Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-419
419. országos ölés január 13. 1872. 171 és bátrabban eljárni, és eltávolítani mindazt, minek semmi köze az egyetemmel. De átalában lehetetlen sajnálatomat ki nem fejeznem ez alkalommal az iránt, hogy eddig még semmi hirét sem vettük azon bizottságnak munkálkodásáról, melyet az országgyűlés már régóta kiküldött az alapítványok megvizsgálása és tanulmányozására. Nem csekély dologról van szó, t. ház. A nagyon t. közoktatási miniszter ur ugyan az előterjesztésben és indokolásban az alapítványokra nézve semmi részletet nem közölt velünk: de törekedett ezen hiányt egy kissé pótolni azon adatokkal, melyek minisztériumának Név- és Czimtárában foglaltatnak. Ezen adatok szerint csak a magyarországi alapítványok száma is igen nagy és jelentékeny. így például összeszámítottam ezen magyarországi alapítványok jelenlegi tőkeálladékát (az erdélyieket, a szerb s görög alapítványokat mellőzve). Ezen tőkeálladék nem kevesebb, mint 30.712.315 forint. Készpénzbeli tőkéről van szó : tehát a magyarországi kamatláb szerint lehet számítani legalább 2.000,000-nyi évi jövedelmet. De ezen alapítványoknak az legkisebb részét teszi, mert ezen alapítványok nemcsak tőkékkel bírnak, hanem ingatlanokkal is. Ezen ingatlanokról semmi biztos tudomást nem lehet szerezni a miniszter ur közleményéből; néhányról azonban legalább mégis megmondja a kezemben levő könyv a becsértéket. Ezen becsérték már sok millióra megy; de biztos vagyok benne, hogy ezen becsérték nagyon mögötte marad a valódi értéknek. így például, hogy a tárgyalás alatt levő egyetemi alapnál maradjunk: az egyetemi alapnak becsértéke a minisztérium szerint 1.848,767 frt volna; de másrészről ugyanezen könyvben vannak kimutatva az egyetemi alap ingatlanai, és azt gondolom, mindenki azon véleményben lesz, hogy ezen ingatlanoknak ma minden esetre sokkal nagyobb értéke van: ezen ingatlanok 9,791 holdnyi belsőséget, szántóföldet, rétet, legelőt tesznek. Azonkívül vau 28,269 hold erdő, 1,444 hold más föld, összesen 39,504 hold. Azonkívül van még 537 épület. Ha a szántóföldet és legelőt csak 100—150 írtra becsüljük holdanként, {derültség) némelyeket 200-ra is lehet becsülni, az erdőt pedig csak 60 frtra; (Felkiáltások: azt még hevésbbé lehet!) ha az épületeket átlag csak 4—500 frtra számítom: kijön 4—5 millió, a 2 millió helyett. De vannak oly alapítványok, melyeknél as ingatlanok még sokkal nagyobb értékűek, mint például a tanulmányi alap. A kormány becslése szerint ezen alap becsértéke 2.737,930 frt. De főkép van egy igen erős alapítvány. Ez a vallási alap, melynek tőkéje a múlt év végén túlhaladta a 15.000,000-t és melynek ingatlanai a kormány becslése szerint a 9.000,000-t túlhaladják, de én azt gondolom, hogy értékök legalább kétszer annyi; mert a vallásalapnak ingatlanai állanak 139,555 hold legelő, szántóföld stb.; továbbá 73,895 hold erdőből és 1518 épületből. Mindez igen csekély becsülés szerint, mint mondám pl. a szántóföld 100 frta számítva, az erdő 50 — 60 frtra, az épületek csak 4 — 5000 frta számítva, tesz 20 milliót s nem 9 milliót. Tehát igen nagy vagyonról van itt szó, oly vagyonról, mely talán 90— 100 millióra megy; és mégis mindezen vagyonról, tőke és ingatlanokról, mely a t. közoktatási miniszter felügyelete alatt áll: csak két alapítványnak jövedelme van kimutatva a budgetben, s ez az egyetemi alap és a múzeumi alap. En azt gondolom, hogy ha az országban van ily nagy jövedelem, mely a kormány felügyelete alatt áll: kell azt valamikép a budgetben ki is mutatni. De szabadjon ehhez még egy másik kérdést is csatolnom ; kevés idővel ezelőtt, azt gondolom, a pénzügyminiszteri budget tárgyalása alkalmával, volt alkalmam átalában azt érinteni: hasznos, czélszerü-e az, hogy a kormány az ország gazdája legyen, azaz legyenek nagy ingatlanai, melyeket ő maga kezel, de ezt nem akarom e perczben vitatni; de annyi bizonyos, hogy azon okok, melyek az állam ingatlainak megtartása mellett felhozatnak : nem alkalmazhatók az egyetemre vagy múzeumra, vagy más ilyenféle intézetre; sokkal nagyobb jövedelmet lehetne biztosítani ezeknek, ha az egész vagyon tőkében, mintha ingatlanokból állana. így például az egyetemi alapnak van 2 millió tőkéje és ingatlana. A tőkének jövedelme a mostani budget szerint 137 ezer forintra megy s ez körülbelől 7 százalékát teszi a tőkének. Ez elfogadható. De más részről, ha megnézzük ingatlanát és csak azon becsérték szerint, melyet a kormány neki tulajdonit, a jövedelem nem tesz 3 százalékot sem! Bizonyos vagyok benne, hogy kétszer annyi áron lehetne eladni az ingatlant, s akkor négyszer annyi volna a jövedelem, mint most. — Én át nem látom annak szükségességét, hogy az egyetem vagyona ingatlan maradjon és az ország köteles legyen más 200 ezer forintot hozzátenni még az egyetemi alap jövedelméhez; midőn ezen egyetemi alap, ha jól kezeltetnék, s ha jól volna értékesítve: minden esetre megadná azt, a mi szükséges az egyetem fenntartásához. Én azt gondolom tehát, hogy sürgetni kell nemcsak azt , hogy az alapítványokról jelentés mielőbb terjesztessék a ház elé; hanem fel kell szólítani a kormányt s különösen a nagyon t. közoktatási miniszter urat egyetértőleg a pénzügyminiszterrel, hogy vizsgálják meg a kérdést: 22*
