Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-439

146 439. országos ülés február 19.~1873. Szükség-e most, t. ház, a magyar jegybankról szólanom ? Ezt egészen fölöslegesnek látom, mert azt gondolom, a házban mindenki meg van győződve ar­ról, hogy, mihelyt a valuta helyre van állítva, a ma­gyar bank felállítására nézve nincs semmi akadály s azt azonnal foganatba vehetjük. Az, a mi ez el­len felhozatott: mindig a valuta helyreállítása volt. Megmutattam, hogy ez nagyon könnyű. Mihelyt ez megtörténik: 2 — 3 hónap múlva hozzá­foghatunk egy magyar jegybank felállításához. Az egyed üli nehézséget, ház, az volna: ta­lálkozik-e vállalkozó, ki a magyar bankot élet­be léptetné? Én azt gondolom, hogy a t. pénz­ügyminiszter ur velem egyet fog érteni, ha azt gondolom, hogy a mostani körülmények közt ez semmi nehézséget nem képez. Megmondhatja a miniszter ur, hogy naponta ostromolják őt con­sortiumok mindenfele ajánlatokkal és ha tudatik, hogy kilátás van egy vagy több magyar jegy­bank felállítására: azonnal annyi lesz az ajánlat, hogy néhány hónap alatt az egész müveletet keresztül lehet vinni. Még csak egy lényeges észrevételem van, s ezzel be fogom végezni beszédemet. Elismerem, hogy kényes a kérdés, melyet most érinteni fo­gok, de azt gondolom, egy ily fontos kérdésben, a minő az, melyet ma tárgyalunk: egész nyílt­sággal kell a nehézségeknek szemébe nézni, ha czélt akarunk érni. Ezen lényeges kérdés a 80 milliónyi adósság. Megmondottam e tekintetben tegnapelőtt nézetemet, és a nagyon t. pénzügyminiszter ur kinyilatkoztatta, nem itt, hanem a Deákkörben, hogy az állam semmikép sem ismeri el ezen adósságot: mert benne volt a 80 milliónyi adós­ság azon lajstromban, melyért a quotát átvet­tük ; tehát sem a bécsi kormánynak, sem a nem­zeti banknak legkisebb joga sincs tőlünk e te­kintetben uj áldozatot kivarrni. De tudom azt is, hogy lesz nehézség. Bécsben hajlandók lesz­nek velünk kezet fogni a valuta helyreállításá­ra; hanem azt fogják kívánni, hogy a 80 mil­liónyi adósságból szintén vegyünk át egy részt, hogy egyenlítsük ki ezen kérdést is. Egész őszin­teséggel mondom: oly magasra becsülöm Ma­gyarország pénzügyi és hitelügyi önállósítását, oly jótékonynak tartom ezen országra nézve pénzügyi rendezését, hogy ha másként nem le­hetne azt rendbe hozni, talán hajlandó volnék még azt mondani: vegyük át még a 80 millió­ból a reánk eső részt is, (Élénk ellenmondások min­den oldalról.) — mondom a legroszabb esetben talán még ezen áldozatra is hajlandó volnék, ha ez mulhatlanul szükséges pénzügyi helyzetünk tisztázására. De legyen szabad hozzátennem, hogy én a kérdést semmikép sem tartom oly komolynak és főkép oly rettentőnek nem vehetem, mint azt átalában veszik. Először nem szabad elfelejteni azt, hogy a 80 milliónyi adósság lejárata minden esetre csak 1876. végén van, tehát 5 év még hátra van : addig semmit se lehet követelni ez irányban tőlünk. Másodszor én a magyar pénz és hitel önállósítása mellett harczolok, én nem tartom sem szükségesnek, sem hasznosnak a bécsi banknak fiók-intézetét kizárni az országból, sőt hasznosnak, üdvösnek tartanám e tekintetben is a versenyt; minél több pénzintézet : annál jobb lesz. Pedig biztos vagyok benne, hogy a mostani privilégium lejártakor, a bécsi bank újra kí­vánni fogja szabadalmának meghosszabbítását a bécsi kormánytól, — talán nem egészen a mos­tani mértékben; de minden esetre bizonyos privi­légium fentartását fogja kívánni. S ezen privilé­gium megadásáért nagyon kész lesz a bécsi kor­mány kezében hagyni a 80 milliót és illetőleg a mi kezünkben hagyni a ránk esendő 25 milliót azért, hogy mi a fiókintézetet szintén az or­szágban hagyjuk; tehát az egész dolgot oly ko­molynak, oly rettenetesnek nem tartom, a mint mondják. És én azt gondolom, hogy ebből baj nem lesz, és a mi a többit illeti : meg vagyok győződve, hogy a cislajthániai kormány ezután még szíve­sen hozzá fog járulni ezen művelethez. (Felkiáltások jobb oldalról : Elég már !) En szintén elégnek tar­tom és csak két szóm van még. Kimutattam t. ház, hogy a bécsi bankkal! egyezkedés semmi hasznos eredményre nem ve­zet, mert a hiba nem a bécsi bank igazgatósá­gában és eljárásában fekszik; hanem a bécsi bank természetében és szervezetében : abban, hogy egyetlenegy bank, bármilyen legyen, ki nem elé­gítheti egy 85 milliónyi lakosság pénz-hitel szükségletét; kimutattam azt is, hogy ha mi valami expedienshez fogunk, melynek következ­tében a kényszerforgalmat föntartjuk: hogy az semmi esetre áldásos nem vol iá; mert ha már Magyarország pénz- és hitelügye önállósittatik : legyen ez valóságos, a tudomány- és gyakorlat­nak egészen megfelelő. Nem marad más hátra tehát, mint erélyes, teljesen kimerítő rendszabá­lyokhoz folyamodni. És kimutattam, hogy a va­luta helyreállítása a mostani perczben igen könnyen, az országnak minden túlterheltetése nél­kül keresztülvihető. Kimutattam azt is, hogy a bécsi kormánynak és Cislajthaniának oka, kedve, akarata van minket támogatni ezen kérdésben. T. ház! az egész ország évek óta elismeri a mostani helyzet káros következményeit; az egész ország sürgeti a pénz- és hitelügy önálló­sítását, és ha a perez oly kedvező, hogy ez min­den áldozat nélkül, minden túlterheltetés nél­kül rövid idő alatt keresztülvihető: azt gondo-

Next

/
Thumbnails
Contents