatik fel arra, hogy az állam tisztviselők nagy tömege felruháztathassák választási képességgel; de kérdem, az államtisztviselőktől a jog és a méltányosság alapján meg lehetne-e tagadni a választói jogosultságot akkor : midőn azzal felruháztatik a haza minden egyéb polgára s tisztán csak őket akarjuk ezen választói jog gyakorlatából kizárni? Ezen törvényjavaslatnak egyik legfényesebb része az, mely az állandó összeírásokra vonatkozik. Lényeges és fontos pedig azért, mert ekként lehetővé válik az. hogy a választók összeírása más időszakra esik, mint maga a választási eljárás, s ez által rövidebb lehet a választási mozgalom és azon izgalom, mely ez által előidéztetik. Elérhető továbbá az, hogy majd az állandó névjegyzék elkészítése és évenkénti kiegészítése által biztosan meglehet tudni az országban létező összes választó polgárok számát, s ennek alapján lehetséges lesz majdan a választó kerületek czélszerübb beosztása és a választók újbóli összeírása. Az eredeti törvényjavaslattól eltérőleg a központi bizottság szövegezése szerint ezen öszszeirás rectificatiója három évenként kiigazitva I összefoglaltatni terveztetik. Tette ezt a központi | bizottság nem azért, mivel jelenleg az ország- | gyűlési időszak három évre terjed; mert a központi bizottság felfogása szerint az állandó névjegyzék kiegészítése és összesitése az országg3

r

ülés feloszlatásával vagy tartamával semmi ösz- j szeköttetésben nincsen; sőt azon czélnál fogva, \ mely itt eléretni szándékoztatik: kívánatos, hogy az állandó névjegyzék kiegészítése és összesitése az átalános választásokkal össze ne essék. Egyik fontosabb intézkedése továbbá az, hogy a felszólalási bizottság határozatai a cuKÉPY. H. NAPLÓ 18ff XXI. ebruíir 23. 1N72. 209 riához fölebbeztessenek. Azonban e tekintetben is módosítást ajánl a központi bizottság, nevezetesen azt, hogy a főlebbviteli bíróság ne a euria két osztályából alakíttassák, hanem annak semmitőszéki osztályából. Ezen változást azért tette a központi oizottság ; mert ezen főlebbviteli bíróság arra lévén hivatva, hogy alaki kérdésekben hozzon ítéletet; sokkal inkább egyezik meg ezen semmitőszék feladatával ezek fölött dönteni, annyival inkább, minthogy nem rendes főlebbviteli forumok állapittatnak meg ; hanem, a felszólalási bizottság határozatai tisztán csak egy főlebbviteli bírósághoz utasíttatnak. Legnehezebb feladat volt a központi bizottság előtt ezen törvényjavaslat 3-dik fejezetének megállapítása. Azon kérdés merült fel, megtartassék-e az eljárásra nézve az 1848-ki gyakorlat tapasztalt hiányaival együtt, vagy pedig fogadtassék-e el az eljárásra nézve azon mód, mely a kormány előterjesztésében foglaltatik; a központi bizottság a kettő közül egyiket sem fogadta el. Az 1848-ki eljárást azért nem; mert annak több hiányáról s több oly pontjáról győződött meg. melyek nem elég világosak. Ilyén, — hog}

r többet ne említsek, — az: a mit előbb voltam bátor megemlíteni, hogy nincs kimondva világosan, vagy legalább némely központi bizottság által másként értelmeztetett: lehet-e titkos a szavazás, vagy nem ? így továbbá a központi bizottság azért nem akarta föntartani az eddigi eljárást, mert a tapasztalás mutatta azt, hogy a szavazásnak éjjelen át való folytatása által történnek a legtöbb rendetlenségek és visszaélések, a központi bizottság pedig czélszerünek tartotta ezeket megszüntetni. Nem akarta azonban elfogadni azon okoknál fogva, — melyeket az előterjesztett jelentésnél voltam bátor előadni, — a kormány által javasolt módot sem, s igy a központi bizottság ezen eljárásra nézve egy uj szövegezést ajánl a tisztelt háznak; ezen eljárás egészben és minden részleteiben a hol lehetett, megtartja az 1848-ki törvényben eltogadott eljárást és csak ott módosítja azt, ahol a módosítás elkerülhetlenül szükségesnek mutatkozik. A törvényjavaslat ezen az eljárásra vonatkozó részének leglényegesebb pontja az, mely lehetővé teszi azt, hogy a szavazás több küldöttség előtt történhessék. A központi bizottság nem akarta kötelezőnek kimondani azt, hogy mindenütt több szavazatszedő küldöttség küldessék ki; mert, lehet, hogy egyes kerületekben a választók száma, ugy a szavazatszedő küldöttségek helyiségeinek hiánya, vagy végre szavazatszedő egyének hiánya miatt ez nem volna czélszerü; hanem a központi bizottságok belátására kívánta bizni, hogy ott, a hol lehetséges. 27