Képviselőházi napló, 1869. XX. kötet • 1871. deczember 21–1872. január 23.

Ülésnapok - 1869-417

106 417. országos Illés deczember 11. 1871. mert az alreáltanodába nem is azon tantárgyak taníttatnak; de különösen ezen eoncrét esetet felvéve, nem hiszem, hogy Magyarország fővárosára nézve ne az volna szándéka a kormánynak, hogy ott csak egy alreáltanodát állítson fel és azt hiszem, hogy a t. ház bele fog egyezni, sőt fel fogja kérni a kormányt, hogy ezen alreáltanodát annak idején egy főreáltanodává egészítse ki és ennek megtörténtével, hogy az állampénztár ne terheltessék egyszerre azon költséggel: nagyon helyesen tette a miniszter, hogy először e czólra egy alreáltanodát hozott be a költségvetésbe. Azt pedig, hogy Buda egy magyar főváros színvonalán nem áll: azt hiszem belátják mindazok, kik történetesen Budának mint városnak és azután — Magyarország fővárosának viszonyait ismerik. Nem akarok külföldi példákra utalni, — a múltkor azt jegyzé meg a miniszter ur, hogy azok Magyarországra nem illenek; — de tudom, hogy senki sincs e házban, ki nem óhajtaná, hogy Buda egy főváros igényeinek megfeleljen, és hogy eddig alsóbb rétegeiben elmaradt: azt nem lehet tagadni; holott azt hiszem, senki sincs e házban, ki be nem látná, hogy a magyar nemzeti, tisztán nemzeti irány fejlesztésére leghatalmasabb eszköz a tanügy. (Helyeslés.) Bátor vagyok ennélfogva a miniszter ur előterjesztését pártolni. (Helyeslés.) Csengery Antal: T. képviselőház! Én részemről azon helyzetben vagyok jelenleg, hogy sem a pénzügyi bizottság véleményéhez, sem a különvéleményhez nem járulhatok; hanem azon indokoknál fogva, melyeket Debreczen városa t. képviselője előadott, egy külön indítványt fogok előterjeszteni. En részemről, t. ház, azon nézetben vagyok, hogy az alreáliskolákat Magyarországon szaporítani egyátalában czélszerütlen dolog, épen ngy, mint czélszerütlen dolog lenne az algymnasiumokat szaporítani. Ez nem egy egész, hanem egy tökéletlen, félszeg intézmény; mely még tökéletlenebbé és félszegebbé válik az által, hogy az alreáliskolai tanítók számára külön, és alig magasabb vagy igen esekélylyel magasabb qualificatiok állíttattak fel, mint a milyenek az elemi tanítóktól megkívántatnak; holott miután az alreáliskola előkészítő a polytechnikumra: szükséges, hogy az előkészítő tanárok azon képességgel bírjanak, hogy az alap az előszitésnél jól legyen letéve; mert ha ez nem történik az alreáltanodában, a tanítás kezdetén: akkor a haladás lehetetlen a felsőbb reáliskolában. Az alreáliskolák és algymnasiumok szaporítását ezeknélfogva határozottan nem pártolandónak vélem, közoktatási és paedagogiai szempontokból. Nem pártolandónak tartom különösen az 1868-iki népoktatási törvény után, mely az alreáliskolák helyett oly pótszerről, t. i. a polgári iskolákról gondoskodott, melyek a mellett, hogy a népnek befejezett közoktatást adnak: a realoktatásra is sokkal többet nyújtanak, mint az alreáliskolák. Egyátalában nem áll az, t. ház, mit az előttem szólott t. képviselő ur mondott, hogy a polgári iskolák az alreáliskolákat nem pótolják. En azt mondom : igenis pótolják, és nemcsak pótolják, hanem többet tesznek, mint azon 3 évi cursus, melyet az alreáliskola magában foglal, mert pótolják még a 4-ik évét is a reál-iskolai oktatásnak. Méltóztassanak a törvényt megolvasni: határozottan azt mondja, hogy a polgári iskolák tantervének ugy kell készíttetni, hogy tökéletesen megfeleljen az algymnasium és a reáliskola 4 első osztályának, kivévén a gymnasiumnál a latin nyelvet, melynek utánpótlásával a polgári iskolák 4-ik osztályából át lehet menni a gymnasium 5. osztályába és a tanulmányoknak minden utánpótlása nélkül a polgári iskolák 4-dik osztályából át lehet menni az 5-ik reál-iskolába. Következőleg a törvény határozott rendelete szerint az alsó polgári iskolának 4 első osztálya nemcsak tökéletesen pótolja az alreáltanodát, sőt, amint mondám, többet íoglal magában, mint az alreáltauoda három osztálya. Ugyanazon tantárgyak taníttatnak abban: csakhogy a törvény szavai szerint nagyobb terjedelemben, s igy azon ifjakra nézve, kik magasabb kiképeztetés után törekesznek, kik a műegyetembe kivannak átlépni: lehetővé van téve az átmenetel a polgári iskola négy első osztálya után. De vannak igen nagy számmal a polgárok között, kik gyermekeiket nem akarják felsőbb tudományos kiképeztetésben részesiteni ; de azzal sem elégesznek meg, hogy pl. csupán 14 éves korukig járassák iskolába: hanem igen örömest veszik, hogy ha azon ismeretekben, melyek egy müveit polgárra nézve szükségesek, magasabb kiképeztetést is nyernek. Ezt teszi lehetővé a polgári iskola két legfelsőbb osztálya. A polgári iskola, ugy szólván, teljes befejezett oktatást ad a közép-osztály számára, amely osztály Magyarországon, főleg nagy alföldi városainkban különös tekintetet érdemel. Ezért a polgári iskolákban látom én a magyar középosztály nevelésének és kiképeztetésének kezességét a jövőre nézve. Pest városa igen helyesen fogta fel ezt. Méltóztatnak emlékezni, mily nagy volt itt az ifjúság részéről a tódulás különösen a reáltanodákba. Pest városa, mely teljes reáliskolát