Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-419
172 419 országos ölés január IS. 1872. nem volna-e az országra, illetőleg az egyetemre j s mindezen alapítványra sokkal hasznosabb: ha : eladatnának, és ha ez az egyetemnek, mint más . intézetnek csak tőkéje volna, amit lehet sokkal | jobban jővedelmeztetni. így például mondtam, | hogy a tanulmányi alap egyik legerősebbike azok közül, melyeket a t. közoktatási miniszter ur ! igy felszámit; van a tanulmányi alapnak igen szép jövedelme, minthogy tőkéje 6,600.000 frtra megy, és ingatlanai majdnem 3 millió frtra becsültetnek. Én azt gondolom, hogy ily vagyonnal a tanulmányi alap képes volna sokkal jobban megfelelni a tanítás kívánalmainak, mint most teszi. Ezen tanulmányi alap kizárólagosan a katholikus iskolák számára alkalmaztatik; én más alkalmazást nem akarnék neki adni; de ha azt látom a t. közoktatási miniszter ur közleményében, hogy a katholikus iskolákban a tanítók átlagos fizetése csak 183 frt 68 krra megy, és ha látom ugyanazon közleményben, hogy a katholikus iskoláknak a tanítók fizetésén kívül csak 22 frt marad minden évben az iskola többi szükségletére: nagyon kérem a t. házat, mondja meg valaki, hogy lehetséges e iskolát valamikép jól felszerelni könyvekkel, földabroszokkal és más szükséges dolgokkal ellátni, ha minden iskolára csak 22 frt fordittatik évenként? Mégis anélkül, hogy az országtól nagyobb áldozatot kívánnánk, ha a mostani alapítványok jobban kezeltetnek, és főkép, ha az ingatlanok eladatnak és a tőke biztosan elhelyeztetik és értékesíttetik: lehet most is a népiskolákat és főkép a katholikus iskolákat sokkal jobban ellátni és jobb helyzetbe tenni. Mindezek következtében ismétlem kívánságomat, hogy egyrészt sürgesse a t. ház az alapítványokról szóló jelentés behozatalát, másrészről bátor vagyok felszólítani a t. közoktatási miniszter urat — ki kész mindent megígérni (Derültség), — hogy legyen szives egyetértőleg a pénzügyminiszter úrral megvizsgálni ezen I ügyet, hogy nem lehet-e az ingatlanok eladása és értékesítése által az alapítványok jövedelmeit j sokkal jobb fokra emelni. Patay István: T. ház! Az előttem szólott képviselő ur ugy beszédének kezdetén, mint végén figyelmeztetett minket, hogy az alapítványok megvizsgálására már régen egy bizottság van kiküldve: de ez mindeddig életjelt nem adott magáról. Én kérem a t. házat : méltóztassék felhatalmazni igen t. elnökünket, hogy azon bizottságot szigorúan utasítsa kötelességének teljesítésére. (Helyeslés hal felől.) Péchy Tamás: T. képviselőház! Minthogy én is szerencsés vagyok azok közé tartozni, kik itt erélyesen szorgalmaztatni kívántatnak, kénytelen vagyok némely nyilatkozatot tenni. (Eattjuk!) A munka , melyre kiküldve vagyunk, nem csekélység; de miután oly erélyesen méltóztatnak a küldöttséget munkálkodásra utasítani, kénytelen vagyok nyilvánítani itt a ház előtt, hogy a küldöttségnek azon része, melynek én is tagja vagyok: azért nem teljesité működését, mert a miniszter ur késett azon adatok előterjesztésével, melyekre mulhatlanul szüksége volt. Első alkalommal kaptunk bizonyos adatokat: de azok nem igen tartoztak a dolog lényegéhez, és azok folytán fel kellett kérni a minisztert, hogy jobban felvilágosító adatokat szolgáltasson, melyeket csakugyan nem régiben át is küldött (ihyczy Kálmán képviselő urnák, a bizottság elnökének. Eddig tehát lehetetlen volt a bizottságnak kötelességét teljesíteni; ha azonban az adatok olyanok lesznek, melyek alapján az jelentését elkészítheti: ezt rövid idő alatt megtenni kötelességének ismerendi a bizottság. Pauler Tivadar közoktatást ml! niszter: Az alapitványok kimutatására nézve, j melyet Horn Ede képviselő ur felemiitett: bátor í vagyok arra figyelmeztetni a t. házat, hogy boll dogult elődöm 1868-ban igen részletes kimutatást közlött a t. házzal, melyben tudomásra juttatá az alapok mibenlétét, úgyszintén közöltettek a zárszámadások. Az ujabb zárszámadások elkészítése munkában van; megsürgettem és ha azok készen lesznek: kinyomatván, szintén a ház tudomására fogom juttatni. Ha a képviselő ur az érintett számadásokat megtekinti: látni fogja azokból , minő állapotban vannak alapitványaink. Ami a gazdaság rendszerét illeti, még vitás kérdés, mi czélszerübb: az ingatlan birtokot megtartani? vagy pedig azt tőkésíteni? e kérdés nincs eldöntve a tudományban, mellőzvén a némely ingatlan birtok természeténél fogva fenforgó jogi szempontokat is ; e kérdés sokkal nagyobb fontosságú is : mintsem hogy azt jelenleg tárgyalhassuk. Ami a bizottság működését illeti, Madocsányi képviselő ur, ki elnöke az egyetemi alapok megvizsgálására kiküldött bizottságnak: megadhatja a felvilágosítást, hogy tudniillik azon indítvány folytán, melyet Schwarcz Gyula képvij selő ur tett ; de különben is, miután az elnök ; ur egészségét visszanyerte, a bizottság üléseit Í megkezdé s legközelebbről abban állapodott meg, | hogy a költségvetés tárgyalása után, mely any! nyira foglalkodtatja a képviselő urakat, azonnal a munkához fog látni. Az alapítványi bizottság j többi osztályaira nézve méltóztatnak tudni, hogy J e bizottságokban oly férfiak vannak, kiket szor! galomra serkenteni tökéletesen fölösleges. Ami az adatok késő kiszolgáltatását illeti,
