Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-419

119 országos ülés január 13. 1872. 175 maradt 23 ffcot az illetők, — magában nem sok ugyan, de évenként taláu 30 tudori avatás után meglehetős összegeeskét, zsebre — rakják a jegyző és más irodai személyek; ennek következtében ez épen ugy tartozik ide, mint a tandij százalék. Ezeknek előre bocsátása után azt óhajtom, hogy addig is, mig a tudori szigorlati dij el nem tö­röltetik : a miniszter ur méltóztassék ezen tudori szigorlati dijakról legalább,— ha nem is magában a költségvetési előirányzatban, de az előterjesz­tésben —jelentést tenni, hogy mennyi folyik azokból be. A dolog érdemére pedig kivánom, hogy a tudori avatás dija egyetemünkön töröltessék el; mert ha van is némi alapja a tandij-szedésnek a docensek és a tanárok javára: annak nem le­het semmi morális alapja, hogy az állam igy megfizettesse a qualificatiot azokkal, kiknek ér­telmi működésére különösen Magyarországon annyi szükségünk van. Ebből a jövedelem külön­ben is nagyon csekély és egy részét az irodai és szolgaszemélyzet húzza; emeljük fel inkább az illetőknek fizetését, hogy ne legyenek kény­telenek a szegény szigorló ifjak pénzére rászorulni. Hátra van még a 3. pont alatt a tandij és tandij beszedési százalék. Két évvel ezelőtt én voltam bátor itt a képviselőházban kifejezni óhajtásomat, hogy a tandijak kivétel nélkül töröltessenek el. Ez igen nagy elvi vitát költött akkor. Fem akarom azt újra felmelegíteni; csak mellesleg kifejezem ezen óhajtásomat : vajha ezen elv a Kolozsváron felállítandó egyetemnél érvényesít­tetnék, és innen talán rendelvény utján a pesti egyetemre is alkalmaztatnék. Óhajtom most is, mint akkor, hogy a tandij töröltessék el ; de mostani felszólalásom oka az, hogy itt a tan­dij beszedési % is felvétetik a szervezetbe; holott két évvel ezelőtt, midőn a tandij eltörlését in­dítványoztam : sok felszólalás történt az ellen. Es ha már a tandijak a tanárok javára fenntar­tatnak is, óhajtanám, hogy legalább azon bizo­nyos %, melyet az állam huz, engedtessék el. Ez ki is mondatott akkor a házban; nem em­lékszem ugyan az alakra; vajon határozat alak­jában mondatott-e ki, vagy nem ? hanem annyi bizonyos, hogy a miniszter részéről nem talált ellenzésre; de ha ez nem történt is meg eddig, kérem a miniszter urat: méltóztassék ezen cse­kélységet addig is,J mig a tandij kérdése sza­bályozhatnék, eltörölni. Ezeket akartam jelenleg elmondani. Pauler Tivadar közoktatási mi­niszter: Eöviden fogok felelni azon kérdésre, hogy a tudori szigorlat dijai miért nincsenek a fedezetben. A minap azt feleltem, hogy a tu­dori szigorlatdijból egy krajezár sem folyik be az államkincstárba: ennélfogva nem lehetett azt a fedezetbe igtatni; Hiert a fedezet közé azt lehet csak felvenni, a mit a közpénztár kap és a mit ennélfogva közjövedelemnek lehet tekin­teni. Az emiitett dijak nem az állam, nem az alap jövedelmét képezik: ezek, vagy a dekán, vagy a tanár, vagy az egyetemi iroda személyzetének jövedelmei. S ez nem is uj dolog, a mennyiben, mióta az egyetem fennáll : mindig voltak tudo­ri dijak ; sőt mondhatom, hogy általában kevés egyetem van, melynél a tudorozási dijak oly cseké­lyekvolnának, mint ezen egyetemen. Felhozattak részletesen e dijak, melyekből kitűnik, hogy az egész összeg nem nagy ahoz képest, a minők a dijak más egyetemeken. Ami az irodai személyzetet illeti, ezen hi­vatalnokoknak azért, hogy a diplomát kiállítják, a eapsulákat, pecsétviaszt megcsinálják, a diplo­mát megírják és pedig csinosan megírják: bizo­nyos irodai dijak járnak; habár nem oly nagyok, mint állittatott. Ez másutt is igy van, más di­plomákért is kell fizetni; ezt tőlük elvonni, miután ez hivatali járulékuk, nem lehet. Ami az 5%-ot illeti, egy kis félreértés van a dologban. Az 5%-ot a tanároktól húzza le az állam, azaz a tanár köteles azon tanpénzből, mely neki jár: 5%-ot az államnak átadni. Ez pe­dig azért van, hogy annak részéből a quaestu­rának, azaz azon hivatalnak költségei fedeztes­senek, mely a dijakat kezeli, hogy igy ne há­romofjék uj teher az alapra, vagy az államra, mely az egyetemet segélyezi. Az által tehát kevesbítjük az állam kiadását, a nélkül, hogy az ifjúságot terhelnők. A tanárok fizetnek minden 100 írt. után 5 irtot. Ez tehát, ha valakinek : nem az ifjúságnak, hanem a tanároknak esik terhökre. (Helyeslés.) Schwarcz Gyula: Én nem annyira magában a költségvetésben, mint inkább az elő­terjesztvtnyben kértem a dolog részletezését fel­venni. Jámbor Pál jegyző: Tisza Kálmán! (Eláll! Újból olvassa Bobory Károly határozati javaslatát.) Elnök : Tehát a fedezetet magát ugy, a mint van, elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) El van fogadva. Most elfogadja-e vagy nem a ház Bobory indítványát ? erre kell szavaznunk. (Elfogadjuk! Nem fogadjuk el!) A kik elfogadják méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Nem fogad­tatik el. Széll Kálmán jegyző (olvassa): Ta­nárvizsgálati dijak. Együtt 500 frt. Kautz Gyula előadó: A pénzügyi bizottságnak nincs észrevétele. Elnök: Elfogadja a ház? (Elfogadjuk!) 500 frt. el van fogadva.

Next

/
Thumbnails
Contents