Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-417
128 417. országos Dlés jannár 11. 1872. akarnám azt, a mi netán elmulasztatott, s a mit nem is tudok positivitással ; mert közvetlenül nem foglalkozom e szakkal: azt, t. ház, minden esetre saját tapasztalásom nyomán is mondhatom, hogy az ily hibáknak helyreállítása sokkal tovább tart, mintsem gondolná az ember. Nem érthetek egyet Petrovay képviselőtársammal, a ki azt mondja, hogy a eultusminiszter nyilatkozatával nem lehet megelégedni. Kérdem, mit is ígérhet, mi mást Ígérhet a miniszter ur, mint azt, hogy roszalva azt, a mi eddig történt: mindent el fog követni, hogy a hiba kiigazittassék s a visszaélésnek jövőre nézve eleje vétessék. Azt hiszem, t. ház, hogy a t. miniszter ur ezen nyilatkozatában meg lehet nyugodni. (Helyeslés.} Bobory Károly: T. ház! A népoktatási törvény a legszaDadelvübben járt el, mikor egyeseknek és egyes társulatoknak megengedte, hogy minden fokozaton népoktatási intézeteket felállítson, és ez alapon megengedte a felekezeteknek is. En voltam a házban akkor, mikor ezen népoktatási törvény tárgyaltatott: egyedül az, ki e törvényt védelmeztem. Azt mondtam, hogy e törvény által ki van kerülve a Scilla és Oharibdis : de minden esetre feltéve, hogy mindazon intézkedések, melyek akár egyesek, akár társulatok, akár felekezetek által állittatnak fel, hogy azok a törvény igényeinek megfeleljenek. En részemről nem vagyok az az ember, a ki elhitetné magával, hogy akár a szombathelyi püspök, akár bárkinek a felekezet főnökei közül szándékosan ily bűnös irányzata lett volna az ország irányában a könyveknek megválasztására nézve; de azt még sem tartom elégségesnek; mert ugy a magán ember, mint a társulatok is felelősek arra nézve, amit tanítanak az iskolában, és így a felekezetek főnökei felelősek arról, mi a felekezeti iskolákban taníttatik, és igy nem elég azt mondani, hogy az szándékuk ellen volt. Már maga az ignorantia, melynél fogva a felekezeti iskolákban ily könyvek használatban vannak: bűnös ignorantia és pontos és szigorú betudás alá vehető annyival inkább, mert a felekezeti iskolák nem magános, hanem nyilvános iskolák és az országban a nagyobb rész még most is felekezeti iskola. {Helyeslés.) Nem elégedhetem meg tehát azzá), mit a miniszter ur mondott, hogy mindent elkövetett arra nézve, hogy az illető püspök ellenkező intézkedést tegyen; én részemről oly esetben, ha a felekezeti iskolában oly valami történt volna, vagy ezentúl történnék, mi káros vagy fenyegető lehetne a nemzetiségi igényekre: azokra nézve szigorú büntetést kiváuok. {Helyeslés) Szontagh Pál {csanádi): T. képviselőház! Ezen nagyérdekü vitához én csak pár financiális természetű észrevétellel kívánok járulni, mert ha jól tudom, épen azzal foglalkozunk, financiális kérdéssel. Ez észrevételemre alkalmat nyújtott nekem t. képviselőtársam és oktatásügyi államtitkár Tanárky Gedeon nyilatkozata, melyben azt mondotta, hogy bizony a minisztériumban nem értették azon incriminalt könyveket, melyek ott följelentés folytán előkerültek; továbbá azt monda, hogy mennyi költségbe kerülne az, ha az ily könyvek a forgalomból kivétetnének, melyekről bebizonyult, hogy roszak és nem használhatók. Ugyan kérem t. képviselőtársamat : nem emlékszik-e a pénzügyi bizottság azon jeleneteire, midőn a boldog emlékezetű néhai Eötvös József azon óriási testületnek, az úgynevezett centralis közigazgatási személyzetnek létezési jogosultságát azzal indokolta, hogy neki figyelemmel kell lenni a különböző nemzetiségek, a különböző felekezetekre? kérdem: nem hallotta-e a mostani miniszter urnák hasonló — habár nem is oly praegnans — nyilatkozatát, mely szerint annak, hogy ezen testület ily gyönyörűen burjánzik : egyedüli fontos oka a nemzetiségek és felekezetek iránti tekintetben rejlik. {Igaz! ! igo*0 I Már most kérem, ha egy kis falusi iskolában I incriminalt, használt könyv megértéséhez a miniszI teriumon kívül álló egyénhez kell folyamodnia a minisztériumnak: mivel fogja majd jövőre a bolI dogtalan miniszter a központi igazgatás létszá: mát — ha az még egyszer meg fog támadtatni — igazolni ? miután azon egyetlen ok, melynek e testület legalább létét talán igazolhatná, t. i. a nemzeti és felekezeti tarkaság (Derültség). alóla elvonatik. (Helyeslés.) Másik észrevételem az ellen irányul, hogy amint mondatik : sok költségbe kerülne azon könyveket beszedni, és másokkal, melyek a minisztériumnak aegise alatt készültek, pótolni. Ez, uraim, nagy testimonium paupertatis és szembeszökő ezen állítás tarthatlansága. Mert feltéve, hogy nem léteznék a különböző rovatokban oly költség, melyből ezen könyveket becserélni lehetne : a jelen és a múlt hónap alatt folytatott vita fényesen igazolja, hogy ha alapos — ezen szóra súlyt helyezek — alapos követeléssel áll elő a minisztérium: a ház által a költség nem vonatik meg. (Igás! Igás!) Hogy tehát a költség miatt nem cserélhetők fel a könyvek: az oly csekély ok, melyet figyelembe venni nem lehet. Yégre van egy észrevételem, melyet igyekezni fogok szintén röviden előadni a cultus-