Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-426

426. országos ülés január 22. 1872. 36$ Elnök : Nem levén észrevétel, elfogadtatott. Szintén holnap fog harmadszor felolvastatni és végmegszavazás alá bocsáttatok Következik a 875-ik számú iromány a honvédzászlóaljak szaporításáról szóló törvényjavaslat. Jámbor Pál jegyző (olvassa az 1868. XL. t. ez. 12. %. és az 1868. LXI. t. ez. 6-ih §-ának módosítása, illetőleg a honvédzászlóaljak szaporítása tárgyában beadott törvényjavaslatot). (Elfogadjuk !) Elnök : Ha nincs észrevétel; átalánosságban elfogadtatik. Jámbor Pál jegyző (olvassa az 1-ső szakaszt). Elnök : Nem levén észrevétel: elfogadtatik. Jámbor Pál jegyző (olvassa a 2-ik szakaszt). (Elfogadjuk!) Elnök : Nem levén észrevétel: elfogadtatott. Szintén holnap fog harmadszor szavazás alá bocsáttatni. Következik a főrendi ház üzenetének tárgyalása az ipar-törvényjavaslatban tett módosítások tárgyában. A t. ház a főrendiház módosításait már ismervén : azt gondolom, nem szükséges átalánosságban felolvasni, hanem méltóztassanak pontonként hozzászólani. Mihályi Péter jegyző (olvassa a főrendiház jegyzőkönyvi kivonatát, illetőleg észrevételét a 70. %-ra nézve). Győrffy Gyula: A központi bizottság a főrendi háznak az ipartörvényjavaslat 70-ik szakaszára vonatkozó módosítását elfogadta és ennek folytán indítványozza, hogy a 70-ik szakasz utolsó bekezdése következőleg módosittassék : „Ezen törvény 42-ik szakaszának 6. pontja, valamint a tanonezok éjjeli munkájáról szóló 45-ik szakasz a 16 éven alóli gyermekek munkáira is kiterjesztetik. Elnök: Nem levén észrevétel, elfogadtatik. Jámbor Pál jegyző (olvassa a főrendi ház észrevétélét a 72. %-ra nézve). Győrffy Gynla központi bizottsági előadó : A központi bizottságnak ezen főrendi módosítás ellen nincs észrevétele és e szerint, ha elfogadtatnék, a 72. §. következőleg lenne szerkesztendő: „A gyáros köteles munkása bérét készpénzben és pedig, ha az üzlet természetéből folyólag máskép nem egyezkedett : hetenként kifizetni." (Elfogadjuk!) Elnök : Ha nincs ellene észrevétel: elfogadtatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa): A 104-ik §. utolsó bekezdésében nem anynyira a 104. §.-t megelőző intézkedéseinek, mint BÉrV. H. NAPLÓ 18-ff XX. inkább a 105-ik §. átalanos szabályának látja megszorítását, s azért azt a 105. §-hoz véli hoz záadandónak. Miután azonban e bekezdés szövege a hírlapi biztosítók eltörlését is magában foglalja, melyet a ház — eltekintve a kérdés érdemétől — az ipartörvény keretébe tartozónak nem tart; s továbbá hogy a horvát-szlavón országgyűlés autonóm hatáskörének feltétlen tiszteletben tartása minden netalán keletkezhető aggodalom irányában hangsulyoztassók: az említett bekezdést következőleg véli módositandónak, illetőleg a 105-ik §-t ekkép szövegezendőnek : ,105. §. E törvény hatályba léptétől, minden ezzel ellenkező törvények, rendszabályok és törvényes szokások érvényen kivül helyeztetnek. „Az 1848-dik XVIII. t. ez. azonban a nyomdák és kőnyomdák biztosítékaira vonatkozó rendeletek kivételével, továbbra is fentartatik. Horvát-Slavonországban pedig az ott fennálló sajtótörvények, mint. a melyek iránti intézkedés a horvát-slavon országgyűlés autonóm hatásköréhez tartozik, érintetlen maradnak." Az igy megtoldott 105-ik §. pedig a törvény szabatosabb belső rendjének érdekében, a 103. §. után, mint 104. §. volna teendő, minek folytán a mostani 104-ik §. — az utolsó bekezdés kihagyásával — 105-ik §-á válnék. Ezen módosításokkal a főrendiház az ipartörvényjavaslatot a részletes tárgyalás alkalmával is elfogadta, s erről a képviselőházat tudomás és a módosításokhoz való szives hozzájárulás végett szokott módon értesíttetni határozta. Győrffy Gynla központi bizottsági előadó (olvassa a központi bizottság véleményét) : A 104. és 105. §§-ra nézve azonban a központi bizottság a képviselőház szerkezetének változatlan megtartását kéri; mert a főrendiház azon ellenvetését, mintha a hírlapi biztosítók kérdése az ipartörvény keretébe nem tartoznék: alaposnak el nem ismerheti. Az ipar fogalma magában foglal minden üzletet, mely valamely áruezikk előállítására vagy eladására vállalkozik. Ilyen a hirlap-kiadói üzlet is, mely ép oly iparág, mint bárminő más gyáros-, vagy kereskedői vállalat. Azon körülmény, hogy a hírlapok előállítása főleg szellemi munkásságnak tulajdonítandó : a vállalat ipari minőségén mitsem változtat; és pedig részint azért, mert alig képzelhető iparág, mely csupán phisikai erőt venne igénybe; de azért is, mert itt nem a szellemi munkásokról — az írókról — van szó, hanem a kiadókról, kik az üzlet anyagi részével foglalkoznak. Igazolják e nézetet azon külföldi törvényhozások is, melyek a hirlap-kiadói üzletre vonat47