Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-419
419. országos ülés január 13. 1872. J 73 erre nézve meg kell jegyeznem, hogy a késedelemnek sem én, sem tisztviselői karom nem oka; hanem annak oka a dolog természetében fekvő nehézségekben rejlik. Alapítványokról van szó, melyek századok óta fennállanak ; alapítványokról, melyek nagy összegekre terjednek; alapítványokról melyeknek alapító levelei részint a helytartótanács, részint az udvari eancellária, részint az erdélyi eancellária, részint az erdélyi gubernium, részint a kamara levéltárában voltak letéve; több időbe került csak azt constatálni, melyik hol található. így például az eltörölt rendek okmányait, azon rendeleteket, melyek arra vonatkoznak : ki kellett keresni, összeállítani és a bizottság elé terjeszteni. Ez oly munka volt, melyet rövid időn teljesíteni nem lehetett. Egyátalában, t. ház ott, hol jogi kérdésekről van szó; jogi kérdésekről, melyek századokon át fennállott viszonyokra terjednek ; hol minden egyes alapítványnál előfordulhatnak kérdések, melyek hosszabb tanulmányt vesznek igénybe: ott eredményt rövid idő alatt nem várhatunk. Arra nézve, mi ezélszerü, mi czélszerütlen: könnyen tisztába jöhetünk ; hanem arra nézve, mi jogos, mi igazságos : e kérdésben az alapítványi leveleket és azok természetét kutatni szükséges. És én. ki a dolgok fonalát ismerem: legkevésbbé sem csodálkozom azon, hogy a t. bizottság nem haladott előbbre, mint a meddig haladt; pedig megvagyok győződve, hogy azon uiak, kiknek némelyike mint a szorgalom példányképe l ismeretes, mindent megtettek, a mi lehetséges volt s meg is fognak mindent tenni, hogy czélt érjenek. És igy, ha a bizottságok nem jutottak czélhoz eddigelé : az nem nekik, nem szorgalmukhiányának ; hanem a tárgy nehézségének tulajdonítandó. Madocsányi Pál: T. ház! Engem is azon szerencse ért a t. ház bizalma folytán, hogy az egyetemi alapítványok jogi alapjának megvizsgálására kiküldött bizottságnak tagjává választattam és hogy e bizottság az elnökségre is érdemesített. Mint az előttem szóló t. miniszter ur igen helyesen kifejté : az eljáró választmány a másolatban beterjesztett okmányoknak az eredetiekkel való összehasonlítás végett, egy albizottságot küldött ki. En Schwarz Gyula képviselő ur interpellatiója következtében, mint szerencsém volt már kijelenteni: az ülést összehívtam, és a kiküldött albizottság jelentését be is terjesztette, a melyből kitűnik, hogy a másolatok az eredeti okmányokkal összehasonlittattak, és csak még egykét okmánynak pótló beszerzése kivántatik és azonnal hozzáfoghatunk a tanácskozásokhoz. De míg a budget tárgyalása befejezve nincs : nem járhatunk el e kötelességünk teljesítésében, mert nagyon elvagyunk foglalva. Tiztől háromig nyilvános ülésben, délután bizottságokban és osztályokban vagyunk. Az elnökségem alatt működő összes bizottsági tagok egyértelmüleg nyilatkoztak az iránt, hogy addig lehetetlen munkához fogni: mig a budget-tárgyalás be nem fejeztetik. Ezt kötelességemnek tartottam a Schwarz Gyula képviselőtársam által tett észrevételre előadni. Mi rajtunk nem fog múlni, s a mint physikai időnk engedni fogja: hozzáfogunk a tanácskozáshoz. De más részről azt hiszem, hogy bármilyen stádiumban lenne a bizottság munkálata: az közvetlen kapcsolatban nincsen a jelenlegi budgettárgyalással: mert mig jelentésünk el nem készült, mig a ház aziránt határozni nem fog: az egyetem terhei csak in statu quo fognak maradni. Ezeket kötelességemnek tartottam elmondani. Schwarz Gyula: T. ház! Magam is sürgettem mind azt, hogy az egyetemi alapok jogi természetének megvizsgálására kiküldött bizottság munkálatát siettesse, mind pedig azt, hogy a közoktatásügyi miniszter ur szíveskedjék a tanulmányi alap mibenlétéről, gazdászati állapotáról nekünk részletes jelentést tenni, mint tett a boldogult közoktatásügyi miniszter ur. E részben tökéletesen egyetértek Horn Ede t. képviselőtársammal, és csatlakozom hozzá a részben is, hogy én szintén, miként ő, kívánom, hogy minden pénzről, mely bármi néven, bármi czim alatt a miniszter keze alatt van: terjesztessenek elő annak idején kellő részletes kimutatások, hogy annál inkább megérthessük azon kötelességeket, melyeket ügyszeretetünk, a költségvetés tárgyalása alkalmával, elénk szab. De bármennyire szeretem is Horn Ede t. képviselőtársamat : mégsem érthetek vele egyet bizonyos kérdésben. Meglehet, hogy tévedésben vagyok; de nagyon szeretném, ha egy kérdés iránt felvilágositana. Múltkor ő is csak azt sürgette, a mit én sürgettem, hogy t. i. a miniszter urnák keze alatt levő ingatlanok, mint a közoktatásügyi miniszter természetes működésével kevésbé megférő dolgok, helyeztessenek más minisztérium alá. Erről volt a szó tavaly is; nevezetesen akkor többen kifejeztük azon óhajunkat, hogy ezen alapítványi dolgok helyeztessenek a pénzügyi, vagy pedig a földművelési miniszter ur ressortja alá; de midőn arról van szó, hogy ezen ingatlanok változtassanak át tőkévé: én — megvallom — ezt nem tudom megérteni. 0 talán mint Európaszerte ismert és tisztelt közgazdász tudná talán: vajon nem rejlenék-e ebben veszély Magyarországra nézve; mert én eddigelé ugy tudom, hogy
