Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-437
108 4-37. országos ülés január 16. 1822. kíméletesebb eljárást, mint a minőt Ghyczy Kálmán határozati javaslata tartalmaz ? Azt mondja: „adjon be a kormány törvényjavaslatot a valuta rendezéséről." Tehát szabad kezet enged a kormánynak egészen, hogy együttesen a tulállammal, vagy ha ugy tetszik, külön intézkedjék. Azt mondja továbbá, hogy azután, ha helyreállíttatott a valuta : állítson . fel jegybankot, mely a valuta helyreállításához hozzájáruljon. Nem köttetik ki idő, szabad keze van itt is a kormánynak; végre kívánja a bankszabadságot, melyet bár egyedüli jónak tartanak : mégis csak mint egy távol lebegő czélt tüzünk ki, s melyet nem akar rögtönözve behozni, mert az állam pénzügyeit nem akarja kísérleteknek kitenni. Ezekben egybefoglaltam azon okokat, melyek engem Ghyczy Kálmán határozati javaslatának elfogadására ösztönöznek. Ajánlom is azt elfogadás végett. (Helyeslés bal felől). Horn Ede: Azt gondolom, ha senki nincs feljegyezve a jobb oldalon : jogunk van követelni, mielőtt a monológokat folytatjuk, hogy halljuk a kormány szándékát. Jámbor Pál jegyző s Irányi Dániel! {Eláll!) Ivánka Imre! (Eláll') Helfy Ignácz ! {Fölkiáltások a jobb oldalon : Eláll!) Kerkapoly Károly pénzügyminiszter : Nekem semmi kifogásom nincs az ellen, hogy a kormánynak e kérdésben elfoglalt álláspontját jellezzem : de azt hiszem, hogy az idő iránti tekintetnek tartozom azzal, hog3 r , ha már fölszólalok : mind arra reflectálhassak, a mire való reíleetálás netalán az ügy érdekében kívánatos volna. Egyátalában nem tartom azon eljárást helyesnek, tekintettel az előttünk levő feladatok halmazára, hogy minden szónok után a miniszter is felszólaljon. Elő fogom adni a magam álláspontját akkor, midőn a vita ki lesz merítve. Ez nem azt teszi, hogy ez által a válaszadásra kizárjuk az alkalmat ; hiszen határozati javaslatok vannak beadva, ezen határozati javaslatok beadóit megilleti a végszó, és ekkor tehát válaszolhatnak. A most elmondott tekintetekből egyátalában helytelennek tartanám, ha most felszólalnék, és a t. képviselő ur meg fogja engedni, hogy a szólás sorrendjét illetőleg, a magam belátását kövessem, és ne a képviselő úrét. (Helyeslés a jobb oldalon.) Helfy Ignácz : T. ház! Én semmikép sem szándékozom elállui; azt hiszem, hogy ha a miniszter urnák joga van holnapra halasztani beszédét: nekem is van jogom jelenleg kitöröltetni magam, és majd a miniszter ur beszéde után feljegyeztetni és szólni. Elnök: T. ház! A házszabályok értelmében a minisztereknek mindig van joguk szólni. Ennélfogva a házszabályok értelmében bátor vagyok fölszólítani azokat, kik szólásra föl vannak jegyezve : kivánnak-e e jogukkal élni, vagy nem; mert különben a tanácskozást bezárom. Jámbor Pál jegyző: Helfy Ignácz! (Helfy fölkel és Hornra mutat. Derültség.) Jámbor Pál jegyző: Ivánka Imr?. Ivánka Imre: Most ugy tudom, hogy a viták két óráig tartanak : én nagj^on röviden akartam mulatni, vagyis egy-két megjegyzést tenni; de miután t. barátaim holnap bővebben fogják nézeteiket kifejteni, a feladat az: betölteni a mai ülés idejét. (Zaj, ellenmondás jobb felöl,.) Meg méltóztatnak engedni, hogy minden képviselőnek joga van magát kitőröltetni, és ismét felíratni, utánnam hosszú sorban irathatják föl magukatismét, mindazok, kik most kitöröltették magukat. Miután most — mint mondám — a föladat, két óráig az időt betölteni; meg méltóztatnak bocsátani, ha magyarázgatásokba bocsátkozom, melyeket tenni eredetileg szándékom nem volt. Az itt fölmerült vitánál egy szempontra nem láttam súlyt fektetni es?y oldalról sem. (Zaj.) r Én ugy tajDasztaltam az életben, hogy ha valakinek irántam való indulatát meg akarom igazán ítélni : azt nem akkor ismerem meg, ha hatalomban és szerencsében vagyok; hanem akkor mikor baj ért, s igy valakinek és valamely intézetnek irántam való hajlama és érzelme leginkább akkor tűnik ki: mikor gyönge vagyok és ő visszatorlás nélkül gyakorolhat hatalmat felettem. Ha ezen szemponttól tekintek vissza a múltra, valóban nem igen dicsekedhetünk vele Magyarországon, hogy az osztrák nemzeti bank a magyar érdekekre nézve, és egyátalában Magyarország felvirágzására nézve azon idő alatt, midőn a hatalmat ott kezelték kizárólag Bécsben : bármi tekintetben is barátságos indulatot tanúsított volna. Sőt még a jelen perczben is; — igen nehéz föltalálni azon kifejezést, melyet használni kell az osztrák bank igazgatóságának azon eljárására nézve, melyet tanusit a magyar kormány ellenében. Én nem tudom — mint mondám — föltalálni, egyhamar azon kifejezést, melyet használnom kell azon eljárásra nézve, melyet az osztrák nemzeti bank igazgatósága a jelen pillanatban is a magyar kormány irányában és Magyarország kereskedelmi és üzleti érdekeinek irányában gyakorol, midőn mintegy ő neki kellene kérni, hogy privilégiumát kiterjesszük: és ő él fenyegetésekkel irányunkban. De az élet azt mutatja,