Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-417

417. országos ülns jiinuór 1!. JS72. 105 a községeket törvényes kötelességeik teljesítése alól. (Helyeslés.) Ez okoknál fogva én a kisebb­ség véleményét pártolom. Házmán Ferencz : Nem volt szán­dékom e kérdésben szót emelni, már csak azért sem, mert azon gyanúba eshetnem, hogy helyi érdeket kívánok védeni ; hanem miután Tisza Kálmán t. képviselőtársam a kisebbségi votu­mot támogatandónak tartotta : kötelességem ki­jelenteni azt, hogy azon alap, melyre ő állítá­sát fektette, talán nem egészen helyes. De ne mél­tóztassék elfelejteni azt, hogy Buda városának az által, hogy épen Pest mellett van: oly ki­vételes a helyzete, hogy költségei sokkal na­gyobbak, mintha nem Pest mellett volna. A központ mindig magához csalogatja a vidék azon egyéneit, kik vagy élvezni, vagy a nevelésben terjedelmesebb részt venni kivannak, mint ez a vidéken nyerhető. Innen van, hogy Buda, mint a központnak egy része: nevelés te­kintetében sokkal több költséggel terheltetik, mint aránylag bármely város az országban. Mél­tóztassék tekintetbe venni, hogy Buda 3 év alatt a nevelési költségeket oly arányban szapo­rította mint 15 : 60-hoz. En azt hiszem, ez 3 év alatt oly progressio, minőt egy város sem bir felmutatni. Azt méltóztatott mondani, hogy a városnak kötelessége a törvény értelmében polgári iskolát is felállítani. E kötelességét Buda városa nem­csak tudja, hanem kész is azt teljesíteni; de mi­után a nevelés Budán is annyira el volt hanya­golva, hogy előbb azon 14, már fenálló normá­lis iskolát classisok szerint ki kellett kerekí­teni, ki kellett egészíteni: ez megfejti egyrész­ről a költségek roppant progressióját; másrészről az, hogy Buda épen e tekintetben előbb kívánta eljesiteni azt, mivel a törvény értelmében tar­tozik, t. i. hogy a g3^ermekeket progressive az osztályokba beveszi. Ezután következik a polgári iskola felállítása. Buda város, mely a tőrvényeket teljesíteni szok­ta : most is teljesíteni fogja, és minden esetre a jövő évben fel fogja állítani a polgári iskolát. De Buda város nem kötelezhető arra, hogy a vidékről teljesen saját erejéből gondoskodjék, valamint Debreezen városa is igénybe veszi az állam segélyét ott, hol azt gondolja, hogy a város kötelezettségei tulterhelők lennének. Buda mellett van Ó-Buda, melynek nevelés tekinteté­ben nem volt annyi ereje még, hogy kifejtse a törvény értelmében az oktatást, s a gyermekek nagy része Budára jön. Az állami tisztviselők, kik valami különös logikánál fogva az államnak adót fizetnek: a városnak, melynek jótétemé­nyében ők is, gyermekeik is részesülnek, semmi pótadót nem fizetnek; mert ez alól a törvény KÉPV H. NAPLÓ 18y|- XX. által ki vannak véve. Mindezekről gondoskodni kell, valamint a vidékiekről is. kiknek száma nevezetesen a főreáliskolában a tanulók számá­nak felénél többre megy. Ha tehát a t. ház, különösen az ellenpárt részéről is támogatva a nevelés érdekében mindent akar megtenni, a mi a mivelődést előmozdítaná; ha elismerjük, hogy a nevelésügy minden etetre egy culturai kérdés, melyet megfejteni mihamarabb kell : elvárom, hogy e tekintetben még Debreezen vá­ros t. képviselője is bele fog egyezni abba, hogy ezen csekélység 2,000 néhány száz frt megadas­sák Buda város nevelési költségeinek fedezé­sére azért is, mert Buda városának ezen alreál­tanoda sokkal fnagyobb költségébe fog kerülni. Ezen összeg tisztán csak néhány tanitó fizeté­sére van szánva. Kérem tehát a t. házat, hogy a pénzügyi bizottság ajánlatát elfogadni méltóztassék. (He­lyeslés.) Schwartz Gyula : T. ház! Én is arra vagyok bátor kérni a t. házat, hogy méltóztas­sék megszavazni azon összeget, melyet a budai alreáltanodára a miniszter ur előirányzott. Na­gyon sajnálom, hogy e részben nem érthetek egyet Debreezen város t. képviselőjével : nem pe­dig azért, mert ha igaza van is a polgári isko­lára nézve, hogy t. i. a törvény, mely még főn áll, kötelezi az 5000 lakosnál nagyobb községet, hogy felsőbb polgáiá iskolát állítson; habár igaza van is arra nézve, hogy ezen kötelezettségének Buda városa még nem tett eleget: de másrész­ről nagyon jól tudom azon okokat, melyeknél fogva Buda városa nem jöhetett azon helyzetbe, hogy ezen kötelességének eleget tegyen. Én nem csudálkozom azon. hogy ha a köz­ségi szervezet jelen állapotában nem tett eleget, különösen Buda városa, mely minden pillanat­ban azt hihette bogy Pesttel való egyesítése esetére egészen más föltételek közzé jönne auto­nómiája, hogy, mondom, ily válságos állapotban nem ragadta meg az ügyet, oly erélylyel, mint azt kellett volna. Részemről, megvallom, attól félek, hogy azon törvényt mely eddig a közsé­geknek kötelességévé szabta, hogy polgári isko­lát állítsanak: a most alakult községek nem fogják végrehajthatni; mert a jelenlegi községek nem is alkalmasak arra, hogy ott, hol az intel­ligentia oly kevés számmal jöhet be a bizott­ságba, s a tanácsba, ezen törvény-szabta köte­lezettségnek eleget tehessen; de mellőzve ezen törvényt, eltekintve a polgári iskoláktól : azt hi­szem, hogy teljesen indokolva van az, hogy a képviselőház megszavazza a budai alreáltanodára ezen előirányzott összeget, először azért: mert ha az alreáltanoda hivatása volna is a polgári tanodát helyettesíteni, a mit kétségbe vonok, 14

Next

/
Thumbnails
Contents