Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-426
420. orsaágos ülés jaguár 22. 1812, 363 sereg : hanem csak magyar sorhadi csapatok vannak, a mint vannak sor hadi csapatok például Tirolban, Krajnában vagy Karinthiában. Ennek következtében én ezen czimet törvényszerűnek nem tartom, s kimondom egyenesen azon nézetemet és meggyőződésemet, hogy ez törvény ellenes. Az 1867-iki törvények ugy tüntettetnek föl sokak által, mint változhatatlan alaptörvények, melyeken mint a tízparancsolaton semmit sem lehet változtatni. Igen különös volna tehát, ha mindennek daczára ezen most benyújtott törvényjavaslatnak czime többséget nyerne itt e házban, mert ezáltal az tűnnék ki, hogy az 1867-iki egyezményt megállapító törvény azon részeit, melyek az országnak alkotmánvos jogát és önállóságát részben — mint mondják — opportunitási szempontból feláldozták: megváltoztatni nem lehet; ellenben azon részeit, melyek ezen önállóságát, csak némileg is biztosítják: azokat már szabad megváltoztatni; és azért igen különös azon eljárás, mely szerint, ha az ellenzék részéről ezen törvény megváltoztatása óhajtatik és követeltetik törvények által, törvényes utón : akkor azt mondják, hogy nem lehet, az megzavarná a közbókét megzavarna mindent; addig más felől ezen jogok megvédésére szolgáló részei a törvénynek törvény nélkül a törvény ellenére, mondhatni ugy sutytyomban megváltoztathatnak. Atalában azt tapasztaltuk, hogy ha egy párt alaptörvényeket alkot, ezen alaptörvényeket óhajtja megtartani és azokat megváltoztatni nem kívánja, és azért, ha ezen törvényjavaslat czime igy fogadtatik el: akkor-csakugyan az fog kitűnni, hogy azon párt, mely a 1867-ki tőrvényeket alkotta: az 1867-iki kiegyezési párt nem létezik; hanem egy másik párt váltotta fel, me ly ugyan reform-pártnak nevezi magát; de nem azon reform értelmében, mely előrehalad az ország jogai megvédésében, hanem mely hátrafelé halad s az országnak még létező jogait is feladja. (Helyeslés bal felől.) Ezen okoknál fogva óhajtom, t. ház, hogy ezen törvényjavaslatnak adassék meg törvényszerű czime, mely szerint t. i. a magyar hadseregnek adassanak meg az ujonczok és ennek következtében én, hogy a törvény törvényszerű czimót megnyerhesse, és hogy ezen törvényjavaslat e szerint kiegészíttessék : ezen törvényjavaslat átalános tárgyalását óhajtom, és kijelentem azt, hogy ha a törvényes czim elfogadtatik t. i. a kívánt ujonczok a magyar hadseregbe fognak beosztatni : én akkor hajlandó vagyok azt megszavazni; mert nem akarom a magyar hadsereget csonkán hagyni, nem akarom az ország biztonságát koczkáztatni az által, hogy nem gondoskodunk arról, miszerint akellősíámu haderő meglegyen. Én tehát oda nyilatkozom, hogy ezen törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául elfogadom azon esetben : ha a törvényes czim t. i. a magyar hadsereg czime fog elfogadtatni; de ellenkező esetben, ha a jelen törvénytelen czim elfogadtatik, mely szerint t. i. magyar sorhadi csapatok számára lennének az ujonczok megajánlandók: akkor én ellene fogok szavazni. (Helyeslés bal felől.) Körmendy Sándor : Nem azért szólalok föl t. ház, hogy hadat izenjek az osztrák közösügyes hadseregnek; még kevésbb é azért, hogy a kért ujonczjutalókot megszavazzam ; azért sem, hogy elmondjam azon indokokat, melyeknél fogva mi nem szavazzuk meg: mert azok elmondottak előttem; amiért felszólalok: az egy alárendelt gyakorlati kérdés azon esetre, ha mint előre tudom, e kért ujonczok megszavaztatnak. Méltóztatnak tudni, hogy az 1868. évi XL t. ez. 17. és 32 §-ai szerint oly egyetlen ifjak, vők, illetőleg unokák is besoroztatnak az állandó hadseregbe, ugy mint a honvédségbe, kiknek szülői illetőleg apjok, nagyapjok vagy ipjok kereset képes, vagy keresetképesnek nyilvánittatik. De a kiismeri az ujonezozási eljárást: lehetetlen, hogy ne tudna igen gyakori igen szomorú példákat arra, hogy az ujonezozó bizottságok miként járnak el sokszor nem, mondom, rósz akaratból, de emberi gyarlóságból ily dolgokban. Ha csak azt emlitém is, hogy az orvosok, kik az illető ujonczköteleseket vizsgálják, az orvosok belátásától felfogásától, gyakorlati ismeretétől, mily sok függ e téren; ha csak azt említem, hogy sokszor határozó még az is, hogy vajon délelőtt, vagy délután történik-e a vizitálás; határozó még az is, vajon sürgős-e vagy kényelmesen teljesithető-e a munka; ha csak azt említem, hogy az illető választmányokra, bizottságokra, kik az ujonezozást vezetik, mily befolyást gyakorolnak azon körülmények, melyek atalában, fájdalom, befolyást szoktak gyakorolni az igazságszolgáltatás különböző ágaiban, befolyást a vagyon és a péuz mindent merő és sokszor fájdalom, mindent nyerő hatalma, összeköttetések, rokonsági kapcsok vagy azoknak hiányai, de befolyást az állandó hadsereg tiszti karának, vagy a tiszti karból jelenlevőknek a besorozó bizottságokra gyakorolni szokott nyomása: akkor tudjuk, hogy miért történik meg igen gyakran azon eset, hogy a munka képes apáknak egyetlen fiai, nagyapák unokái, illetőleg ipák vői felmentetnek : ellenben a munkaképteleneké besoroztatnak, a mi ugy az igazság, mint a méltányosság érdekében nagyon hátrányos, az illető családokat méltán mélyen elkeserítő, magára a hadsereg szellemére csak ártalmas s minthogy tudom, hogy az ily eljárások mily gyakran merülnek fel és épen azokra leg46*
