Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-426

364 426. országos ülés január 22. 1872. súlyosabban hatólag, a kik nemcsak pártfogást nem reménylhetnek, de a törvény védelmének szárnyain is igen sokszor kivül esnek: bátor vagyok e pontnál egy határozati javaslatot terjeszteni be az általam idézett 17. és 32-ik §-ok módosítása tárgyában. Határozati javaslatom következőleg hangzik. (Olvassa az indítványt.) Tekintve, hogy a közteherviselés elvére fektetett azon ujonczozási eljárás, mely szerint „egyetlen" fiuk, illetőleg unokák és vők is besorozhatnak az állandó hadseregbe : következményeiben nem ritkán épen a közteher viselés elvével jön ellentétbe, midőn gyakran oly egyetlen fiuk, unokák és vők besoroztatnak, kiknek apjaik, nagyatyjaik és ipjok csak alig, sokszor pedig épen nem munkaképesek, mi által ily kivált szegényebb családok a kereső és fentartó kéz elvonása által létfeltételeikben támadtatnak meg; s mi szinte elviselhetlenné sulyosbul az által, hogy a család mig munka képes tagot tán alig vagy épen nem, fogyasztó tagot, lehet, hogy annál többet számit, s mely eljárás még nemzetgazdászati és adóképességi szempontokból is csak hátrányos, az illető családokat, mint a besorozott családtagot is méltán s mélyen elkeserítő voltánál fogva a hadsereg szellemére sem előnyös : utasítsa a ház a honvédelmi minisztert már a f. é. hadjutalék kiállításánál akkép intézkedni, hogy az 1868 : XL. t. ez. 11. és 32. §-ának megfelelő módosítását terjesztve a ház elé „egyetlen fiuk, unokák és vők, még ha apjaik, nagyatyjaik, ipjaik keresetképesek is : csak a honvédség póttartalékába soroztassanak be." Elnök: T. ház! Ezen indítvány vagy törvényjavaslat a most tárgyalandó törvényjavaslattal nincs összefüggésben; hanem lehet, mint önállót tekintenünk, és ha a tárgyalás alatt levő tételen tul leszünk: akkor lehet erre ismét viszszatérnünk. Előbb arra nézve méltóztassék tehát nyilatkozni : vajon átalánosságban elfogadják-e a törvényjavaslatot a tárgyalás alapjául vagy nem ? Táncsics Mihály: T. ház! Miután elvemnél fogva eddig is megtagadtam az ujonezozást, természetesen megtagadom annak kifolyását is, és pedig különösen a kormánypárt egyik t. képviselőjének okoskodása nyomán. Ugyanis Éber Nándor képviselő ur azt monda, hogyha a hadsereg fentartatik e létszámban, a melyben van, és a honvédség is növeltetik, iszonyú hadsereggé alakul át, miből az következik, hogy annak költsége is iszonyú lesz. Ezt ő nem monda, hanem én mondom s állitom: hogy a haza össze fog roskadni ez alatt. Ennélfogva én, ha rendesen megajánlanám azon költségeket: csak azon arányban tenném azt, a mily arányban a honvédség növekszik. Ha például az idén kiállittatik 20,000 honvéd, 20,000-el kevesebbet ajánlanék meg a közös hadsereg részére. De másrészt azért sem ajánlom meg : mert nem tudom, hogy ezen 40,000 ember vissza fog-e jönni a közös hadseregből azok helyett, a kik kint voltak. Volt erről más alkalommal is szó; de én nem egy szabadságos katonával szóltam és azt mondják, habár kitelt is az ő^ hadi szolgálati idejök : nem bocsátják haza. Én nem tudom, ugyvan-e vagy nincs ugy? azt a t. kormánynak kell tudnia; de azt gondolom mégis, hogy ha nem egészen igy van is : a panaszok még sem egészen alaptalanok. Ennélfogva mondom tehát, hogy én nem fogadom, el. De van egy más ok is. Gyakran kijelentettem, hogy én kormányunkat nern tartom hazafiatlannak, hanem erélytelennek. En most újra kijelentem, hogy addig, mig le nem romboltatik a Gellért-hegyről a citadella, a melyről Pest városa halomra lövethetik: én addig egy garast sem szavazok meg. Hollán Ernő államtitkár (felszólalni akar. Felkiáltások jobb felől: Ne szóljon! Elfogadjuk !) Elnök: Elfogadja a ház átalánosságban a törvényjavaslatot? (El!) Péchy Tamás: Még én szót kérek t. ház! Kötelességemnek tartom kinyilatkoztatni, hogy itt a kormánynak egyetlen képviselője sem tartja kötelességének nézeteit nyilvánítani azok ellenében, melyek ez oldalról elmondottak; bocsánatot kérek, ez semmiféle parlamentben sem történik soha : s én ez ellen kénytelen vagyok felszólalni. Igaz, hogy a háznak szabadságában áll a törvényjavaslatot elfogadni igy is, de tagadom, hogy ez correct eljárás volna. (Nagy zaj. Ellenmondás jobbról.) Ha a kormány egy törvényjavaslatot, különösen ilyen nagyfontosságú törvényjavaslatot előterjeszt : annyit minden esetre megérdemel a parlament, hogy legalább védelmére keljen fel valaki a kormánytól. Itten megtámadások tétettek a törvényjavaslatok ellen ; vannak egészen ellene is, de különösen jelenlegi beterjesztési módja ellen : de az e tekintetbeni megtámadásokra mulhatlanul felelnie kell a kormánynak. Nagyon csodálom, hogy ezt a kormány kötelességének nem tartja. Én azt sem tudom voltaképen, hogy e törvényjavaslatnál ki képviseli a kormányt, maga-e a miniszterelnök ur, ki a" törvényjavaslatot benyújtotta, vagy pedig az államtitkár ur. Erre nézve is nyilatkozni kellett volna a törvényjavaslat beterjesztése alkalmával. (Felkiáltások : (Megtörtént!) En egyébiránt mindazokhoz, miket