Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-438

438. országos 2íés február 17. 1872. ] 3] nemzeti bank! vajon az utolsó 24 évben hány hónapig volt kényszerforgalom nélkül. (Helyeslés hal felől.) Ha tehát választanunk kell két kényszerforgalmu bank közt, — mert ha egy bankjegyeit érezpénzben mindig beváltó bankintézetről volna szó, akkor ennek adnám az előnyt ha maga az osztrák nemzeti bank volna is; — de mikor arról van szó: hogy egy osztrák bank kényszerforgalmú jegyeit vegyük-e % vagy pedig egy magyar bank kényszer forgalmú jegyeit: akkor azt hiszem a választás nem nehéz. (Helyeslés és derültség balról.) Különben Wahrmann t. képviselő ur előadta azt is, hogy mily veszély lenne abban, ha állambankjegyek vétetnének ideiglenesen valamely jegybank alapjául. Ideiglenesen, mondom : mert hiszen oly intézkedést véglegesnek tartani s véglegesül életbe léptetni tudtommal senki sem kívánja. Igaz, hogy Wahrmann képviselő ur ugy igyekezett azt előállítani, mintha mint végleges és okvetlenül jó intézkedést tüntetett volna elő, miben azonban nagyon tévedett. Deő azt mondja, hogy nem érhetnők el az államjegyekre fektetett bankkal a ezélt, mert Ghyczy Kálmán az államjegyeket meg akarja osztatni s ha ezen már megosztott államjegyek vétetnének alapul: többé azok nem lennének ő felsége többi országaiban is kényszer forgalommal birok, tehát disagió állana be. Ezen okoskodás alapja hibás, mert a mint már a pénzügyminiszter ur is szives volt megjegyezni, Ghyczy Kálmán t. barátom nem azt mondta, hogy osszuk meg az államjegyeket és azután alapítsunk reája bankot, hanem azt mondta, oszszuk meg az államjegyeket, rendezzük a valutát, állítsunk külön bankot, ha lehet; de ha nem lehet, ideiglenesen nyúljunk azon segédeszközhöz, de még azt is monda, hogy ettől eltekintve a bécsi banknak mégis van bizonyos érczkészlete, tehát disagió még akkor is lenne a jegyek közt, mert a bécsi bankjegyek a megfelelő érezkészlet arányában bírnának valódi értékkel, az államjegyek pedig nem bírnának semmi értékkel. Én az államjegyek rendszerének barátja nem vagyok, nem is leszek soha; de ugyan hol van megírva : hogy a melyik államjeg,y ma épen oly agio mellett áll, minta bankjegyei: azon perczben, hogy ha az egy jegybank alapjául letétetett, teljes értékét elveszítse ?! Es én nagyon hiszem, hogy a bécsi bank igen solid lábon áll; de mégis engedje meg Wahrmann t. képviselő ur, azt hinnem, hogy a mennyi biztosítékot a bécsi bank pinczéjébe letett oly o-ezkészlet nyújt, mely, hogy az állam szüksége ilején, mint azt a tapasztalás megmutatta, nincs olyan nagyon elzárva, hanem igen jól megleli útját ki a bank pinczéjéből, hogy a mennyi hitellel, mondom, az ilyen bank érczkészlete ért : annyival az államjegyek is birnak, mert a tapasztalás szerint a bécsi bank érczkészlete szükség idején mindig az állam pénzforrásai közé jutott. Ily tapasztalások után azt állítani, hogy abankjegyeinek van értéke, de az állam jegyeinek semmi értéke nuns: képtelenség. • — Mert vagy biztosit az állam fenállása: akkor szemben az állam nagyságához képest csekély összeggel semmi sem fenyegeti az államjegyek értékét, vagy megtámadtatik, és a veszély perczei következnek be: akkor elenyészik azon banknak, mint eddig elenyészett érczkészlete és ha még birnak némi biztosítékkal a bank jegyei: azt csak &z állam nyújtja nekik. {Helyeslés bal felől.) Én tehát a különbséget a kettő közt belátni nem vagyok képes. Wahrmann képviselő ur azt monda, hogy egy jegybank a válság ellen biztosítékot nem nyújt. Tökéletesen igaza van: én is azt mondom, sőt könnyelműen kezelt jegybank, ha egy időre a válságot elhalasztja is: később sokkal nagyobbá teszi, mint nélküle lett volna. Igaza van; de először azt kellene neki bebizonyítani, hogy itt azt állította valaki, hogy egy jegybank felállíttatván, az minden veszély nélkül bocsáthatná ki és szaporíthatná jegyeit, és ha valaki azt itt állította volna, azzal szemben igazsága volna, de ezt senki sem állította. Elismerem én, hogy a jegybank az ország hitelének fokmérője; csak hogy azt kérdem: mit mondana Wahrmann képviselő ur, ha valaki neki azt tanácsolná, hogy szobája melegét egy oly hóvmérő után mérlegelje, a mely Bécsben van; (derültség bal felől) pedig épen azt ajánlja a t. képviselő ur az országnak, midőn azt mondja, tekintsük az osztrák bankot ugy, mint az ország hitelének fokmérőjét, hagyjuk meg a bankot és Magyarország hitelének fokmérője legyen olyan intézet, mely Bécsben van, mely a bécsi körök és a bécsi pénzügyi politika befolyása alatt áll. Hogy hat hét alatt, mit Wahrmann képviselő ur és a miniszter ur is mondott, nem lehet ily nagy fontosságú kérdéseket megoldani: azt elismerem; csak hogy nem hittem egészen a mai napig, hogy é kérdések oly stádiumban legyenek, hogy mától vagy holnaptól kezdve fogna még azokkal a minisztérium foglalkozni. Én nem állítom, hogy t. minisztereinket nagj'obb férfiaknak tartom, mint a minőknek őket Wahrmann képviselő ur tartja; már csak azért sem állítom: mert nem tudom, hogy a miniszteri nagysápra nézve minő mértéke vau 17*