Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-421
242 421. országos i&és január 1«. 1878. díjazására, a kiknek házassága az 1848. és 49. évi önvédelmi harez befejezése előtt keletkezett, ugy szintén az emiitett időben kötött házasságból született kiskorú árváknak gyámolitása érdekéből ezennel 400,000 frt. ajánltatik meg, utasíttatván a honvédelmi miniszter, hogy ezen megdijazásra, átalában az ellátásra vonatkozó törvényjavaslatát a képviselőházhoz késedelem nélkül terjessze be. Eber Nándor: T. ház / Én ugyan nem vagyok nagy bámulója azon szokásnak, mely a , költségvetés tárgyalásánál az átalános vitán felül, melyben mindenki elmondhatja véleményét minden tárgyról : még minden egyes budgetnél is egy átalános vitát enged meg; ha ez alkalommal ezen szokást magam is követem, azért történik, mert egy részről egy uj elem hozatott be a költségvetés vitájába azon határozati javaslat által, melyet Debreczen város t. képviselője benyújtott; és másodszor, mert én is kívánok egy tárgyat érinteni, mely igen szivemen fekszik, és melynek megpenditésére ezt legjobb alkalomnak vélem. E tárgy, hogy mindjárt ez utóbbival kezdjem, a kaszárnyázási ügy. Emlékeztetem a t. házat, hogy én a múlt ülésszakban és pedig, ha jól emlékszem, korán, egy interpellatiót voltam bátor intézni az akkori honvédelmi miniszter úrhoz, hogy vajon tett-e ő lépéseket és milyeneket, hogy ezen ügy a közös hadügyminisztériummal egyetértőleg véglegesen eldöntessék. Nem lévén még eddig szerencsém erre választ nyerhetni, felhasználom erre a jelen alkalmat, mint legjobbat. Behozhattam volna ugyan ezen kérdést más formában is, például határozati, javaslat alakjában ; de őszintén megvallom, nem vagyok barátja az ilyen átalános határozati javaslatoknak, mert azok többé-kevésbé a pápai excommunieatióra emlékeztetnek, melyek hatásukat az ujabb időben egészen elvesztették. Itt hozom tehát be és pedig azon okból, mert én ezen tárgyat időszerűnek, sőt sürgősnek tartom. Azt hiszem, hogy e háznak minden tagja előtt ismeretesek azon bajok, melyek az elszállásolásuál előfordulnak. Ezen bajok nagyok és igen terhesek, és orvoslásuk igen méltányos kívánság. Egy teher el- vagy élnem viselhetősége nem miudig kizárólag teher súlyától függ, hanem függ attól, hogy mily módon helyeztetik j el. A jelen esetben t. i. a mostani elszállásolásban maguk azon összegek, melyekbe ez az ; egyes községeknek és egyeseknek is kerül, bár nem jelentéktelenek; mégis csak egy kis részét képezik az egész tehernek, mert mindazon kellemetlenségeket, zaklatásokat, alkalmatlankodásokat, és a magán élet megszorításait, melyek az elszállásolásnál előfordulnak, pénzértékben alig lehet megbecsülni. Eddig a nehézség abban volt, hogy még a legjobb akarattal sem menekülhettek meg ezen tehertől azok, a kik meg akartak menekülni, t. i. az egész elszállásolási rendszer olyan volt, hogy semmi bizonyságot sem nyújtott és minden pillanatban megtörténhetett, hogy azok, a kik e tekintetben ma intézkedtek, másnap azon helyzetben voltak, hogy megint intézkedníök kellett, mert ismét több katonaság jött. Ettől többé nem kell félni, mert mint a t. ház előtt tudva lesz, az állandó elhelyezés végre csakugyan elhatároztatott, elvül vétetvén, hogy mennyire csak lehet, az összes csapatok kiegészítő kerületeikben vagy azok közelében helyeztessenek el. Most tehát itt a lehetőség, hogy ezen ügy véglegesen elintéztessék. De nemcsak ezen bajok, hanem vannak katonai tekintetek is, melyek a dolog rendezését igen sürgősnek tüntetik fel. A mostani rövid szolgálati idő mellett egyátalában képtelenség azt hinni, hogy a sereget kiképezni lehessen anélkül, hogy az laktanyákban legyen elhelyezve, sőt még azon külső kapocs: a fegyelem fenntartása is alig lehetséges. Vegyünk fel például egy lovas ezredet, mely ily időtájban különféle helységekben van elhelyezve, a mely ennélfogva nemcsak együtt nem működhetik, hanem még az egyes csapatok, melyek ugyanazon helységben vannak, házaikból sem mozdulhatnak ki, és nemcsak, hogy gyakoroltathatnak, hanem még azon felügyelet sem eszközölhető, mely a lovakra és emberekre mégis szükséges, ugy, hogy nyáron kell helyrepótolni azt, mi tél idején elmulasztatott. De van még egy másik tekintet, mely talán még döntőbb, t. i. a sereg kiképzése. Egy sereg kiképzése nemcsak abból áll, hogy a fegyvergyakorlatban vagy hadmozdulatokban jártas legyen. Ez a kiképzésnek csak mechanicus oldala ; a másik sokkal fontosabb, a morális, a szellemi oldal, t. i. a testületi érzületnek kifejlődése, mely a csapatból valóban egy organismust képez, és mely a szétszórt atomokból egy egészet teremt. Ennek fenntartására csakis egy mód van, azon együttélés, mely által bizonyos érzelmek, bizonyos eszmék ós szokások fejlesztetnek. En tehát ez okból is a tárgyat igen sürgősnek tartom. De mindezeken kivül van még egy tekintet, mely ránk nézve ezen laktanyákba való elhelyezést sokkal fontosabbnak tünteti föl, t. i. azon uj rendszer keresztülvitele, mely most elhatároztatott, és mely szerint a csapatok állandóan nagyobb testületekre, azaz dandárokra, osztályokra osztatnak föl, és azonfelül kiegészítő kerületeikbe, vagy azok közelébe visszahelyeztetnek. A mi vi-