Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-420

420. országos ülés január 15 1872. 221 Henszlman Imre: Tisztelt ház! A miniszteri költségvetés a visegrádi vár megóvására 15,000 frtot irányoz elő; mire a pénzügyi bizottság fölötte röviden igy felel: a visegrádi várromok megóvására az előirányzott 15,000 frt helyett 5000 frt volna megszavazandó; a különvélemény pedig még ezen 5000 frtot is törli. Ha a pénzügyi bizottság vagy épen ugy tesz, mint a külön vélemény, vagy a miniszteri előirányzatnál nagyobb összeget hoz javaslatba: eljárását értenők; mert első esetben ragaszkodik az annyiszor ismételt, hanem annak daczára, kivált a culturállamban mindörökön hamis szójáráshoz: „első helyen a szükséges, másodikon a hasznos, utolsón a kellemetes" ; második esetben a kegyeletet és a tudományosságot bővebb érvényre akarja juttatni, elismervén, hogy a szellemi szükséglet nem áll az utolsó, hanem az első helyen mindenütt, hol magok a miveltek hatalmas további nevelési eszközeként jelenik meg: s ezért ugy hiszem, nem jól alkalmazzuk a takarékosságot, midőn ily magasabb nevelési eszközt, minő a szóban levő, elhanyagolunk s nem gondoljuk meg, hogy a nevelés csakis e miveltek köréből terjedhet el a népre s igy válik átalánossá. De miként ügyünk jelenleg áll, a pénzügyi bizottság 5000 frtja nem vezethet azon czélhoz, melyet nemcsak a kegyelet, hanem a józan számítás is élénkbe tüz; mert ezen összeggel nem vagyunk képesek a jövő idényben az egyetemesen szükséges munkálatokat teljesíteni; vagyis a várromok további megrongálásának sikeres gátot vetni. Nem hozhatjuk még egyszerű féltető alá sem a lovag- és a korona-termet, hogy amabban a talált nagyobb tárgyakból helybeli muzeumot alakithassunk, ebben megőrizzük a korona-boltot; nem készíthetjük el a közlekedésre mulhatlanul szükséges három fahidat ; nem zárhatjuk be a főkapu heveder-ivét, nem tisztithatjuk ki a felső vizfogót, a fellegvár katonai laktanyáját, külső udvarát s roppant sánczát; nem falazhatjuk alá az összedőléssel fenyegető falrészeket, — hogy ne is szóljak a teendőkről az alsó-várban, hova a nagy donjonnak, a helytelenül Salamonénak nevezett toronynak fedél alá vétele peremptorie tartozik : pedig mindezek egyetemesen szükségesek, ha valamint a romok hajdani voltát tudományosan felismerni, ugyazokat a további rongálástól megóvni akarjuk, mit a pénzügyi bizottság is akar; mert különben 5000 frtnak megszavazását sem hozta volna javaslatba. Ellenben, ha a t. ház a t. miniszter ur által kért 15,000 frtot engedélyezi, a kezemnél levő költségvetés értelmében e munkálatokat bevégezhetjük 1872-ik évben; mert körülbelül kerülni fog: 1. A további ásatás a fellegvárban és részben az alsó-várban, mondom részben, mivel az utóbbinak területén az elkülönítés még nincsen keresztülvive, tehát kerülni fog az ásatás, mennyibe került a tavalyi, azaz 4000 forintba. 2. Az ácsmunka, t. i. három tetőnek és három hidnak, nagy részben stylszerü elkészítése . . 6000 forintba. 3. A kőfaragói és komi vési munka 2000 forintba. Összesen: 12000 forintba. E költségvetésbe nincsen még felvéve a vár körüli terasse-nak elkészítése és beültetése fával, a gyalogutnak kijavítása és a kocsi-utnak elkészítése, ezt nem lehetett felvenni; mert az elkülönítés itt sem történt meg; végre nincsen felvéve a munkálatok igazgatásának és az állandó őr dijának költsége. Atalán legyen szabad a t. házat figyelmeztetni, hogy eíféle munkáknál lehetlen oly pontos szabatos költségvetéssel előállani, mint minőt adhatunk, ha uj építkezésről van szó, melynek kiterjedését előre tökéletesen meghatározhatjuk. Jelesen pedig a visegrádi fellegvárnál nem tudtuk, nem tudhattuk, minő roppant törmelékmennyiséget kelíend helyből kimozditaaunk a sziklatalajig ; nem tudtuk, nem tudhattuk, hogy ezen óriási halmaz alatt két várkapu lappang, melyet századok óta nem ismert senki, nem ismert a múlt század elején Bél Mátyás sem; nem tudtuk, hogy a colossalis alsó vizfogónak egész mélysége 42 lábat tegyen; de nem tudtuk azt sem, hogy az abba esett és dobott omladék közt annyi meg annyi faragott követ fogunk találni, mely nemcsak a stylnek felismerését bizonyossá, hanem a nem kevés igazítást és kiegészítést is könynyebbé fogja tenni. De ha a költségvetés nem lehet a krajczárig szabatos, másrészt a t. háznak hatalmában áll a pénzösszeget és a munkálkodás határát kiszabni, — s itt nyíltan kimondom, hogy a restitutiot in integrum, mely után másutt törekednének: nem tartom országos feladatnak; ha tehát palotáról vagy vadászlakról volna szó, ezt nézetem szerint csakis a civillistából kellene emelni: ellenben az országnak feladata a romokat mostani állapotban megtartani, és az említett csekélyebb igazításokat eszközölni, részint az egésznek tudományos felismerése okából, részint azért, hogy a látogató és tanulmányozó közönségnek is némi kényelem és a rósz időjárás ellen védelem szereztessék. Ezen irányban és szellemben már eddig is I működtünk a rendelkezésünkre adott csekély ösz-