Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.
Ülésnapok - 1869-417
116 417 országos ülés január 11. 1872. iek ólának jövendőjét bizton várván, elhatározta, hogy mindkét nagyobb hitfelekezeti népiskolának a tetejében, ha kell,'saját költségén fölállítja és föntartja még a felsőbb polgári háromosztályú népiskolát is: de esak ugy; ha ezzel párosíthatja egy gazdaképző iskolának fölállítását. Erre szerződésileg lekötötte magát a minisztériummal szemben és ezen szerződési kötelezettség alól kibújni nem akar: kész minden órában kijelölni az intézethez szükséges 200 hold földet, kész kijelölni a szükséges épületet, és kész megadni a szükséges pénzalapot; esak a t. minisztérium által a polgári iskolával párosított gazdaképző iskolát programmja legyen megállapítva, és arról a közönség értesíttessék. — Most tehát csak azt óhajtjuk, hogy ezen minden esetre a községre egy kis szennyet hozó megrovás maradjon el; mert erre saját factuma által nem adott indokot. E szempontból kérem a megrovást, és az azzal egyértelmű képviselőházi fölszólítást elhagyatni. A külföld példáira való hivatkozást illetőleg, legyen szabad megjegyeznem, hogy azt tapasztaljuk, miként, ha mi csak a külföldre tekintve ami alföldi viszonyainkat nem respectáljuk, és ha mi a külföldi viszonyokat a népiskolák tekintetében pure et nude csak átültetjük: akkor alig lehet azon eredményeket e téren fölmutatnunk, melyeket különben elvárhatnánk. Méltóztassék elhinni, ha az eddigi rendszer követtetik; ha a népiskolák terén is, inkább a humanistico ideális irányt követjük és azt nem párosítjuk a humanistico-realis iránynyal: akkor e téren a sajátságos viszonyú gazda-alföldön nem nagy jövendőnek nézhetünk elébe. Méltóztassék meghinni, hogy az alföldi népnél nincs hatalom, mely kieszközölheti, hogy az alföldi népség 15—16 éves gyermekét szétszórt gazdaságában ne használja, és nem képzelek, hacsak nem katonai erőt használ a kormány, mely ezt állandóan érvényesítse. Szívesen elfogadom a többi észrevételeket, és az alföldi gazdasági viszonyok respektálásával lelkemből óhajtom, azokat mielőbbi, nemcsak a papíron, de az életben is kivihető eszközlését. Ujabban is kérem: az indítvány második részének, a meg nem érdemlett megrovás- és hivatalos fölszólításnak kihagyását. Madarász József: T. képviselőház! A megrováshoz Kecskemét városa ellenében nem járulhatok, nem pedig azért, mert vele szerződött a minisztérium; azonban a megrovást óhajtottam volna kiterjeszteni a minisztériumra és pedig azért, mert a minisztérium kötelessége gondoskodni arról, hogy az 1868. törvényczikknek azon rendelete, hogy polgári iskolák állíttassanak : ne köttessék oly föltétellel össze, mely föltétel elvi kérdéseket vonván magához, ezek eldöntése a polgári iskolák fölállítását a község, illetőleg Kecskemét városának, legjobb akarata ellenére is évekre elhalasztja. Ez az, amit képviselői kötelességemnek tartottam elmondani. En ott, ahol a közoktatási minisztérium oly szerződésekhez járul hozzá, mely el nem döntött elv következtében a polgári iskolák fölállítását évek hosszú során át akadályozza: a közoktatási minisztériumot hibáztatom. Zsedényi Ede: Kecskemét városa két képviselőjének ezúttal — egyetértőleg — tett nyilatkozatukra kénytelen vagyok megjegyezni, hogy a pénzügyi bizottmány semminemű megrovást nem indítványoz; de amint a következő szavakból kitűnik, (olvassa a jelentést) Kecskemét városát azon kötelességek pontos teljesítésére a minisztérium által utasitandónak véli, melyeket a közoktatási téren az 1868. XXXVHL törvényczikk felsőbb népiskola fölállítása tekintetében elébe szab. Mindakét képviselő elismeri a tényt, hogy ezen kötelességnek Kecskemét városa mindeddig eleget nem tett ; mentségül azonban azon véleménykülönbségre hivatkozik, mely a felsőbb népiskola elrendezésére, különösen arra nézve, hogy egyszersmind egy gazdasági tanszék állíttassák föl, — a, város és az oktatásügyi miniszter közt létezett ; egyébiránt már is a felekezeti polgári iskola előmozdítására tettleges áldozatokat hozott. Nem tagadom, hogy ezen indokokat némi mentségül el lehet fogadni; de teljes igazolásul anynyival kevósbbó szolgálhatnak, miután — amint Csengery tagtársunk ezt tüzetesen bebizonyitá — az 1868. XXXVIH. törvényezikk szerint a polgári iskolákkal gazdasági tanszéket és tanárokat összekötni egyátalában nem lehet, és igy Kecskemét városa e tekintetben egy törvénytelen föltételhez kötötte volt törvényes kötelessége teljesítését. A pénzügyi bizottmány tehát teljes joggal utasította Kecskemét városát ezen kötelesség teljesítésére : ha azonban az illető képviselők nyilatkozatai után, miszerint tudniillik a város egy részben ennek részint eleget tett, részint a minisztériummal kötött szerződés nyomán eleget fog tenni, — a t. ház a pénzügyi bizottmány által javasolt utasítástól el akarna állani : az ellen nekem észrevételem nincsen; de csak azt ellenzem, hogy, mint az illető képviselők indítványozták: a pénzügyi bizottmány észrevétele alaptalannak és igy törlendőnek nyilatkoztassák. {Helyeslés.) Elnök: Miután a tárgy ki van merítve, következik a szavazás. Először: megszavazza-e
