Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-422

422. országom ülés jimnár 17. IS72. 271 ez nem volt olyan dicső harcz, hanem csak gyermekjáték volt, hogy ezáltal képes legyen elfelejteni, mennyit vesztett időközben. A t. miniszterelnök ur előtt az ut egészen nyitva áll, s épen azért hiszem, hogy jó szolgá­latot tett volna a háznak és a szónokoknak is, ha mindjárt a vita elején programmját e tekin­tetben — mint honvédelmi miniszter — expo­nálta volna. Engedje meg a t. ház, hogy még mielőtt a va­lóságos budgethez szólanék, rövid megjegyzést tegyek arra, mit tegnap Bujanovics képviselő ur mondott. 0 szólván a magyar ezredek elhelyezé­séről, azon reményét fejezte ki, miszerint nem lesz senki a házban, ki csodálkoznék vagy meg­botránykoznék azon, hogy épen Bécsben és Prá­gában van elhelyezve egy-egy huszárezred. En megvallom, megütközöm mindkettőn. Ne^n hiszem, hogy azon tiszteletből, mely­lyel utóvégre minden nemzet tartozik az iránt, kit magának fejedelmül vesz, mi tartsunk Bécs­ben egy ezredet. Az államtitkár ur jobban tudja, mint en, hogy egy ezred eltartása mennyibe ke­rül. En nem tudom pontosan. Annyit tudok, hogy Olaszországban kiszámították, hogy egy ezred körülbelől ezer frankba kerül naponként. Tekintve az ottani élet olcsóságát és az itteni drágaságot, ott egy frank megfelel nálunk körül­belül 1 írtnak. Körülbelül tehát naponként ezer frtba kerül nekünk ez a kis tréfa, a mi felmegy évenként 730,000 ftra s én megvallom, nem helyeselhetem a civillistának ez indirect szapori­uílSeLU. Ennyit akartam csak erre megjegyezni, hogy ez nem olyan csekélység, mint ő hiszi. Áttérve a tárgyra, hogy indokoljam rövi­den, miért nem fogadom el a jelen költségve­tést a részletes vita alapjául, vagy más szóval: mi­ért nem szavazom meg én és elvtársaim a honvéd­ségre kivánt öszeget. A t. ház igen jól tudja, hogy mi — és e te­kintetben hivatkozhatom az egész ellenzékre — azon egyezményben, melyet közösügyes egyez­ménynek nevezünk: kárhozatot és _ átkot látunk hazánkra nézve. Ez nem újság. Önök más meg­győződésben vannak; de ez nékünk mélyen gyö­kerezett meggyőződésünk, és La nem lett volna az évekkel ezelőtt: most mindinkább meg­győződnénk arról napról napra. (Igaz ! Ugy van! a szélső bal oldalon.) Természetesen következik ebből, ha egyben­másban engedhetnénk is: ebben nem szabad: mert a közösügyes egyezménynek szemmel lát­ható, kézzel tapintható megtestesülése épen a véderő, és szerintem még a közös hadseregnél is sokkal inkább épen maga a honvédség. Ezt aka­rom bebizonyítani nemcsak szavakkal, hanem törvényekkel is kezemben. Itt helyesnek találom egy pár szót intézni igen t. barátom Ivánka Imréhez, helyreigazítván tegnap mondott szavait, arra nézve, a mit Irányi barátomnak felelt. Ő igen csinyján intézte el és azt találta mondani, hogy ő nem kivan vádolni; ezt elhiszem : én sem fogom ezt tenni. Ó azt monda, hogy az ujonczokat a közös hadsereg részére megtagadta: de megszavazta a magyar honvédség részére. Bocsánatot kérek, ezt Irányi t. barátom nem támadta meg, Eszébe juttatom a t. kép­viselő urnák, hogyő azt mondta, hogy valahány­szor a honvédelmi budget kerül szőnyegre : ő isolálva érzi magát a házban, de a saját párt­jától is isolálva. Meg is magyarázta ezt. Tudni­illik a szélső balon ülők nem szavaznak meg semmit sem a közös hadsereg, sem a honvédség részére,amott pedig megszavazzák ugyan a honvédség részére a költséget: de nem akarják befolyásukat fölhasználni a rendes hadsereg ügyeinek elintézésére. Pedig azt mondja: „Én a honvédséget és hadsereget szoros kapcsolatban levőnek látom." Tökéletesen igaza van; hanem nem vette észre, hogy akkor ő maga felelt meg azon kérdésre, melyet hozzánk intézett. Azon kérdést intézte hozzánk, hogy miért nem szavazzuk meg az ujonczokat a hon­védség részére ? Azért nem szavazzuk meg: mert szoros kapcsolatban áll a közös hadsereggel; az­ért nem: mert Magyarországon nincs honvédség, Magyarországon van közös hadsereg, semmi más és csak más czim alatt van behozva ezen közös hadsereg, a mit mindjárt ki is fogok mutatni, hogy miért oly szükséges elnevezni honvédnek. Nálunk csak közös hadsereg van azért, mert világosan ki van mondva, hogy a honvéd­ség nem egyéb, mint a közös hadsereg kiegé­szítő része ; közös hadsereg van azért: mert ki van mondva a 27. §-ban, hogy „háborúban az összes honvédség, főparancsnokával együtt a főve­zérnek van alárendelve ; „függeléke a közös had­seregnek, mert a 28. §. szerint — és erre méltóztas­sanak nagyon figyelni — háború idején annyira megy a dolog, hogy a tiszteket nem a magyar király, hanem az osztrák császár nevezi ki, vilá­gosan ki van t. i. mondva, hogy: „Ő felsége a honvédség főparancsnokát, a kerületi parancsnokokat és törzstiszteket a hon­védelmi miniszter meghallgatása után közvetle­nül, a többi tiszteket ellenben, béke idején, a hon­védelmi miniszter (26. §.), háború idején pedig a parancsnokló fővezér előterjesztésére nevezi ki," tehát akkor a honvédelmi miniszternek ellenjegy­zése sincs meg; ezt nem a magyar király, hanem az osztrák császár nevezi ki. Közös hadsereg még az­ért is, mert világosan benne van a 31. §-ban, mely a közős hadügyminiszternek a honvédséghez való viszonyáról azt mondja: „hogy a közös hadügy-

Next

/
Thumbnails
Contents