Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.

Ülésnapok - 1869-401

40 401. orsságos ülés deezember 11, 1821. „haladéktalanul", máskor meg a minisztertanácsnak erre vonatkozó határozataival együtt kívánja azt beterjesztetni. De ha a minisztertanács nincs azon helyzetben, hogy a maga határozatait haladéktalanul meghozhassa: akkor a haladéktalan beterjesztés is, legalább azon határozatokkal együtt való beterjesztés lehetetlené válik; már pedig nem lehet elgondolni, hogy bármikor is, főkép pedig első alkalommal az állam vevőszék észrevételeire viszont észrevételei ne lennének, az illető minisztériumnak épen az ügy felderítése érdekében, s ezen észrevételek megtehetóse igen gyakran külhivataloktól való kimutatások bekivánását teszi szükségessé, a melyek gyakran dologi nehézségek miatt csak későbben adathatnak be, s akkor is nem egyszer, még kiegészítést igényelnek. Ez oka hogy a főszámvevőszék által már beterjesztett zárszámadások, illetőleg az azokról való jelentés eddigelé részüukről nem volt előterjeszthető ; de biztosítom a t. képviselő házat hogy rövid időn azok egymásután, ugy az 1867. évi kimutatásról szóló, valamint az 1868 — 69 és végre 1870. évi zárszámadásról szólók a ház elé lesznek terjesztve. Omne initium durum. Természetesen kezdetben olyan akadályok küzdendők le, melyek későbben, ha nem is enyésznek el, de minden esetre alább szállanak és igy e tekintetben a kormány némi elnézésért kénytelen könyörögni. Ami a t. képviselő urnák további megjegyzéseit illeti, hogy a pénzügyi bizottság hivatkozott ugyan némi kivonatokra a zárszámadásokból, melyek alapján állapította meg e tételeket: erre nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy a végösszeállitás és a jelentés formulázása előtt is kötelességének tartotta az állami számvevőszék — és a kormány maga részéről a közvetítést illetőleg, — hogy a zárszámadások eredményei és illetőleg — a hol lehetett — maga azoknak teste a pénzügyi bizottsággal közölve legyen, hogy ez azon kritika gyakorlására a lehetőségig képesittessók, melyet a ház részére a t. képviselő ur méltán igénybe venni óhajtana. Megjegyzem egyébiránt, hogy ez, ami nálunk a most mondott okoknál fogva kivételesen hiányzik, — legalább az én tudtommal — Európa tán minden nagy államában szintén hiányzik. Roppant nehézség van azzal egybekötve, hogy az előév zárszámadásai már rendelkezésre álljanak akkor, midőn a jövő év előirányzata tárgyalás alatt áll. Méltóztassék csak figyelembe venni, hogy aprií végéig fizetünk az előévre, tehát lezárni csakis april hónap végével lehet, és igy májusban lehet csak összegyűjteni, bekivánni az összeállítandó zárszámadásokat és már szeptember elsején a miniszterelnökhöz kell azokat terjeszteni. Ez oly rövid négy hónapnyi idő, ily terjedelmes elszámításokra, különösen nálunk, a hol annyi gazdászati dolog van, és iparos vállalat, mi künn van, kezeltetik, hogy az erők legnagyobb megfeszítése mellett lehetséges csak a feladatnak megfelelni. Egyébiránt positiv tudomásom után mondhatom, hogy az államszámvevőszek javaslatokat fog tenni arra nézve, hogy ezen feladat még inkább megvalósítható legyen, az elszámolás és a pótkezelés módozatait illetőleg. Jövőre tehát mindezen alapokon remélem, hogy az ide vonatkozó igényeknek sokkal biztosabban eleget lehet tenni, mint a mennyire ez eddig volt lehetséges. Ami a képviselő urnák dologi kifogását illeti, megjegyezte, hogy korábban dicsekedni szoktunk a többletekkel, melyek a költségekkei szemben resultáltak. Nem akarom szó szerint venni e kifejezést; én nem vélem, hogy alaposan lehetne mondani, hogy a kormány dicsekedett volna akár egygyel, akár mással. Odaállította az eredményeket és ha azok kedvezők voltak: odaállította mint kedvezőket; ha pedig kedvezőtlenek voltak : abból sem csinált titkot. Ami egyébiránt azt illeti, hogy most már a deficitet bevallani kénytelenek vagyunk : hiszen az eredményekről most sem beszélünk, most is csak az előirányzatokról beszélünk és az egész, a mit megjegyezni bátor voltam: nem az, hogy szemben a kiadásokkal; hanem szemben az előirányzatokkal mutatkoznak évről évre többletek és ez egyik oka annak, a mi engem arra bátorított, mit a képviselő ur hibáztatott vagy legalább koczkáztató optimismusnak tüntetett fel, hogy t. i, a jövedelmek előirányzatában egy kissé magasra nyulék, mint a t. képviselő ur magát kifejezé. Az én hivatalbeli elődömnek épen az ellenkező szemrehányást szokták tenni, hoj?y t. i. nagyon alacsonyan szokott előirányozni. Én most azon szemrehányással találkozom, hogy nagyon is magasan irányoztam elő. Én remélem, hogy a következés meg fogja azt mutatni, hogy körülbelől az igazat találtam el. Én számot adtam már első alkalommal, midőn egy év előtt az előirányzatot beterjesztettem, azon eljárási módozatról, melyet követek, és akkor azt mondottam, hogy nemcsak az előév eredményeit: hanem az eredményeket több éven át megtekintve az állandóan mutatkozó irányt is vélem figyelembe veendőnek. Ha majd a zárszámadások a t. képviselő urnák kezében lesznek: meg fog győződni arról, a mit egyébiránt a pénzügyi bizottság tekintélyére ma is elhihet, hogy az előirányzat alapjául az 1870. évi eredmények szolgáltak egészben és nagyban. Ezt ő tudja is, tegnap hivatkozott is rá; mert kiemelte, hogy kivételkép mégis vannak tételek, melyek tűimen nek az 1870. év eredményén és csak azért let-