Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-439
158 439. ersaégos ttlég február 19. 1872. siknak kezében pedig nincs semmi. Róma nem alkudott Cartagoval soha. A bécsi Catoknak egyetlenegy alkupontja ez: „Pestinum delendam esse censeo." Ha kívántok carthagói romokat látni, méltóztassatok megnézni ipar-vállalatainkat: a pesti malmokat, s látni fogjátok már eddig is a carthagói romokat. Hanem a kiküldött férfiak nem voltak poéták, de szakemberek, hozzáértők, expertusok; és én most kénytelen vagyok ezen igen kemény szóra fakadni: hogy ne hallgasson az országgyűlés a szakértők és expertusok tanácsára! (Tetszés bal felől.) Soha a pesti pénzintézeteknek nem ment jobban dolguk, mint ezen calamitás alatt; azoknak akkor volt aratásuk. Hogyan mondhatja az országgyűlés azoknak, a kik most 15 %-el elocálják pénzüket: adjatok, nekem tanácsot : hogyan tudnám én ezt megszorítani ? (élénk derültség.) hogyan tudnék én annak meggátlására az iparnak 5 %-es pénzt adni 1 (Derültség.) Nem szokásom a hizelkedés, hanem annyit mégis meg kell adnom az illető szakférfiaknak, hogy ily tanácsokat nem is adtak az országnak. (Derültség.) Nem akarom alatta érteni a kis pénzintézetek, a takarékpénztárak, a magyar földhitel-intézet vezetőit, kik igenis megtették kötelességöket, a melylyel a hazai iparnak tartoztak ; mert ha ezek helyt nem állottak volna a calamitás alatt, nemcsak a nagykereskedés : hanem még a kézműipar is, maga a földművelés és a kiskereskedés is szárazon feküdnének most. A benyújtott javaslatban szorgosan kerülve van mindenféle határozott véleményadás arra nézve, hogy mit kellene tehát tenni az országnak ; különösen ki van kerülve az, hogy egy saját bank által magát függetlenítse minden idegen befolyás alól. Tudom én azt, hogy a magyar bank nem panacaea. Azért a kinek nincs pénze, annak azután sem lesz. De tudom azt, hogy ily banknak felállítása által a kamatláb bizonyosan le fog szállani azon jogos alacsonyságra, a mely mellett azután lehető az ipar és kereskedés egészséges fejlődésére gondolni. Ezt az egyet várom én a magyar banktól. Hogy hogyan történjék ez meg, minő modalitások mellett: arra felelni nem az én feladatom. Az én igen t. képviselőtársam Wahrmann Mór azt mondotta, hogy ő nem eléggé szerénytelen azt állítani, hogy ezen kérdéshez ért; akkor én rám nézve a szerénységnek sokkal kissebb foka kívántatik meg, hogy ha ugyanazon állásra helyezem magamat ; ámbár ő, kinek egész élet-pályája ezen kérdés tanulmányozására volt fordítva, azon gyanút kelti bennem, midőn azt mondja, hogy nem ért hozzá: — hogy ő is oly formán tesz, mint midőn a gazdag embertől pénzt kérnek s az azt mondja: „heute bin ich nicht bei Kassa!" (Derültség.) Én azt hiszem, hogy ő nagyon is érti a dolgot, és hogy azon adatokat, a miket felhozott: csak azért mondta el, hog3 T némileg elhitesse velünk, hogy csakugyan nem érti a dolgot. (Élénk derültség). Az általa felhozott adatok, hogy többet ne mondjak, egy igen hires nemzetgazdász, Julius Bertinusnak a financtudomány alapelvei czimü munkájában mind egytől-egyig helyre igazítva megtalálhatók; de én azt hiszem, hogy t. képviselőtársam ismeri ezen munkát jobban, mint én. De azt igenis mondom, hogy nem ami feladatunk a modalitások megállapítására kész tervet adni a kormánynak. A kormány feladata ez, és a kormány kötelessége a kivitel módozatait meghatározni: azért állanak ők a legmagasabban, hogy mindnyájunk feje fölött ellássanak. (Helyeslés bal felől.) Különben magyar embernek az a szokása, hogy minden uj dologtól előre visszaretten; fél tőle, mint gyermek a mosdástói, s ha egyszer átesett rajta : örül neki. (Derültség). így a legelső hazai takarékpénztár megalapítói, az illető táblabírák, alig tudták a publicumot arra bírni, hogy a hatvan forintot befizessék, pedig most 3800-on állanak részvényei. A legelső kérdés minden esetre a valuta helyre állítása. Én is amellett vagyok, hogy az muíhatlan előzménye és együtt járó feltétele egy független magyar nemzeti banknak, és e tekintetben idézem a t. képviselőháznak egy igen nevezetes magyar vizépitész, Beszédesnek egy ötletét, ki azt monda, hogy az egész világon egyformák a hydraulica szabályai, de Magyarországon a hydraulicának egészen más szabályai vannak, mint másutt. Az egész világon mindenütt, ha egy folyót szabályozni akarnak : alólrul kezdik a munkát s ugy mennek felfelé; Magyarországon felül kell elkezdeni, mert ha a felső vármegye elhatározta, hogy a folyót szabályozza : akkor az alsónak rögtön kell utánna szabályozni, mert különben kiont a víz; mig ha az alsó kezdi a szabályozást: a felső soha sem csinálja meg a magáét. (Derültség!) Én most éhez csatolom azon véleményemet, hogy Magyarországon még az arithmeticának is más szabályai vannak, mint más országban. Az egész világon azon szabály áll a számtanban, hogy a mely állam gazdagabb : annak kötelessége és feladata financiait annál hamarább rendezni. Nálunk megfordítva áll a dolog. Itt a szegényebb államnak kell előbb rendezni financiait; mert ha mi arra várunk, hogy azon másik állam, mely a mostani finánc calamitást hasznára fordítja, amig abból meggazdagodik, az kezdje
