Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-419

J7S 419. országos Ülés janmár 13. 1878. téritett építési költséget az állam nekik visszaadja, az épületet átengedték az államnak. Önkényt következik tehát, hogy ugy a fő-, mint a melléképületek az állam tulajdonát képezik. Azonkívül magán okmányokból kitűnik, bogy ezen intézet és területe, melyen az áll, legkevésbbé sem katholikus eredetű: mert protestánsok által protestánsok részére emeltetvén, ezektől az állam váltotta azt magához. A mi másodszor az intézet czélját illeti, 1770ben egy Parhammer nevű közbenjárására Delpini nevű jezsuita kinyerte az épületet azon czélra, hogy benne katholikus jellegű árvaházat állítson fel. Elébe tüzetett az alapitványlevélbe, hogy mindkét nemű leienezek és árvák neveltessenek az intézetben, még pedig minden esetre a katholikus vallásban. Azonkívül az alapitványlevél azon sajátságos kiváltságot adta az intézetnek: hogy a törvénytelen gyermekek, ha oda felvétettek, törvényeseknek voltak tekintendők. Mennyiben egyez ez meg a mai felfogással: arról nem szólok; elég az hozzá, hogy a katholikus vallás volt kitűzve a nevelésre. Ezen jelleget az intézet fenntartotta nemcsak a jezsuiták alatt, hanem később is, fenntartotta 1848. után is az absolutismus korában, midőn ott az alapítvány értelmében a germanisatió teljes mértékben életbe volt léptetve, amennyiben minden egyéb tudományok kiválólag a német nyelven taníttatott; de a magyar nyelvre, a magyar történelemre fájdalom, figyelem sem fordíttatott és a legújabb időben sem, a mi a felekezeti jelleget hangosan bizonyítja. Harmadszor tekintve az intézetnek vagyoni állását: állami alaptőkéje mintegy 380,000 frtra megy; azon segély pedig, mely az állam részéről évek óta szerepel a közoktatási miniszter költségvetésében 22,650 frtra megy. Azonkívül vannak még magánbevételei az intézetnek, melyek részint a kamatokból, részint az épület béreiből folynak be, s igy összesen 42,000 frtra rug évi bevétele, még pedig ahhoz, mint emlitém az állami segély czimén 22,650 frt járul. A többi bevétel, szintén tekintettel az épületnek szerkezetére és eredetére nézve, hasonlókép állami alapoknak tekinthetők. Vannak ugyan magán alapítványok is; és ezen alapítványok 38 ezer írtnál osztrák értékben többre nem mennek. Ezek szerint első tekintetre kiviláglik, hogy ezen árvaintézet vagyoni álapota, még pedig az állami 88%, mig a magán 12%-ot tesz. De magában ezen vagyoni állás mitsem változtat az állami jellegen; mert tudjuk t. ház, hogy a pesti királyi egyetemet épen egy katholikus főpap alapította ; és hogy az intézet nem állami intézet, hanem felekezeti vagy magánintézet lenne: legkevésbé sem állithatja senki. Ami továbbá negyedszer beszédem lényeges részét illeti, mire különösen bátor vagyok a t. közoktatási miniszter ur figyelmét felkérni : ez azon intézetnek igazgatása, mely a legrégibb időben, mint emlitém, jezsuita páterek kezében volt és később került katonatisztek kezébe, azután világi igazgató kezébe és a legutóbbi időben, 1848. előtt és ntán mint jelenleg is, papok igazgatása alatt van. Maga a papi igazgatás különösen katholikus jellegű, mely igazgatás különösen az erdélyi, sajátságos és eléggé nem fájlalható anomális állapotnak kifolyása. E részben is feltűnnek a múlt irányai, mert azon hittérítő jelleget újból felkarolja, melyre eredetben ezen intézet szervezve volt. Mert ugyanis jelenleg a magyar kormány korában az erdélyi püspök áltál betett, a közoktatási miniszternek hire és tudtával működő katholikus pap igazgató nem átalotta az intézet kebelében, a tanárok közül azokat, kiknek protestáns nejeik vannak, felszólítani arra, hogy ha a legrövidebb idő alatt katholika vallásra át nem térnek : professori állásuktól a püspök rendeleténél fogva elbocsáttatnak. Úgyszintén, a legközelebbi időben az intézet ellenőre meg akarván nősülni, midőn egy protestáns nőt akart elvenni: ezen eset főljelentetvén az igazgató által az erdélyi püspöknek, az erdélyi püspök kimondotta, hogy ez eoncubinatus levén, meg nem engedtetik. Ezen esetek mindazt mutatják, hogy annak daczára az 1868. LHI-ik törvényczikk által kimondott vallásfelekezeti különbséget eltörlő intézkedéseknek még mindig katholikus hittérítő ellege áll fenn. Hogy miért nem intézkedik e részben egyfelől a kormány, másfelöl az országgyűlés akkor, midőn 1868-től kezdve ismételve meg lőn hagyva a minisztériumnak, hogy ezen intézetnek minden viszonyait tanulmányozni igyekezzék és azon tanintézetet az 1868. XXXVIII. törvényczikk értelmében újjá alakítsa: azt nem tudom. E részben csak annyi történt, hogy a minisztérium 1871 -ben a részletes adatokat felsorolta, a jelen költségvetésben, valamint előterjesztésében azonban mélyen hallgat róla, és csakis a pénzügyi bizottság mondja ki, hogy az országgyűlés meghagyandónak tartja a tételt, a rendkívüli rovatba áttéve, megjegyezvén, hogy jövőre nézve terjesztessék elő indítvány, hogy az államsegély megszüntetendő-e, vagy pedig az intézet, mint nem felekezeti intézet, máskép szervezendő. Hogy minő helyzetben van e „nagyszebeni Teréz-árvaház" : arra nézve szükségesnek tartom megjegyezni, miszerint legrégebben nagyszebeni királyi Teréz-árvaházuak neveztetett; úgyde a püspök e nevezetet is a magyar kormány fellépése óta jónak látta, a „Nagyszebeni római katholikus Teréz-árvaháznak" keresztelni, ez ál-