Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-412

56 412. ©rszágns ülés áeczember 22. 1871 tetni, minden bajon segíteni emberi erőt túlhaladó feladat. A tanfelügyelőkre nézve sok és számos panaszt hallottam. Óhajtanám és kívánnám, hogy ezek a panaszok necsak itt átalánosságban mondatnának el; óhajtanám és kívánnám, hogy azon t. képviselő urak, kik e tekintetben adatokkal birnak: azokat velem, vagy a vallás és közoktatásügyi minisztérium tisztviselőivel közölni szíveskednének. Ismernünk kell a tényeket, hogy a bajt orvosolhassuk, ismernünk kell, hogy ki mit tett és ki mit mulasztott, hogy igy módunkban legyen azokat kötelességökre szorítani, kik azt teljesíteni elmulasztották. Táncsics Mihály: Részemről kötelességemnek ismerem, tudok adatokat. (Halljuk a minisztert!) Pauler Tivadar miniszter: Hogy a kinevezéseknél hibák történhettek, kétségbe vonni nem akarom. Tömeges kinevezéseknél, milyeneket nagy nevű boldogult elődömnek tennie kellett: a legtisztább szándék és a legszentebb akarat mellett is megtörténhetik, hogy egyik vagy másik esetben tévedés, balfogás jön közbe. Ez azonban mindenütt és mindenkor meg fog történni: még akkor is, ha a kinevezések nem tömegesen történnek. Azon voltam, hogy ettől önmagamat lehetőleg megóvjam és ezért a pályázat rendszerét hoztam be és pályázatot hirdettem az állomásokra; (Helyeslés.) azért elvül fogadtam el, hogy kiválólag csak oly férfiakat alkalmazok, kik a tanügynek szolgáltak; elvül fogadam el, hogy lehetőleg azokra is leszek tekintettel, kik a néptanitás súlyos pályáján hoszszabb ideig működtek, azért is, hogy példával mutassam meg, miszerint azon pálya is olyan, melyen az, a ki magát kitünteti: némi elismerésre, jutalomra és előléptetésre számithat. (Átalános helyeslés.) A közoktatásról az évenkénti jelentést törvényünk rendeli el. Boldogult elődöm 1869-ik évről szóló terjedelmes kimutatást készített. Annak elkészítése és kinyomatása annyi időbe került, hogy az csak 1871-ben osztathatott szét. Az 1870. évről szóló kimutatás eddigelé teljesen el nem készülhetett: hiányoztak, részben legalább, az adatok, szükséges azok feldolgozása, mire idő kívántatik, mint az előbbi kimutatás mutatja, melynek II. kötete 1871-ben jelent meg. Hiányos munkát kiadni, kihagyni egyes jelentések eredményét: annyit jelentene, mint meghiúsítani az egészet. Hol az adatok összegével nem birunk: ott statistikai kimutatást egyátalában nem lehet készíteni, vagy ha készítünk is, az egészen hibás lesz. Ki csak a %-oknak kiszámítására gondol: át fogja látni állitásom igazságát. De a jelentésnek értelmét és tartalmát én máskép is fogom fel, mint ahogyan az előbbi készült. A törvény tudniillik azt mondja, hogy „a közoktatásról" kell beterjeszteni jelentést. Habár ezen törvény a népoktatásról szól: én ezen kifejezést „közoktatás" sokkal tágabb értelműnek vélem, és ennélfogva ugy gondolom, hogy azon jelentésnek, habár már most sokkal rövidebbnek kell is lennie, miután az anyagnak ugy szólván első készüléke már megvan ; de ki kell terjednie a középtanodákra és a felső oktatásra is, hogy igy az összes oktatásnak képét nyújtván: azon kívánságnak is eleget tegyen, melyet Sehwarz Gyula képviselő ur kiemelt, hogy tudnillik statistikai adatok nyomán könnyebben lehessen megítélni az öszszes közoktatás állapotának mibenlétét. Szándékom 1870. és 1871-ről egybefoglalva oly jelentést készíttetni és azt annak idejében a t. háznak bemutatni. Ezeket a népoktatásról. A mi a középtanodákat illeti: tíz esztendő óta a minisztérium közvetlen rendelkezése alatt álló gymnasiumokban annyi volt a próbálgatás, annyi volt a különböző rendszerek életbeléptetésének kísérlete, hogy szakférfiak véleménye szerint egyöntetű, összhangzásban lévő műnek foganatosítása és létesítése mulhatlanul szükségesnek mutatkozott. Igy lévén, nekem nem lehetett felfogásom szerint alkalmatosabb eszközt felhasználni, mint az országos tanáregyletnek a gymnasiumok reformja iránt készített tervezetét; tettem ezt pedig azért, mert a szakférfiak véleményét ón mindig nagyra becsülöm. — Sokkal hosszabb ideig foglalkoztam én a tanügygyei, mintsem abban a véleményben legyek, hogy a ki közoktatásügyi miniszterré lesz: az egyszersmind fel van ruházva minden speciális ismeretekkel, hogy ő most már mindenhez ex officio mint szakember ért, hogy ő neki minden tanács nélkül kell és lehet rendelkeznie. Én e véleményben nem osztozkodom; én érzem a felelősség egész súlyát, s mert érzem: azon vagyok, hogy a legczélszerübb eszközöket használjam kötelességem teljesítésében. Czélszerübbet pedig én nem tudok és nem találtam, mint azon férfiak kihallgatását, a kik bizonyos ügynek szentelték erejöket, szentelték egész életöket. (TeU szés.) Az országos tanáregyletnek tervezetét nemcsak a tanáregylet maga sürgette ez idén is nálam, mi annak a jele, hogy nem változtak nézetei és ha a többség kifolyása volt is e munka két év előtt, ez idén is a közgyűlés azt czélszerünek tartotta ; hanem azért, mert meggyőződtem, hogy ezen tervben foglaltatnak a mivelt államokban elfogadott rendszernek legfőbb elvei, mert azt a tervet 1869. július havában az ágostai evangélikus hitfel ekezetü tanárok Ácsán tartott gyülekezete is magáévá tette, ezélszerünek