Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-417
417 országos illés január 11. 1872. 115 sőbb népiskolák állítása iránti kötelezettség elmulasztása miatt Kecskemét városát megróvja. Egyébiránt e vitában sok hozatott fel, a mikre megjegyzést lehetne tenni. így nevezetesen az emeltetett ki a t. képviselő ur által, hogy ott egy felsőbb népiskola felállítását, különösen a polgári iskola felállítását azon kérdés eldöntése nehezíti: miként volna összeköthető a felsőbb népiskola a gazdasági oktatással. Véleményem szerint, ha a törvény szavait tekintjük: ez a kérdés el van döntve a múltra nézve, t. i. ugy, hogy a felsőbb népiskola az átalános képzésre szolgál, és a szakoktatással nem köthető össze. Hogy a felsőbb népiskolában nem lehet adni szakoktatást, azt kimondotta az országgyűlés a pénzügyi bizottság két rendbeli előterjesztése alkalmával, mely alkalommal az országgyűlés a pénzügyi bizottság nézetét helyeselte. Nézetem szerint tehát a felsőbb népiskolák felállítását azon kérdés megvitatásától, vajon a felsőbb népiskolákat össze lehet, vagy kell-e kötni gazdasági szakoktatással: feltételezni nem lehet. A törvény határozottan mondja : minő tárgyak taníttassanak a felsőbb népiskolában ós a törvény szerint a felsőbb népiskoláknak igen helyesen az átalános kiképzés;nem pedig a szakoktatás eszközeiül kell szolgálniuk. Ami azon paedagogiai kérdést illeti : vajon ezen kétféle oktatás összeköthető-e ? én azon határozott nézetben vagyok, hogy nem. Fölibe állitható a szakoktatás az átalános kiképezésnek; de nem köthető vele össze. {Helyeslés.) Es e tekintetben egyetért ma már az összes paedagogiai világ. Hivatkozhatom e részben német tekintélyekre, hivatkozhatom német gazdasági intézetek vezetőire, a rajnai gazdasági egyesület petitiójára, a német gazdák eongressusának több rendbeli nyilatkozatára , kik mindnyájan azt mondják, hogy a népiskolákhoz ne nyúljunk; ne akarjuk azokat szakiskolákká átalakítani; azok szükségesek arra, hogy az átalános képzést terjesszék : és szükségesek azon előkészülésre, mely nélkül sem a gazdasági, sem másféle szakoktatás termékeny nem lehet. Akkor vinni be az iskolába a gazdasági, vagy bárminő szakoktatást, mikor a növendékek még nem szerezték meg az előismereteket, melyek alkalmazása sajátlag a gazdasági szakoktatás : meddő oktatás, melynek nem lehet kellő eredménye. Ez határozottan eldöntött kérdés a paedagogiai világban, melyre nézve, ha egyes egyén eltérő nézetben van: én ennek ellenében a külföldi tekintélyek egész seregére hivatkozom ; hivatkozom különösen azon tényekre, hogy 11, 12, 13 éves gyermekeket gazdasági szakoktatásban egy állam sem részesít: vagy a hol ily korban részesitik a tanulókat a szakoktatásban: az eredmény, mint Pabst mondja, az emlékezet puszta terhelése, melyen nincsen áldás. Az előadottaknál fogva nagyon sajnálom, hogy ilyen hibás elvek feszegetésétől teszik függővé egyes községek a törvényes kötelezettség teljesítését. Egyátalában óhajtom, hogy a törvény, ugy mint az irva van: hajtassék végre; a népiskolák maradjanak népiskoláknak, a felsőbb népoktatás maradjon felsőbb népoktatásnak, melyekben a nép átalános képzettséget, s ne szakismereteket nyerjen. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy ezen módon a későbbi szakoktatást is termékenyebbé teszszük ; és ha az átalános ismereteknek oktatását gazdasági, vagy bármiféle szakoktatás nem követi is: az maga termékenyebb oktatást nyújt a leendő gazdának, a leendő iparosnak, mint egy oly szakoktatás, mely oly korban adatik a gyermeknek, midőn még koránál fogva nem is képes az előadásoknak, — hogy ugy szóljak — megemésztésére ; olyankor adatik elő, midőn még az előismeretek hiányában van, és végre oly egyének által adatik elő, kik nem is képesek az ily szakoktatásra; . nemcsak nálunk nem képesek, de nem képesek erre — se részben hivatkozhatnám a külföldi paedagogusok nézeteire — a sokkal jobb karban levő németországi népiskolák tanítói sem. Csak ezeket akartam elmondani. (Átalános helyeslés.) Azon fölvilágositások után egyébiránt, a melyeket Kecskemét város képviselője adott; beleegyezem, hogy a pénzügyi bizottság megrovó határozata elmaradjon. (Helyeslés.) Horváth Döme: T. ház! Az előttem szóló t. képviselőtársam, Csengery Antal meg lehet nyugtatva, hogy Kecskemét városa a népoktatási törvénynek is eleget tett; s így azzal, hogy tényleg nem lett fölállítva a felsőbb népiskolával párosult gazdaképző iskola: általa a törvény megsértve nem lett. Ugyanis már akkor, midőn báró Eötvös elhunyt hazánkfiához ezelőtt 3 évvel szerencsénk volt: már akkor a népoktatási törvénynél togva a két nagyobb hitfelekezeti népiskolák nemcsak a község* által lettek segélyezve; mert nem ez a döntő: hanem épen a népoktatási törvény értelmében, osztályozva ós annyi osztálylyal ellátva, mint a mennyit a törvény kivan ; épen azért a közönség, habár a törvény folytán nem tartozott azt tenni; mindamellett, áthatva a szükség érzetétől, hogy nálunk a népességnek kilencztizedrésze tisztán a gazdasághoz tartozik, hogy a szomszédvidék több mint 200,000-nyi népessége analóg viszonyokkal bir: ezen szempontból a gazdaképző 15*
