Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-412

41*2 országos ülés rfeczemiier 22. 1871. 45 mint hogy megkérjem a t. házat: engedje meg, hogy beszédem illető passusát felolvassam. Amit én egyszer mondtam, azon sem változtatni, sem módosítani nem fogok, hanem igen is nyilvánítom, hogy mindenki, kit heve el nem ragad és ki magyarul tud : meg fogja érteni, hogy sem az egyik, sem a másik esetben nem azt mondtam, mivel itt rágalmaznak. (Bal felől helyeslés.) Azt mondtam, hogy (olvassa) csodálkozom, hogy épen Schwarcz Gyula képviselő ur választotta a méntelep dolgot, „akkor midőn, ha akart volna rokon természetű sokkal nagyobb terheket hozhatott volna fel. Csodálkozom pedig több oknál fogva. Először miután ugy a t. túloldali képviselő urak, mint a t. előadó ur felszólalására már kiderült az, hogy a kisebbségi vélemény aláírói nem szavaztak arra; de csodálkozom azért is," — tudniillik csudálkozom azon, hogy a méntelepeket hozta fel, midőn mást is hozhatott volna föl, — „mert ő ki a tanügy meleg barátjának hirdeti magát, legkevésbbé lett volna följogosítva oly ügyben felszólalni, a mely oly város érdekében tétetik, melynek érdemeit, a tanügy körül igeni-gen hosszú idő óta senki tagadni nem fogja". Miről van tehát itt szó? a méntelepekről. A harmadik ok, miért csodálkozom, hogy épen a méntelepeket hozza fel, „hogy midőn épen azon város érdekeiről van szó, mely 1848 óta — majdnem 20 éven keresztül" — tehát nem ma és nem Paczolay és Schwarcz Gyula képviselő urak által — hanem 1848-tól kezdve majdnem 20 éven keresztül, — a haza iránt tanúsított hűségéért minden érdekeiben systematice üldöztetett." Ki meg nem értette, kire vonatkozik és mire vonatkozik ez (Bal felől. Ugy van): az által, hogy engem megtámad minden ok nélkül és rám akarja fogni, mit soha sem mondtam: csinálhat a ház egy részének mulatságot, de az igazság érdekeinek nem szolgál. (Helyeslés bal ftlól.) Madarász József: A házszabályok értelmében szót kérek. En nem óhajtom, hogy a mai jelenet ismételtessék ok nélkül; azt hiszem a képviselők szót kérhetnek bármikor a személyes megtámadás esetében. De azt tartom, hogy midőn nyíltan megtámadtatik valamelyik képviselő és jelen van, ha azon ülésen nem kér szót és magának egy délutánt, egy éjt gondolkozásra szán : vajon a mondott beszéd valamely kitétele személyét illeti-e vagy nem ? akkor méltóztassék t. képviselőház az alkotmányos jogpk helyes felfogását tekintetbe venni és méltóztassanak meggondolni, vajon személyes kérdések <niatt másnap vagy harmadnap vagy bármikor szót kérhetnek-e azok, kik jelen vannak azon ülésben, melyben azt hiszik, hogy személyesen megtámadtatnak. Helyeslem azt, hogy ha valamely képviselő személyesen megtámadtatik, és azon ülésben nincs jelen : másnap kéri meg a házat, hogy engedtessék meg neki azon tárgyban nyilatkozni. (Felkiáltások, Schwarcz nem volt itt!) Schwarcz Gyula: A gyorsirodában voltam! Madarász József: Akkor ő reá nem vonatkozik; de én azt hiszem, hogy a képviselők mindannyian elégedjenek meg a mai esettel és azt hiszem, hogy csak önmaguknak és az alkotmányos fogalomnak fognak deferálni, ha akkor, midőn jelen vannak személyesen, megtámadtatván : azonnal szót kérnek, és nem hagyják más napra át vinni a tárgyat. Simonyi Lajos h.: A ház szabályokra akarok észrevételt tenni. (Halljuk!) En részemről a szólás-szabadságot soha gátolni nem akarom, és azért a házszabályok akkénti magyarázatát, hogy a képviselőnek másnap is van joga személyes kérdésben felszólalni, korlátozni nem akarom. E tekintetben tehát Madarász képviselő úrral nem értek egyet. t • En is óhajtom azt, hogy a ki személyes kérdésben akar^felszólalni. szólhasson bármikor, és ehhez csak azt vagyok bátor hozzá tenni, hogy azon jogot, melylyel Paczolay képviselő ur ólt ma: jövőre magunk is követelhessük. (HelyesUs bál felől) Irányi Dániel: T. ház! az átalános vitának, véleményem szerint, czélja: a tárgynak magasabb szempontról való megbirálása, és azért abba csak azon részletek veendők fel, melyek az ily átalános bírálatból vont tételek megvilágítására, a hozott ítéletek indokolására szükségesek. A mi azon túl megy, a részletes vitára tartozik. Én ezen határok közt kívánok maradni.(Halljuk '.) Ha ily magasabb szempontról tekintem a vallás és közoktatási minisztérium működését, ha iránya és szelleme után bírálom meg : azt találom, hogy annak fő jellemvonása a szabadelvüség hiánya és az erélytelenség. S ezen hiányok, ugy a vallás, mint a közoktatás szakában egyiránt nyilatkoznak. A szabadelvüség hiánya, igaz, nem kizárólagos tulajdona a t. miniszter urnák; sajátja az az összes minisztériumnak, s ha ezt valaki a t. miniszter ur védelmére akarná felhozni: én az összes minisztérium ellen vádként említem. Egyik képviselőtársam tegnapelőtti beszédében azt mondta, hogy a templom, helyesebben a sekrestye az iskolát nyomja. En azt találom, hogy a közös és nem közösügyes tárczák a vallás- és közoktatásügyi