Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-411

24 411. országot, ülés deczember 21. 1871 szakértőket 1 Hol találkozik ezekkel a miniszter ? Mint parlamenti embernek természetesen mégis a többség eszméje után kell indulnia. Ha például ő a szakértőkből alakult közvélemény tényezőjéül ismeri el a középiskolák, egyetemek jogakadémiák tanárait: mi természetesebb mint hogy a parlamenti elv szerint ezeknek is majoritását, azok többségének nézeteit nézze. És hol jön össze azok többségével a miniszter; átalában hol látja azok nyilatkozatát? Vannak igaz folyóiratok ; azonban jól tudjuk, hogy az összes irók a központban nem székelhetnek, azok a minisztert mindenkor egyes felmerült esetben a kellő időben nem értesíthetik. Ami pedig lapjainkat illeti: engedje meg nekem a ház, én e részben csakugyan nem ismerhetem el, hogy a nemzeti sajtó jelen stádiumában hivatva legyen közvéleményt képezni ily természetű szakdolgokban. Napi lapjainkban nagyrészt, azt látjuk, hogy még egész fiatal gyerkőezök szokták azokban rendesen a tért lefoglalni minden szakképzettség nélkül; tisztelet a kivételeknek, kiknek alapos képzettségök van; hanem tény, hogy gyakran e lapok a tudományos akadémia üléseire fiatal gyerekeket küldnek, kik iskoláikat még be sem végezték és kik tán épen azon tanár alatt fognak vizsgálatot tenni, vagy azon tanácsnak ellensége, a kiknek beszédeiről nekik a lapokba jelentéseket, bírálatokat irniok kell. Ezen állapot beteg állapot az egész eontinensen, Angliában is; de mi sinylünk leginkább benne ; ezen nem segíthet más, mint a mivelődési institutiók fölkarolása; nem segíthet más, mint a nagy közönség legközelebbi nemzedékeinek jobb .nevelése: s igy egyelőre most a napi sajtót, — tisztelet ismét a kivételeknek, tisztelet azon jeles ezikkeknek, melyek benne itt ott megjelennek, — jelen szervezetében alig tarthatjuk arra hivatottnak, hogy a miniszternek, a tanügyek körüli közvéleménynek kizárólagos közvetitjőeül szolgáljon. Így állván a dolgok: lehetetlen, hogy egyet értsek Hoffmann képviselő úrral; lehetetlen, hogy azt mondjam: hogy nincs szükség közoktatási tanácsra. Igenis erre nagyon is szükség vagyon; csak sajnálom, hogy annak fölállitása nem oly föltételek szerint eszközöltetett, miszerint nem kellett volna coliisióba jönni a miniszteri felelősséggel, és sajnálom, hogy nem terjesztetett be törvényjavaslat ily fontos intézménynek életbeléptetésére. Áttérve az egyes tanfolyamokra, itt áll előttünk az egyetem kérdése. Bár a múlt alkalommal voltam bátor fölhozni mennyire sajnos, hogy még a boldogult Eötvös József br. minisztersége alatt, de a jelen miniszter miniszterkedése alatt is hosszadalmasan szüneteltek azon bizottságok, melyeknek elő kellett volna készíteni azon adatokat, a melyeknek egybeállítása és melyeknek egyátalában véve földolgozása nélkül nem nyúlhatunk hozzá sem a pesti egyetem reformja, sem középtanodáink reformjához ; sőt azt mondom e fontos kérdés megoldása nélkül nem juthatunk a kolozsvári egyetem korszerű megszervezéséhez sem. — Igaz a kolozsvári egyetem reformjáról szóló törvényjavaslat épen előttünk fekszik a tanügyi bizottságban; azonban annyi bizonyos, hogy egyöntetűség kell, hogy uralkodjék mind a pesti és kolozsvári egyetem összes karosztályaiban, hogy ha szabad versenynek akar a miniszter tért nyitni; de én nem tudom hogy fogja az egyik legnevezetesebb kérdését egyetemünknek t, i. a tandij eltörlését, vagy legalább annak jelentékeny mérvben leszállítását megoldani a miniszter a kolozsvári egyetemen, mint fogja a tanárok fizetésének kérdését megoldani, szintén a kolozsvári egyetemnél; hanem hozatván tisztába a pesti királyi magyar tudományos egyetemi alapítványok jogi természete : nem jön tisztába a ház egész szabatosan azon összes jövedelmi anyaggal, azon összes jövedelmekkel, és bevételekkel, melyeket az alapítványokból Pestre nézve remél. És itt függnek össze egyúttal a közép-tanodák ezen halogatással; mert a középtanodákat egyöntetüleg reformálni, korszerüleg törvény által átalakítani csakugyan nem lehet addig : mig az egyetemeknek végleges szervezete a törvényben megállapítva nincs. A középtanodákról későbben szólok. Legyen szabad még az egyetemre nézve megjegyeznem azt: mennyire sajnálom, hogy a miniszter nem igyekszik évenként pontos kimutatást adni az egyetemi hallgatók számáról és az azok által látogatott egyes tantárgyakról, az egyes tanárakról, az ösztöndijak, a szigorlatok számáról, egymásközti viszonyairól; mindezt nem ismerjük, hacsak magán szorgalom utján hozzá nem jutunk ; nem ismerjük hivatalosan átaljában, hogy azon arányok milyenek az 1. 2. 3. 4. évi tanulók közt: magán buvárlat eredménye szerint tudjuk, hogy átaljában véve egész Európában a pesti egyetemen ez arány áll a legkedvezőtlenebbül; mert azok közül, kik az első tanévre beíratták magukat: nagyon kevesen mennek fel a 4-ik évig, kevesebben tesznek végleges államvizsgát. Nagyon sajnálom mondom, hogy ily statistikai kimutatást a t. miniszter úr maga saját jószántából nem tett le a ház asztalára. Sajnálom azt is, hogy hosszadalmasan huzatik-vonatik az épület kérdése; sajnálom azt is, hogy