Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-419

174 419. országos ülés jannár 13. 1872. Magyarországon nagyon féltek politikusaink kész­pénzbe fektetni államjavainkat már esak azért is, mert — őszintén megvallva — sokan féltek és talán félnek most is az állambankrott-tól. E részben tehát hiszem, hogy adandó alkalommal t. közgazdászunk fölvilágosítást fog adni azon kilátásokról, melyek e tekintetben most már Ma­gyarország jövő politikai existentiájának látha­tárán kínálkoznak. Talán meg fogja tudni mon­dani, hogy mi az, a mi most már inkább meg fog óvni bennünket az állambankrott-tól, mint pár évvel ezelőtt. De én azt hiszem, hogy azok­ban, miket igent, képviselőtársam és barátom uram fel méltóztatott hozni, Bobory Károly t. képviselő társam ur határozati javaslatával szemben bizonyos tautológia foglaltatik és azt hiszem, hogy ő saját maga megtelelt önmagának az általa fölvetett kér­désre s megfelelt Bobory határozati javaslatára is; mert tény az, a mit a miniszter ur mond. Tö­kéletesen igaza van e tekintetben a miniszter urnák; de igaza van Bobory Károly t. képviselő urnák is, mert azon ezélt el kell érnünk, melyet ő sürget. A miniszter urnák igaza van, hogy azon kiadások, melyek az egyetemi alapot ter­helik: magán-alapitványi természetűek lévén, azoktól azon terhek, melyek azzal összekötve vannak, el nem választhatók. Én is azt kívá­nom, a mit ő kíván, hogy t. i. az országos egyetem, mint államintézet, mentessék fel a vele össze nem férő kiadásoktól. De mi ennek módja? Csak mit Horn Ede képviselő ur előadásában mondott, a nél­kül, hogy talán észrevette volna, az t. i. hogy ha az illető bizottság, mint Madocsányi képvi­selő ur mondta, minél nagyobb buzgósággal fog eljárni és minélelőbb tisztába hozza az alapít­ványok természetét, és el fogja választani a tisztán katholikus természetű alapítványokat a többiektől, melyek a zenedére, leánytanodára s hasonlókra fordíttatnak: akkor megmaradnak ugyan a kiadások, melyek az illető alapot ter­helik ; de ezek már nem lesznek egybekötve a Magyarállam felekezet nélküli egyetem alapjá­val, hanem azon alapítványokkal, melyek tisztán katholikus színezetűek.. En hiszem, legalább reménylem, hogy ez meg fog történhetni ; ámbár nem reményiem, hogy miután a bizottság eddigelé nem tett töb­bet : az egyetem reformja, bármennyire őhajtja is azt az egész ország, még ezen országgyűlésen eldőljön. Van egy másik dolog, mit még tel kell em­lítenem, bár nem akarom hosszasan igénybe venni a t. ház figyelmét. Fordulnak elő ugyanis a fedezetben bizonyos positiók, de nem minden fordul elő, minek elő kellene fordulnia. így pl nem fordulnak elő bizonyos dijak, melyeknek, bár csekélyeknek látszanak is, megvan jogi je­lentöségök. Ilyenek a tudori szigorlati dijak. Midőn múltkor felhoztam ezeket, a miniszter ur azt mondta, hogy hiszen ezek a tanárok zsebébe folynak. Én nem szeretek gyakran felszólalni; de nem tehetek róla, hogy e tárgynál többször szót eme­lek, mint máskor szoktam. Nem akartam erre múltkor felelni; de most méltóztassanak megen­gedni, hogy a következőket felhozzam. A tudori szigorlati dijak, mint nekem fél­hivatalosan kimutattatott: csakugyan nagy rész­ben a tanárok zsebébe mennek. Pesten a böl­csészeti facultásnál — azért mondom ezt el, hogyha nem igy van, a miniszter ur rectificál­jon — két rigorosum kerül összesen 92 írtba. i E 92 frt fele, tehát 46, illetőleg 44 frt, megy i az examináló tanárok zsebébe, 2 frt a famulu­i séba. Nem tudom: vajon a famulus maga is va­lami factora a tanszabadságnak? mert csekély­ségről van ugyan szó; de mégis e csekélységnek nagy jogi és — hogy ugy mondjam — alkot­mányos jelentősége van. Mert ha ezelőtt a rendi alkotmány korában nem voltak Magyarországon tandijak, mi minden esetre szép és jellemző vo­nása a rendi alkotmány humanismusának; és ha a tandijak csak Bach alatt hozattak be a pesti | egyetembe: akkor az alapítványokkal és az egye­I tem első alapítása természetével nem függ oly szorosan össze a tandijak kérdése, és igy maga a tudori szigorlati dijak is tulajdonkép jogilag szórós kapcsolatban az egyetem alapításával nin­csenek; hanem per abusum, vagy mondjuk per usum, jöttek be a törvénytelen Bach-korszak alatt. Ha megengedem is azt, hogy az illető examináló tanárok szigorlati pénzekből kapjanak ; hanem hogy 2 frt miért menjen a famulus zse­i bébe: azt nem értem. De sokkal fontosabb: hova megy a 92 frt másik fele? 12 frt ebből a decánoké, 4 dékán kap fejenként 3 frtot, a rector 8 frtot, a pedel­lus 2 frtot, ismét a famulus 1 frtot. A fennma­radó 23 frt fordittatik a kutyabőrre, a perga­mentre és capsulára; a mi megmarad : az megy a tanácsjegyző és az ellenőr zsebébe. Pontosak ezek annyiban, a mennyiben a legmagasabb köz­művelődési qualificatiót, a tudori oklevelet, mely bármikép ítéljünk is róla, jelenleg a legmagasabb közművelődési qnaliíicatió : a szegényebb tanu­lókra nézve megnehezítik; és, a mennyiben ez nyilt kérdés, az országgyűlésen szükség hozzá szólani. Ez épen oly kérdés, mint a minő a tandíj beszedési százalék, melyet a miniszter ur felho­zott ; mert az tulajdonképen administrationalis .utón, per abusum engedtetik meg, hogy azon meg-

Next

/
Thumbnails
Contents