Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-419
419. orMágos UM jannár 13. 1878. 179 tal az czélqztatván, hogy valamint az intézetnek hittérítő jellege továbbra is fentartassék: ugy szintén azon vagyont, mely minden számadás nélkül általa kezeitetetik, t. i. a 22,650 írt államsegélyt és a többi 20,000 frtnyi összeget, minden felelősség nélkül oly czélokra és kiadásokra fordíthassa, melyek a nemzeti közoktatással homlokegyenest ellenkeznek. T. képviselőház! Az elősoroltakból kiviláglik, hogy a nagyszebeni Terézárvaház igazgatása az alkotmányos kormányzattal szemben mily viszonyban áll. Absolut kormányok az ország vagyonával önkényüleg szoktak rendelkezni, egy alkotmányos országban minden fillér hovafordításáról számot kell vetni, és azután az illetők felelősségre vonattatnak. Itt jelenleg az a kérdés : hogy ki legyen ur a nagyszebeni Terézárvaházban: a magyar kormány vagy pedig az erdélyi püspök? ha tekintjük azt, hogy az erdélyi püspök miatt az ily köznevelési ügyekben akkor, midőn a lelkiismeret szabadságának főntartásában ; midőn ingyenes köteles, de egyszersmind a világi oktatás meghonosításában oly nehezen tudunk előhaladó lépéseket felmutatni; ha tekintjük, hogy az erdélyi részekben ezen nagyszebeni Teréz-árvaháznak hittérítő jellege mai napig is kitűnik az által, hogy az alapítványból egy összeg fordittatik bizonyos katholikus német tanítók kiképzésére, habár boldogult Eötvös József által a szükségfelettiség kimondatott is, nem lóvén arra Erdélynek szüksége; mindazáltal a viszonyok további fennállása lehetlenné teszi a nemzeti közoktatás ügyének azon értelembeni fejlését, melyet a miniszter ur minden alkalommal különösen a jelen kölségvetésben oly ékes szavakkal hangsúlyozott: — kívánatos lenne, hogy ezen intézet azon hivatásának megfeleljen, hogy benne a nemzeti oktatás az 1868. XXXVIII. törvényczikk értelmében rendeztetvén, mint állami intézet jellegéhez nem illő felekezeti papi befolyás alól fölmentessék. És e tekintetben bátor vagyok a pénzügyi bizottság javaslatával szemben indítványt terjeszteni a ház elé, mely oda czéloz, hogy eléggé meg lévén vizsgálva az ügy állása, miután a miniszter ur elődének múlt évben előadott jelentése szerint, az intézet állami jellegére nézve bővebb nyomozások nem szükségesek ; miután mindez ki van mutatva az előbbi évi előterjesztésben, mondja ki ez alkalommal a képviselőház azt: hogy ezen árvaház mint állami intézet a papok igazgatása alól kivétetvén, az állam igazgatása alá adatik; a fenálló törvények értelmében pedig utasítandó a miniszter, hogy ha hamarább nem, de legalább a jövő költségvetésre ezen intézetnek az 1868. XXXVIII. törvényczikk értelmében való újjászervezésére nézve javaslatot terjeszszen a ház elé. Jámbor Pál jegyző (olvassa m indítványt:) Indítvány az 1872-iki ösztöndijak stb. 3-ik rovatához : Mondja ki a képviselőház határozatikig, miszerint a nagy-szebeni kir. Teréz-árvaház, mint tisztán állami tanintézet, az egyházi kormányzat teljes kizárásával közvetlen kormányi felügyelet alá helyeztetik, és annak ezen alapon a fenálló törvények értelmében leendő újjászervezése iránt a közoktatásügyér ur a legközelebbi költségvetéskor előterjesztendő javaslat tételre utasittatik. Pauler Tivadar közoktatási miniszter : Epén mit az előttem szóló képviselő ur elmondott: bizonyítja ezen kérdés eldöntésének nehéz voltát. A t. képviselő ur t. i. boldogult elődöm előterjesztésére hivatkozott, ki épen azon adatok nyomán, melyeket a képviselő ur elősorolt és a ház elé terjesztett: azzal ellenkező conclusióra jött, miből világosan az derül ki, hogy a fundatio jogi természetének bőí vebb megvizsgálása szükséges. Boldogult elődöm szavai t. i. a következők: „A mi az intézet jellegét illeti: való, hogy alapításakor vagyis száz évvel ezelőtt a katholikus árvák, és lelenczeknek r. kath. hitben való neveltetése is czóloztatott. Ezen téritő intézeti jellege azonban idő folytában magától megszűnt, jelenleg pedig arról, az 1868 : LIII. t. ez. határozatai értelmében más felekezetűek sérelméről, szó sem lehet.« Elmondá továbbá, hogy mindaddig, mig ezen intézet alapítványának jogi természete bővebben kipuhatoltathatnék, tekintve azon árvákat, és lelenczeket, melyek ott neveltetnek: a segélyt legalább az eddigi mennyiségben , meg nem lehet tagadni. A pénzügyi bizottság azon indokból indulva ki, hogy ezen intézetnek felekezeti jellege még tisztába hozva nincs: a segélyezést a rendkívüli költségvetések közé sorozta. Van ezen kérdésnek azonban még más, és ez annak humanisticus oldala. Boldogult elődöm, mind élő szóval, mind előterjesztésében elmondá, hogy ott 200-nál több, közel 300 szegény fiu és leány, a haza hasznos polgáraivá neveltetnek ; azok nagyobb része székely, és ha az intézettől elvonatnék a segély: annak súlya ezekre, és igy a nevelés ügyére nehezednék. Jelentésének erre vonatkozó része igy szólt : „Ily körülmények között, s tekintve, hogy ezen árvaintézet, melybe fölvételi kérvények sűrűen érkeznek, különösen a székelyföld szegényebb Sorsú ifjúságára a legnagyobb jótékonyság, s hogy megszüntetése vagy korlátozása épen azokra hatna legsujtóbban, kik a segélyzóst már szegénységőknel fogva is leginkább megérdem23*
