Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-420

200 420. országos ülés január 15. 1872. Másrészt mire van ezen tétel előirányozva? I Történelmi műemlékek felkutatására, felásására, lajstromozására, osztályozására és felügyeletére és aztán még közbe van szúrva: kiadására. Azt már megmutattam, hogy a kiadásra úgyszólván külön pénzünk nincs, hanem azt is ezen rovatból kell fedezni, a különvélemény leg­alább erre utal bennünket, sőt még a visegrádi munkálatokat is ide utalja. Már kimutattam, hogy alig leszünk képesek a. kiadásokra valamit költeni, annál kevésbé a visegrádi munkálatokra; pedig a miniszterialis rovatban felsorolt munká­latot is megkezdette a külön uj bizottmány. Van itten több száz, sőt mondhatni ezerre menő tárgy, melyeket fel kell kutatni, s e végett utazá­sokat kell tenni. Az épületeket fel kell mérni, le kell rajzolni, hogy tudjuk, melyik műemlék érdemli meg a föntartást, melyik nem; és hogy legalább az is, melyet föntartani nem birunk: legyen lajstromozva, lerajzolva, s hogy annak emléke legyen a történelemben ; mert nem tud­hatjuk, hogy a történelemnek mikor és meny­nyire lesz szüksége reá. Hozzájárul, hogy most már nem egyedül templomok, hanem várakról is van szó, s e te­kintetben birunk is már egynehány várat rajz­ban, úgymint Szepes-Váralja, Zólyom, Visegrád, Bács és még egynehány más várat. Ezen bizott­ságnak, mely a műemlékek felügyeletében mű­ködik, ki kell terjeszkednie a régi házakra is, az erődítésekre, minő például a csörz-árki; a mely működés meglehetős pénzbe fog kerülni. Ezért tehát kérem a t. házat, — ón sokat nem ké­rek, — hogy ezen 16,500 frt, mely az előirány­zatban egészen más czélra van felvéve s előirá­nyozva, mint azon kiadásra, melyet a pénzügyi bizottság beleszúrt; legalább egészíttessék ki 20 tzer frtra kerekszámban. Kérésem tehát a kő­vetkező : Miután a pénzügyi bizottság a 8-dik rovatban foglalt kiadást egy igen nevezetessel, t. i. a hazai műemlékek fölötte költséges kiadá­sával szaporította, kérem a t. házat, méltóztas­sék ennek némileg megfelelve, az előbbi 16,500 frtnyi összeget 20,000 frtra emelni. Pauler Tivadar közoktatási mi­niszter : Miután az előirányzatban a „kiadás" nem volt felemlítve, hanem csak később adatott hozzá, s azon okokat, melyeket Henszlmann kép­viselő ur kifejtett, meggyőzőknek tartom arra i nézve, hogy ezen összegből alig lehetne azon | költségeket fedezni, melyek egyszersmind a mű­emlékek rajzainak kiadására is fordítandók: egész készséggel járulok indítványához és ké­rem a t. házat, hogy azt a pénzügyi bizottság­hoz véleményezés végett utasítani méltóztassék. (Helyeslés.) Szontagh Pál (csanádi) : T. ház! Én teljesen elismerem mindazoknak igazságát és alaposságát, miket t. barátom s képviselőtársam Henszlmann az imént fönforgó tárgyra nézve felhozott. Ha tehát én a t. háznak mindezek daczára mégis a különvélemény elfogadását vagyok bátor ajánlani, azt csak oly fontos in­doknak — hogy ugy mondjam — pressioja alatt teszem, melynek súlyát teljes mértékben érzem magamra nehezedni, ós melytől én minden fi­nanciális kérdés tárgyalásánál egyátalán fogva szabadulni nem tudok. Ez pedig az, hogy még ott is, a hol mellőzve a legszükségesebbet, a szükségről, azután a hasznosról, azután a díszes­ről, vagyis a luxoriosusról van szó : minden al­kalommal feltűnik előttem azon körülmény, mely külön véleményünk átalános részében volt kimu­tatva, hogy t. i. a mi pénzügyünk nem tud már magán jelenleg sem segíteni kölcsön nélkül, és a mi még fontosabb, — mire még a t. ház becses figyelmét kikérni bátor vagyok, — nem fog tudni magán segíteni a jövő évben sem adó felemelés nélkül: akkor, nézetem szerint, az or­szág financiái irányában oly igényekkel állani elő, hogy ez is szükséges, hasznos és szép, —elő­állani nem szabad. A történelmi emlékek iránti kegyeletemet én ezért kénytelen vagyok egy másik kegyelet érzelmének alárendelni, annak, meiylyel a jelen, melylyel a jövő iránt viseltetni tartozunk, t. i. a jelen és jövő jóléte irányában, és annak irányában, hogy a mi financiánk az efféléket nem bírja meg. Ezekre voltam bátor a t. ház figyelmét felhívni; én a külön vélemény elfogadását ajánlom. (Helyeslés bal felől.) Pulszky Ferencz Azok után, a mi­ket a miniszter ur mondani méltóztatott: szük­ségtelen egyebeket mondani és én még egy­szer nagyon ajánlom, hogy méltóztassanak azokhoz járulni, a miket Henszlmann Imre mondott. A miniszter ur által mondottak után kár volna a szavakat szaporítani; az indítvány talán a pénzügyi bizottsághoz volna utasítandó. P. Szathmáry Károly: Én ugy tu­dom, hogy eddig az ilyszerü ajánlatok mindig a pénzügyi bizottsághoz tétettek által, ha a pénz felemelését tárgyazzák. Ha azt a képviselőház hajlandó azonnal tárgyalni (Felkiáltások: Nem lehet!) : azt hiszem, hogy ez hatalmában áll; ha nem: ugy ez esetben az indítvány a pénzügyi bizottsághoz utasítandó. Elnök: Az a kérdés: megszavazza-e a t. ház a tételt; a szaporításra nézve pedig az indítvány a pénzügyi bizottsághoz utasíttatnék. Ivánka Imre: Én azt vagyok bátor felemlíteni, habár Henszlmann indítványát elfo­gadom, hogy t. i. megadassák a fölemelés ; de a szabályoktól eltérni nem akarok. Helyesen mondta az elnök, hogy a 16.500 frt. ezúttal

Next

/
Thumbnails
Contents