Képviselőházi napló, 1869. XXI. kötet • 1872. január 24–február 28.
Ülésnapok - 1869-437
437. országos ülés január 16 1872. 10 9 ha valaki fenyegetésektől megszokott ijedni: az nagyon sokat nem érhet el, mihez jutni könynyen lehetséges, ha csak elég bátorsága van az embernek feléje kinyújtani kezét. Példának okáért ma hallottam itt az átmeneteire nézve igen t. barátom Ghyczy Kálmán részéről, kinek határozati javaslatát teljes mértékben pártolom, aggodalmokat kifejezni, hogy mitévők legyünk: ha a szükség oda szoritana minket, hogy uj kényszer forgalmi előjoggal ellátott jegybank felállítása válnék elkerülhetlenné. Azt vitatta: vajon r mit kellene ennek alapjául letenni? Én ezt oly rémitő nehéz feladatnak, aminőnek itt kitüntettetett: nem tartom. Tökéletesen megvagyok győződve, hogy ha a magyar kormány és törvényhozás ma azt fogja kimondaai, hogy ugyanazon priviligiumokkal felruház egy más uj részvény társulatot, a mely a magyar királyság határain belől el látott jegybankot állit fel, mint a mely priviligiumokkal bir az osztrák nemzeti bank mind két birodalom területére nézve : lesz itt mindjárt untig elég készpénz a magyar bank megalapítására. Ha tehát csak arról van szó, hogy a mostani priviligiumot terjesszük ki: minden esetre lesz ember, a ki ily biztos speculatiora ide adja pénzét; és e mellett azt az egyet nyertük, legalább is, hogy az uj intézet, melynek alapja itt van: nem fogja azon általam előbb szóval ki nem mondott eljárást követhetni a umgyarkormány irányában, a melyet az osztrák nemzetibank ismételve követett már is. {Nyugtalanság. Halljuk!) Igen tisztelt képviselőtársunk Zsedényi Ede azt mondotta volt, hogy ily fontos dologban legnehezebb az egymásutánt eltalálni, hogy igen óvatosan kell haladni, és meg kell nagyon válogatni az eszközöket, melyekkel ily fontos kérdések megoldásába ereszkedünk; ezt oly fontossággal mondotta el, ugy, hogy én méltán azt vártam, miként igen t. barátom: a ki a financiális téren, mint egyik kitűnő capacitása Magyarországnak itt theoria et in praxi átalában el van ismerve : nekünk egy egész sorozatot fog előadni az átmenetről, hová foorunk a megindulás után lépni, mily óvatosság fog megkivántatni, mind addig, mig majd 6 esztendő múlva a kivánt czélhoz t. i. a bankszabadsághoz fogunk eljutni. Azonban az én igen t. barátom meg állott az első lépésnél és azon egész hosszú sor, melyet vártam, hogy az ő bő tapasztalaiból tanulságot meríthessek: elmaradt; szorítkozott igen t. barátom Trefort indítványára, a melyet ő már a tegnapi napon bőven kifejtett volt. Ebben tehát nagy tapasztalást és bővebb felvilágosítást elnyerni: fájdalom, képes nem valók; hanem ezt minden esetre ezentúl is a jövőtől kell várnom {Nyugtalanság. Halljuk!) Igen t. barátunk arra is hivatkozott: valószínű azért, hogy vissza rettentsen a külföldről bankalapításra behozandó tökétől, hogy a külföldiek, kik ujabb időben Magyarországban különböző vállalatok élére állottak : igen roszul vitték ki műveleteiket, és mintegy oda utalt, hogy a bécsi pénzintézetek e tekintetben valami jobb eredményt tüntettek volna fel Oly nem jóhiszeműen eljáró vállalkozók, kik valami a bankfeláilitásához hasonló nagyszerű pénzoperátióval, nem pedig valami munka kivitelével lettek volna ujabb időben megbízva és igy éltek volna vissza a bizalommal: — előttem legalább — tudva nincsenek. Azon vállalkozók, a kik bele buktak az ilyen dolgokba: folytonosan a bécsi piaczon fennálló bankokkal szoros kapcsolatban állottak, {Egy hang jobbról: Lan~ grandi) még azon egy is, kinek nevét itt felemlíteni méltóztatott, Langrand a bécsi pénz piaczczal és pénz emberekkel folytonos összeköttetésben állott, és azt mondhatom, hogy azok ő mellette pompás geseháftet csináltak és igen sokat zsebre tettek, a mit ő tehetett volna zsebre. En tehát az ilyen operátiőknál nem azt látom, hogy külföldi egyén, vagy beföldi egyén adja-e a pénzt; mert a pénznek nincs nemzetisége; a kérdés az, mely intézmény van solid alapra fektetve. A bejött vállalkozók helytelen vagy malhereuse eljárása nagy részben a viszonyok és az illető egyén operatioinak nem kellő ellenőrzésében találja magyarázatát; ott, a hol a külföldi egyén helyesen ellenőriztetik: ott defraudatió nem igen hajtathatik végre. Ismétlem a mit mondottam, mert talán nem lesz érdektelen ezt még egyszer hallani; ott hol a külföldi vállalkozót, bármilyen magas reptében kívánta volna kiterjeszteni müveletét, kellő módon ellenőrzik í ott valami lényeges baj nincs: mig ott hol ezen ellenőrzés, melyet magunknak kellene gyakorolni másokba bizatik: megtörténhet a baj, a belföldi vállalkozókkal is, a minek példáját tapasztaljuk. Előadásomat ezennel bezárom és átengedem a tért báró Simonyi Lajos t. barátomnak, pártolván még egyszer Ghyczy Kálmán határozati javaslatát. (Helyeslés bal felől.) Elnök: Méltóztatnak folytatni a tanácskozást ? (Felkiáltások: Holnap!) Tehát holnap folytatjuk a tárgyalást. A napi rendet illetőleg, ha bevégeztetik ezen tárgy, már ki van tűzve a pestvárosi képviselők által beadott határozati javaslat a pestvárosi telekkönyv tárgyában. Ez volna tehát a második tárgy, azután következnék az államszámvevőszéknek a zárszámadásokról előterjesztett jelentése és az ezekre tett miniszteri észrevételek iránt teendő intézkedés. Holnap d. e. 10 órakor ülés lesz. (Az ülés végződik d. u. 2 órakor.)
