Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-442

442. országos ülés álló egyének által vezettetnek, kiktől a válasz­tási jogot megtagadni nem volna méltányos: azon kérdést hallgatással mellőzni többé nem lehet. Vannak egyének, kik ily utón sokkal több évi jövedelmet húznak, mint a mennyi tőkeérték más alapon a választási jog elérésére szükséges. így, hogy csak egy példát említsek, az ed­digi törvények szerint azon kereskedők, kik ön­álló kereskedésök után 105 frt tiszta jövedel­met mutatnak ki s ez után 10 frt 50 kr. jöve­delmi adót fizetnek: választók; a falusi birtokos ki 6 frt jövedelmi adót fizet: szintén választó; ellenben a nagy üzlet vagy gyárnak vezetője, ki minden esetre magasabb műveltség fokán áll, habár 4000 frt fizetést kap és ettől 130 frt jövedelmi adót fizet is: nem bir választási ké­pességgel. Ezen anomáliát továbbra is föntartani sem czélszerünek, sem kívánatosnak nem tai'tom. Hallottam felhozni azon érvet, hogy ez csak ürügyképen hozatik fel arra, hogy az állam tisztviselők nagy tömege felruháztathassák vá­lasztási képességgel; de kérdem, az államtisztvi­selőktől a jog és a méltányosság alapján meg le­hetne-e tagadni a választói jogosultságot akkor : midőn azzal felruháztatik a haza minden egyéb polgára s tisztán csak őket akarjuk ezen válasz­tói jog gyakorlatából kizárni? Ezen törvényjavaslatnak egyik legfényesebb része az, mely az állandó összeírásokra vonat­kozik. Lényeges és fontos pedig azért, mert ek­ként lehetővé válik az. hogy a választók össze­írása más időszakra esik, mint maga a választási eljárás, s ez által rövidebb lehet a választási mozgalom és azon izgalom, mely ez által elő­idéztetik. Elérhető továbbá az, hogy majd az állandó névjegyzék elkészítése és évenkénti kiegészítése által biztosan meglehet tudni az országban lé­tező összes választó polgárok számát, s ennek alapján lehetséges lesz majdan a választó kerü­letek czélszerübb beosztása és a választók új­bóli összeírása. Az eredeti törvényjavaslattól eltérőleg a központi bizottság szövegezése szerint ezen ösz­szeirás rectificatiója három évenként kiigazitva I összefoglaltatni terveztetik. Tette ezt a központi | bizottság nem azért, mivel jelenleg az ország- | gyűlési időszak három évre terjed; mert a köz­ponti bizottság felfogása szerint az állandó név­jegyzék kiegészítése és összesitése az országg3 r ü­lés feloszlatásával vagy tartamával semmi ösz- j szeköttetésben nincsen; sőt azon czélnál fogva, \ mely itt eléretni szándékoztatik: kívánatos, hogy az állandó névjegyzék kiegészítése és összesitése az átalános választásokkal össze ne essék. Egyik fontosabb intézkedése továbbá az, hogy a felszólalási bizottság határozatai a cu­KÉPY. H. NAPLÓ 18ff XXI. ebruíir 23. 1N72. 209 riához fölebbeztessenek. Azonban e tekintetben is módosítást ajánl a központi bizottság, neveze­tesen azt, hogy a főlebbviteli bíróság ne a euria két osztályából alakíttassák, hanem annak sem­mitőszéki osztályából. Ezen változást azért tette a központi oizottság ; mert ezen főlebbviteli bí­róság arra lévén hivatva, hogy alaki kérdések­ben hozzon ítéletet; sokkal inkább egyezik meg ezen semmitőszék feladatával ezek fölött dön­teni, annyival inkább, minthogy nem rendes főlebbviteli forumok állapittatnak meg ; hanem, a felszólalási bizottság határozatai tisztán csak egy főlebbviteli bírósághoz utasíttatnak. Legnehezebb feladat volt a központi bizott­ság előtt ezen törvényjavaslat 3-dik fejezetének megállapítása. Azon kérdés merült fel, megtar­tassék-e az eljárásra nézve az 1848-ki gyakorlat tapasztalt hiányaival együtt, vagy pedig fogad­tassék-e el az eljárásra nézve azon mód, mely a kormány előterjesztésében foglaltatik; a köz­ponti bizottság a kettő közül egyiket sem fogad­ta el. Az 1848-ki eljárást azért nem; mert annak több hiányáról s több oly pontjáról győződött meg. melyek nem elég világosak. Ilyén, — hog} r többet ne említsek, — az: a mit előbb voltam bátor megemlíteni, hogy nincs kimondva világosan, vagy legalább némely központi bizott­ság által másként értelmeztetett: lehet-e titkos a szavazás, vagy nem ? így továbbá a központi bizottság azért nem akarta föntartani az eddigi eljárást, mert a tapasztalás mutatta azt, hogy a szavazásnak éjjelen át való folytatása által történnek a legtöbb rendetlenségek és visszaélé­sek, a központi bizottság pedig czélszerünek tar­totta ezeket megszüntetni. Nem akarta azonban elfogadni azon okoknál fogva, — melyeket az elő­terjesztett jelentésnél voltam bátor előadni, — a kormány által javasolt módot sem, s igy a köz­ponti bizottság ezen eljárásra nézve egy uj szö­vegezést ajánl a tisztelt háznak; ezen eljárás egészben és minden részleteiben a hol lehetett, megtartja az 1848-ki törvényben eltogadott el­járást és csak ott módosítja azt, ahol a módosítás elkerülhetlenül szükségesnek mutat­kozik. A törvényjavaslat ezen az eljárásra vonat­kozó részének leglényegesebb pontja az, mely lehetővé teszi azt, hogy a szavazás több kül­döttség előtt történhessék. A központi bizottság nem akarta kötelezőnek kimondani azt, hogy mindenütt több szavazatszedő küldöttség küldes­sék ki; mert, lehet, hogy egyes kerületekben a választók száma, ugy a szavazatszedő küldött­ségek helyiségeinek hiánya, vagy végre szava­zatszedő egyének hiánya miatt ez nem volna czélszerü; hanem a központi bizottságok belátá­sára kívánta bizni, hogy ott, a hol lehetséges. 27

Next

/
Thumbnails
Contents