Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-426

370 426. országos ülés január 22. 1873. kozó szabályokat az ipartörvény egyéb rendeletei közé iktatták. Az iparágak közé sorolta ez üzletet a kor­mány eredeti előterjesztése is. Ha pedig nem lehet kétségbe vonni azt, hogy a hirlap-kiadói üzlet iparág: akkor azon indokolatlan állítás, hogy a biztosíték kérdése az ipartörvény keretébe nem tartozik, — minden alapot nélkülöz. Mert a biztosíték fizetésének szabálya nem egyéb, mint törvényes korlátozás, mely az üzlet megkezdésének akadályát képezi. Az ily korláto­zás fenntartásának vagy megszüntetésének kimon­dása pedig épen és saj átlag az ipartörvény hiva­tásai közé tartozik. A főrendiháznak fennebb emiitett és csupán alaki ellenvetését nagy mértékben gyengíti még az is, hogy a közlött jegyzőkönyvi kivonatban a kérdés érdemére nézve semmi észrevétel sem té­tetvén, ezen körülmény a központi bizottságot feljogosítja annak örvendetes tudomásul vételére, miszerint elvileg a hirlap-kiadói biztosíték eltör­lésének helyes voltára nézve a két ház között egyetértés létezik. Ezeknek figyelembevételén kívül a főrendiház­nak a 105-ik§-ra vonatkozó módosítása azért nem fogadható el, mert annak a törvényben kimon­dása, hogy a Horvát-Slavonországban fennálló sajtótörvények azért maradnak érintetlenül, mert „ezek iránti intézkedés a horvát-slavon ország­gyűlés autonóm hatáskörébe tartozik," — csupán csak indokolás levén, mint ilyen szokatlan és fö­lösleges. Midőn tehát a központi bizottság a képvi­selőház által megállapított 104. és 105. §-okat változatlanul megtartatni javasolja: kéri a tisz­telt házat, hogy ennek indokolásául e jelentésnek idevonatkozó pontjait a főrendiházzal közölni méltóztassék. T. ház! (Halljuk!) En azt hiszem, hogy a központi bizottságnak most felolvasott jelentése eléggé indokolja azon nézetet, miszerint a főren­diház azon ellenvetése, mely a hírlapkiadói biz­tosíték megszüntetésének kérdését elodázni kí­vánja : minden elfogadható alapot nélkülöz. Azért nem szándékom most szükségtelenül a t. ház becses figyelmét hosszú előterjesztéssel fárasztani, szólásjogomat csak a netaláni meg­támadtatás esetére tartom fön, hogy a köz­ponti bizottság nézetét kőtelességszerüleg védel­mezzem. Most egyszerűen csak a jelentés tartal­mára kérem a ház figyelmét, és arra, mi e je­lentésben a főrendiházzal szemben különösen hangsúlyozta tik, hogy a hirlapkiadási üzlet az átalában elismert iogalmak szerint, mindenütt a világon iparágnak tekintetik; azon kérdésnek eldöntése pedig, hogy valamely iparág előlege­sen fizetendő biztosíték fizetéséhez legyen kötve vagy nem ? az ipartörvény hivatásai közé tarto­zik. Erre vagyok bátor a t. házat figyelmez­tetni, s ez alapon kérem, a központi bizottság jelentését méltóztassanak elfogadni. Szlávy József ipar- és kereske­delmi miniszter: Részemről a t. előadó ur utolsó állítását vagyok bátor kétségbe vonni. 0 azt állítja, hogy a világ minden törvényhozása szerint a cantio s a hirlapkiadás kérdése az ipartörvényekbe tartozik. Mint én tudom : ez a világ minden országában nem igy van; sőt talán némileg ellenkezőleg áll. De hogy minálunk nem igy van, hogy maga a 15-ös bizottság sem igy fogta lel a dolgot: bizonyítja a 104. §. egyik alienája, mely azt mondja, hogy a sajtótörvé­nyek tovább is föntartandók. De nem igy fogta fel a 15-ös bizottság maga sem, hanem azon — nézetem szerint — helyes vélekedésben voí ho; / a sajtótörvény s a sajtóviszonyok nem tart ^ak az ipartőrvény keretébe. Én nem akar ^ m^< :, ugy mint nem tettem, midőn az ipartörvény első ízben tárgyal­tatott a házban : a dolog elvi oldalát feszegetni; mert ez igen messze és hosszú discussiora ve­zetne; egyedül azt kívánom jelezni, hogy azon álláspontot foglalom el ma is, melyet elfoglaltam akkor, midőn azt állítottam, hogy a hirlap-cau­tio kérdése ezen törvény keretébe nem tartozik. Mert ugy, valamint p. o. a törvény intézkedései alól kivétettek a bányászat, az állami egyedáru­ságok, a malom és italmérési jog : ugy kivétet­hetik a sajtó-ügy is. Már most, hogy ha a saj­tótörvényből egyes egyetlen tételt megszünte­tünk : ugyanazon joggal vehetnénk ki minden más ügyekről szóló törvényekből, egyes tételeket, melyeket e törvény keretébe tartozóknak nem mondunk, és módosíthatnánk azokat igy mellé­kesen. Ha a hirlap-cautio eltöröltetnék: ez néze­tem szerint szükségkép maga után fogná vonni a sajtótörvény módosítását is : mert annak né­mely intézkedései ós némely rendeletei akkor ugy a mint vannak, fön nem állhatnának. En tehát ragaszkodom egyszerűen azon állásponthoz, — mint mondám, — melyet elfoglaltam akkor, hogy ezen kérdés itt nem dönthető el a nélkül, hogy a sajtótörvényben is zavart ne idézzünk elő. En­nélfogva én a főrendiház módosítását elfogadan­dónak vélem. (Helyeslés jobb felől.) Egyébiránt legyen szabad egyúttal egy más kérdést is megemlítenem, mely inkább forma­kérdés, és mely ugy hiszem, nem függ össze annyira a dolog lényegével t. i. a eautio eltör lésével ; és e részben azt gondolom, alig lesz a házban véleménykülönbség. Nézetem szerint a főrendek a paragraphusok sorrendjét igen helyesen

Next

/
Thumbnails
Contents