Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-418

418. országos ülés január 12. 1872. 139 sék fön más népnevelési szükségletekre; (Helyes­lés hal felől) mert előre nem lehet meghatározni például, hogy magán-intézetekre s más nevelési czélokra mennyit kell az egész év alatt for­ditani. Mondóim nem ellenzem, hogy az indítvány az érintett módosítással elfogadtassák, bár meg­vallom azt, fölöslegesnek tartom ; mert azárszáma­dások tígyis mindig kimutatják, hogy mi mire fordíttatott. Péchy Tamás : T. ház! Ha jól fog­tam fel Madarász t. képviselő ur indítványát: annak két része van. Az egyik arról szól, amire a miniszter ur válaszolt, t. i. hogy részletez­tessenek a kiadások a költségvetésben, de különö­sen az indokolásban is ; mert így nem tudjuk, hogy minők azon népnevelési szükségletekről szóló tételek és mi mindenre van szükség. De ha jól fogtam fel az indítványt: ezen részletezés csak arra kellene, hogy ha az egész szükséglet, mely a népnevelés kellő előmozdítására, azon adatok alapján, melyeket a miniszter ur az iskolataná­csoktól, és tanfelügyelőktől nyer, kiviláglik, a ház által megszavazható legyen ; azért kívánja spe­eialisaltatni Madarász képviselő ur, hogy annyi szavaztassák meg, a mennyi valósággal emelni fogja a népnevelést, és a menyi szükségesnek mutatkozik. Én ezen inditványt helyeslem, csak azt saj­nálom, hogy átalánosságban van tartva; mert ha tekintetbe vesszük azt, hogy a miniszter ur még a háznak részletezett határozatait sem tel­jesítette az idén: én az ilyen átalános határozat­tól nem sokat várok; de mivel a miniszter ur hajlandónak mutatkozik a határozatot elfogadni: részemről szintén elfogadom s csak arra ké­rem a miniszter urat, hogy méltóztassék ez­után nagyobb szorgalommal, tűzzel, nagyobb ügy­szeretettel, hogy ugy fejezzem ki magam, eljárni ez ügyben (Mozgás a jobbóldalon); kérem, ez vilá­gosdolog. Ha méltóztatnak elolvasni a miniszter ur indokolását: abból kitetszik, hogy ezen igen nagy tételnek, de átalában a többieknek is, részleteire nem nagy súlyt fektetett a miniszter ur, a mi in­dokolja szavaimat; mert ha fektetett volna va­lami súlyt: itt a házban megvan a jóakarat meg­szavazni. Méltóztassék a t. miniszter ur elhinni, hogy ha a miniszter ur tüzetesen előadta volna, hogy a népnevelésre sokkal nagyobb összeg szükséges: megszavaztuk volna ; de bizonyos lanyhaságot láttam már abban, hogy midőn a ház tavaly a részletekre nézce határozatot hozott, melyet a miniszter urnák már csak azért is végre kellett volna hajtania, hogy a házat buzdítsa, serkentse: semmi sem történt; — de nemcsak nem történt, hanem még arra sem méltatta a házat, hogy i kijelentette volna: miképen szándékozik eljárni, tett-e, és miket tett ez ügyben. A miniszter ur semmi felvilágosítást nem j adott, ugy, hogy a pénzügyi bizottságnak kellett I azokat pontonként összeszedni és ugy a minisz­ter úrtól mintegy kicsikarni, hogy történt-e va­lami ? És azután a pénzügyi bizottság részletezi, sok helyen oly formán, hogy nem történt semmi, de a tárgyalások megindittattak. En ily eljárást ügyszeretetnek nem tartok, és épen azért kénytelen voltam ezen nyilatko­zatot tenni. De még más is igazolja föntebbi nyilatkozatomat. Méltóztatnak tudni, a törvény világosan rendeli, hogy a közoktatás ügyéről a miniszter ur évenként tegyen előterjesz­tést ; mégis a miniszter ur most is azt mondja, hogy az 1870-ik évről elő fogja majd terjeszteni. Hát kérdem : hol van itt az ügyszeretet ? És még­is meg méltóztatnak botránykozni; én részemről kötelességemnek tartom ezt kijelenteni. Nem csak én, de az egész ház is legfontosabbnak tartja, hogy népnevelés tekintetében tegyünk va­lamit; de hogyan tegyünk, ha látjuk, hogy a miniszter ur, ki pedig első sorban volna hivatva: nem serkenti, nem buzdítja a házat! Ezeket kötelsségemnek tartottam elmondani. Egyébiránt elfogadom Madarász képviselőtár­( sam indítványát. Pauler Tivadar közoktatási mi­niszter : Ami a közoktatásról szóló jelentése­met illeti; arra nézve már nyilatkoztam, és fel­hoztam azon okokat, a mely éknél fogva az az idén elmaradt. Csak arra vonatkozom tehát, hogy azt tet­szett mondani, hogy a pénzügyi bizottságnak kellett ezen felvilágosításokat tőlem kicsikarni. Hivatkozom a pénzügyi bizottság tagjaira, hogy nem kellett. Már előbb, mint budgetem tárgya­lása megkezdődött: tettem jelentést. A pénzügyi bizottságban, t. i. csak privative szóba hozatván ez ügy: én mindjárt megtettem a jelentést, még a budget tárgyalásának megkezdése előtt. Nem csikartattak tehát tőlem ki; hanem készséggel megadtam a felvilágosításokat. (He­lyeslés.) Kerkapoly Károly pénzügymi­niszter : T. ház! Én a határozati javaslatnak, és épen a határozati javaslat azon részének, melyet Péchy képviselő ur emelt ki: érdeméhez kívánok szólni. Az elemi oktatás ügyét én is olyannak tekintem, melyért semmi áldozattól visszariadni nem kell, nem szabad ; és ha annál, hogy szük­séges pénzbeli eszközök rendelkezése alá adassa­nak, egyéb nem kellene arra, hogy a népnevelés ügyét oda emeljük, a hova emelni mindnyájan őszintén törekszünk: akkor a határozati javasla­18*

Next

/
Thumbnails
Contents