Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-422
422. országos ülés január 17. 1872. 27 Azt hiszem, hogy ha Poroszország viszonyait tekintjük, ott nem az országgyűlési beszédek fejlesztek a katonai szellemet és — megval- I lom: — sajnosán kell elismernem, hogy e tekintetben a eonstitutionalismus nem termi meg mindig gyümölcseit, és alkotmányhivek tapintatlan eljárása folytán talán ez esetben a történet azoknak adott igazat, kik az egyes tapintatlanság miatt az egész rendszer ellen ellenszenvet mutattak. (Helyeslés jobb felől.) Azt hiszem, hogy ha Angliát tekintjük ; a parlamentben ott is óvakodnak attól, hogy a katonai szellemről sokat beszéljenek. Ott veszedelmesnek nézik; igaz, hogy Indiában van egy külön hadsereg, amely nem parlamentalis hatóság alatt áll, de azon hadsereget gyalázni, annak képességét és önbizalmát sülyeszteni, ettől magasabb tekintetből ott is óvakodnak. És mit ] mondjunk akkor, mikor közszellem ébresztéséről van szó, mikor ápolni kell minden csirát, mely e tekintetben fejlődósképes; mégis azt látjuk, hogy mihelyt csak egy kis jele mutatkozik a közszellemnek a hadseregnél, azt mindjárt minden áron elfojtani törekszenek. Ha mi katonai szellemet akarunk a hadseregnél: akkor adjuk meg előfeltételét, adjuk meg azon elismerést, a melylyel a .'hadseregnek s vezéreinek tartozunk; adjuk meg a hadügyérnek, ami a hadügyéré, adjuk meg, hogy szabadelvűbb eljárást Európa ] egyik államában sem követtek a katonaságra vonatkozólag, mint itt nálunk: hogy a honvédség és a köziös hadsereg közti jóegyetértés sehogysem fejtethetett volna ki több ügyszeretettel, a hatóságok által, mind ezen oldalról Magyarország részéről, mind a túloldalon, s ne mondjuk akkor, mihelyt annak, a jó egyetértésnek kis jelét fölmerülni látjuk: „vigyázzunk, mert a honvédségben német szellem esirádzik." Azt hiszem, t. ház, midőn esetről esetre minden ily lehetőséget és mozgalmát elfojtjuk a katonai szellemnek : ezzel nem teszünk szolgálatot sem a közös hadseregnek, sem a honvédségnek. Azt hiszem, hogy azzal sem teszszük a honvédségnek azon szolgálatot, melyet a haza képviselőitől e téren igényelhet, midőn fölidézzük azon kor emlékeit a hadseregnél, amely már régen elmúlt és vissza nem térhet. En a honvédelmi minisztérium költségvetését, részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Éljenzés jobb felől.) Elnök (leszáll s helyét Bánó József alelnök foglalja el.) Csiky Sándor: A költségvetési vita megkezdése alkalmával előadtam azon indokokat, melyeknél fogva én a kormánynak költségvetését részletes tárgyalás alapjául sem tartom elfogadhatónak. Nem azért, t. ház, mintha én nekem egyénileg tekintve az illető miniszter urak irányában, mint egyes személyek, honfiak irányában kifogásom vagy bármily neheztelésem is lenne. Nekem, mint honfiak irányában, személyökre vonatkozólag semmi nehézségem, semmi kifogásom; hanem van politikai véleményök irányában, melyet a kormányzatban követnek. Azon politikát, melylyel én soha kibékülni képes nem lehetek, azon politikát, melyet rosznak lenni áílitottam, azon politikát értem, mely már eddig is örvény szélére vezette nemzetemet, s mely, ha tovább talál menni : okvetlenül a mélységbe dönti bele. En tehát, t. ház! ettől honfitársaimat megmenteni óhajtván, lelkem teljes meggyőződéséből irtam a határozati javaslat alá nevemet. Mindez sokszor elmondatott e házban; de a mennyiben én a költségvetési vita alatt a ház türelmét beszédemmel nem fárasztottam; bátor vagyok felkérni, legyen türelmes meghallgatni azt, mit ez érdemben meggyőződésemmel elmondok. (Halljuk!) T, ház! Azért tartom ón veszélyesnek a kormány politikáját, mert először a közösügyes törvények mig fennmaradnak, oly akadályát képezik hazánk felvirágzásának, anyagi, erkölcsi és szellemi ereje kifejlesztésének, hogy azokon keresztülgázolni a nemzetnek ereje nincs. Töröljük el tehát a közösügyes 1867-ki kiegyezést, melyet különben maga a kormány sem tart meg : ha érdekének nem felel meg valamely pontja. Hogy pedig nem tartja meg, mindjárt példát hozok rá. Itt van a kiegyezési törvénynek 12-ik pontja. Ez azt mondja: „De a magyar hadseregnek időnkénti kiegészítését s az ujonczok megajánlásának jogát, a megajánlás föltételeinek és a szolgálati időnek meghatározását, úgyszintén a ka! tonaság elhelyezését, élelmezését illető intézkedéseket, az eddigi törvények alapján, mind a törvényhozás, mind a kormányzat körében az or szag magának tartja fenn." Már most, t. ház, itt világosan ki van mondva, a magyar hadsereg élelmezése, ruházása, elhelyezése, meg- vagy meg nem ajánlása: de hol van magyar hadsereg? Maga a kormány, mely a közösügyes 1867-ki törvényt megalkotta és a többséggel megszavaztatta : maga a kormány szegte meg e törvényt legközelebbi törvényjavaslatában, az ujonczok megajánlása tárgyában, midőn fejezetéül oda tette, hogy „hadcsapatok." í Éber Nándor és Harkányi képviselő urak azt mondták, hogy 10 évre van megalkotva a tőrvény, a melynél fogva bármi történjék 10 évig, a 800,000-nyi főt mindig ki kell egésziI teni, az az évenként a tartalékon felül 30 ezer embert kell állítani. 35*
