Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.

Ülésnapok - 1869-437

108 4-37. országos ülés január 16. 1822. kíméletesebb eljárást, mint a minőt Ghyczy Kálmán határozati javaslata tartalmaz ? Azt mondja: „adjon be a kormány törvényjavaslatot a valuta rendezéséről." Tehát szabad kezet enged a kormánynak egészen, hogy együttesen a tulállammal, vagy ha ugy tetszik, külön intézkedjék. Azt mondja továbbá, hogy azután, ha helyreállíttatott a va­luta : állítson . fel jegybankot, mely a valuta helyreállításához hozzájáruljon. Nem köttetik ki idő, szabad keze van itt is a kormánynak; végre kívánja a bankszabadságot, melyet bár egyedüli jónak tartanak : mégis csak mint egy távol lebegő czélt tüzünk ki, s melyet nem akar rögtönözve behozni, mert az állam pénz­ügyeit nem akarja kísérleteknek kitenni. Ezekben egybefoglaltam azon okokat, melyek engem Ghyczy Kálmán határozati javaslatának elfogadására ösztönöznek. Ajánlom is azt elfoga­dás végett. (Helyeslés bal felől). Horn Ede: Azt gondolom, ha senki nincs feljegyezve a jobb oldalon : jogunk van követel­ni, mielőtt a monológokat folytatjuk, hogy hall­juk a kormány szándékát. Jámbor Pál jegyző s Irányi Dániel! {Eláll!) Ivánka Imre! (Eláll') Helfy Ignácz ! {Fölkiáltások a jobb oldalon : Eláll!) Kerkapoly Károly pénzügymi­niszter : Nekem semmi kifogásom nincs az ellen, hogy a kormánynak e kérdésben elfoglalt álláspontját jellezzem : de azt hiszem, hogy az idő iránti tekintetnek tartozom azzal, hog3 r , ha már fölszólalok : mind arra reflectálhassak, a mire való reíleetálás netalán az ügy érdekében kívánatos volna. Egyátalában nem tartom azon eljárást helyesnek, tekintettel az előttünk levő feladatok halmazára, hogy minden szónok után a miniszter is felszólaljon. Elő fogom adni a magam álláspontját akkor, midőn a vita ki lesz merítve. Ez nem azt teszi, hogy ez által a válaszadásra kizárjuk az alkal­mat ; hiszen határozati javaslatok vannak beadva, ezen határozati javaslatok beadóit megilleti a végszó, és ekkor tehát válaszolhatnak. A most elmondott tekintetekből egyátalában helytelennek tartanám, ha most felszólalnék, és a t. képviselő ur meg fogja engedni, hogy a szólás sorrendjét illetőleg, a magam belátását kövessem, és ne a képviselő úrét. (Helyeslés a jobb oldalon.) Helfy Ignácz : T. ház! Én semmikép sem szándékozom elállui; azt hiszem, hogy ha a miniszter urnák joga van holnapra halasztani beszédét: nekem is van jogom jelenleg kitöröl­tetni magam, és majd a miniszter ur beszéde után feljegyeztetni és szólni. Elnök: T. ház! A házszabályok értelmé­ben a minisztereknek mindig van joguk szólni. Ennélfogva a házszabályok értelmében bátor vagyok fölszólítani azokat, kik szólásra föl van­nak jegyezve : kivánnak-e e jogukkal élni, vagy nem; mert különben a tanácskozást bezárom. Jámbor Pál jegyző: Helfy Ignácz! (Helfy fölkel és Hornra mutat. Derültség.) Jámbor Pál jegyző: Ivánka Imr?. Ivánka Imre: Most ugy tudom, hogy a viták két óráig tartanak : én nagj^on röviden akartam mulatni, vagyis egy-két megjegyzést tenni; de miután t. barátaim holnap bővebben fogják nézeteiket kifejteni, a feladat az: betölteni a mai ülés idejét. (Zaj, ellenmondás jobb felöl,.) Meg méltóztatnak engedni, hogy minden képvise­lőnek joga van magát kitőröltetni, és ismét fel­íratni, utánnam hosszú sorban irathatják föl ma­gukatismét, mindazok, kik most kitöröltették ma­gukat. Miután most — mint mondám — a föl­adat, két óráig az időt betölteni; meg méltóztat­nak bocsátani, ha magyarázgatásokba bo­csátkozom, melyeket tenni eredetileg szándékom nem volt. Az itt fölmerült vitánál egy szempontra nem láttam súlyt fektetni es?y oldalról sem. (Zaj.) r Én ugy tajDasztaltam az életben, hogy ha valakinek irántam való indulatát meg akarom igazán ítélni : azt nem akkor ismerem meg, ha hatalomban és szerencsében vagyok; hanem akkor mikor baj ért, s igy valakinek és valamely in­tézetnek irántam való hajlama és érzelme legin­kább akkor tűnik ki: mikor gyönge vagyok és ő visszatorlás nélkül gyakorolhat hatalmat felettem. Ha ezen szemponttól tekintek vissza a múltra, valóban nem igen dicsekedhetünk vele Magyar­országon, hogy az osztrák nemzeti bank a ma­gyar érdekekre nézve, és egyátalában Magyaror­szág felvirágzására nézve azon idő alatt, midőn a hatalmat ott kezelték kizárólag Bécsben : bármi tekintetben is barátságos indulatot tanúsított volna. Sőt még a jelen perczben is; — igen ne­héz föltalálni azon kifejezést, melyet használni kell az osztrák bank igazgatóságának azon eljá­rására nézve, melyet tanusit a magyar kormány ellenében. Én nem tudom — mint mondám — fölta­lálni, egyhamar azon kifejezést, melyet használ­nom kell azon eljárásra nézve, melyet az osztrák nemzeti bank igazgatósága a jelen pillanatban is a magyar kormány irányában és Magyaror­szág kereskedelmi és üzleti érdekeinek irányá­ban gyakorol, midőn mintegy ő neki kellene kérni, hogy privilégiumát kiterjesszük: és ő él fenyege­tésekkel irányunkban. De az élet azt mutatja,

Next

/
Thumbnails
Contents