Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-427

427. országos ülés január 28. 1872. 389 A kérdés, amely fönmarad: az, hogy e gymnasium hol állíttassák föl. Az egyik eszme az, hogy Újvidéken. Ha módunk volna benne, hogy egy fennálló szerb gymnasium mellé egy másikat is állítsunk és mindenfelé igy tegyünk : semmi kifogásom nem volna ellene; mert minél több az iskola, annál több a tanuló. Körülményeink közt azonban nem tartom czélszerünek, hogy a hol már létezik magán-alapítvány okból gymnasium: ugyanott szükség nélkül egy másikat is állítsunk, és ne inkább ott állítsunk ilyet, ahol egyátalában semminemű gymnasium nincs. (Helyeslés.) A másik eszme az, hogy ezen gymnasium Zombor ban állíttassák föl. Természetesen csak statistikai adatok megfontolása után lehet hozzászólni: Zombor vagy más város jelöltessék-e ki ezen uj, kiválólag szerb gymnasium helyéül?! Én csak meg akarok említeni egy helyet, ahol egy ilyen kiválólag szerb gymnasium felállításának szüksége talán még nagyobb: és ez Becskerek. Egyébiránt akár egyik, akár másik helyre tétessék is az uj gymnasium: előre kijelentem, hogy én, ha Isten a.ab akarja, hogy képviselő legyek, a jövő esztendőben melegen fogom pártolni , hogy azon másik helyen, mely most kimarad, hasonlóul gymnasiumot állítsunk. Összevonom az eddig mondottakat. A jelenleg fennálló újvidéki gymnasiumnak adandó segélyt illetőleg, a tavalyi határozat mellett maradok ; kívánom azonban, hogy egy uj, kiválólag szerb államgymnasium állíttassák föl, még pedig valamely szerb vidéken, mert hisz másutt nem volna értelme. (Helyeslés.) A szavazást illetőleg, ugy hiszem, először aziránt fogunk határozni: megadassék-e a jelenlegi újvidéki gymnasiumnak a segély, vagy maradjunk-e meg tavalyi határozatunk mellett? Második kérdés az leend: állittassék-e föl egy uj, kiválólag szerb gymnasium; a harmadik: Újvidéken állittassék-e föl , és ha nem: negyedszer, hol állíttassák föl? (Átalános helyeslés.) Jámbor Pál jegyző (olvassa Maximovics inódosüványát.) Módositvány: A vallás és közoktatási minisztérium által javaslatba hozott áJlam-főgymnasium és pedig az 1868-ik évi XLIV.ik törvényczikk 17-ik §-a értelmében magyar és szerb tannyelvvel Zombor szab. kir. városában állíttatik fel. Pauler Tivadar vallás és közoktatási miniszter : T. ház! Az általam előterjesztett indítványnak igazolására és bővebb megállapítására szükséges néhány szót mondanom. A múlt országgyűlés pénzügyi bizottsága, midőn az újvidéki gymnasium iránti javaslatát tette, csakugyan ugy, mint Maximovics ur megérintette, a 8000 frtot azon két feltétel alatt javasolta ajanlandonak: 1-ör, hogy a kormány a tantervet állapítsa meg; 2-or, hogy tanárokat azon arányban nevezzen ki, mely arányban járul a tanintézet költségeihez; és végül azon véleményét nyilvánította, hogy ha ezen feltételek el nem fogadtatnának is, a régi 6200 frtnyi segély érintetlenül maradjon. Az volt a pénzügyi bizottság indítványa, ez volt javaslatának mintegy végzáradéka. A háznak határozatában azonban, mint jól emlékezem, átalában ki volt mondva, hogy a 8000 frt azon két feltételhez van kötve. (Ellenmondás a szélső bal oldahn.) En legalább azt ugy magyaráztam, ugy magyarázta azt a háznak több tagja: ugy magyarázta épen most szólott képviselő Deák Ferencz is. Ezen magyarázathoz képest én az emiitett két feltételt kötöttem az összes sommá kiadásához. Ha véleménykülönbség van is: ugy hiszem, hogy az én felfogásom ép ugy igazolt, sőt az én meggyőződésem szerint sokkal igazoltabb, mint az ellenkező állítás. Ami a második kérdést illeti: vajon a pártfbgóság ezen föltételeket elfogadhatja-e vagy sem? az eredeti alapitvány-levelek értelmében e kérdésre nézve röviden a gymnasium eredetére és az alapítvány-levelekre bátorkodom reflectálni. A gymnasiumot 1810-ben beregszói Vukovics Sebő alapította, aki 20.000 frtot adott akkoriban bankjegyekben. Alapítvány-levelében csakugyan mondva van: „Pro bono ac emolumento nationis, ecclesiae. linguae nostraeac literaturae slavo-serbicae — quod pro praecipuo objecto deservire debeat." Ki van emelve továbbá, hogy ő azt óhajtja, miként mások bele ne avatkozzanak. Azon esetre nézve, hogy ha ezen institutumnak ügyébe beavatkoznának, ezeket mondja: „Quod si quiscunque demum hanc meam intentionem immutare praesumeret, aut superius memorato supremo patronatui adeo grave inpedimentum poneret, ut idem mentem et voluntatem isthic detectam adimplere recteque in effectum deducere non posset, eotum ego, pro tali insperato, et tristi casu fundationem meam revoco, et eandem annihilo. Azt mondja tehát, hogy ha az ő intentióját valaki megmásítani, megzavarni, vagy pedig a patronatusnak akadályokat tenni akarna: akkor alapítványát visszavonja. Ezen eredeti alapítvány azonban a devalvatio folytán 5025 frtra apadt le, s igy 1815-ben 167 újvidéki polgár uj fundatiót tett 35.973 frtig. Ezen uj fundatiónak kezelését a patronatusra bízták, melynek elnökei a karloviczi érsek ésbácsi püspök, tagjai két egyházi és négy világi tag. Ezek azzal bízattak meg, hogy a Vukovics-féle fundatio értelmében