Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.

Ülésnapok - 1869-401

401. országos ülés deczember 11. 1871. 41 tek elfogadva, mert azt mondottam, hogy ezen előirányzást igazolja a folyó évnek első fele, első %-de. Tehát áll, hogy egészben szabály szerint az 1870. év zárszámadásának eredményei szolgáltak az előirányzatnak alapjául és ezt én megengedhetőnek vélem és nem tartom szükségesetek, hogy az előbbi éveket is tekintetbe véve az átlagnál maradjunk meg, mely azokból vonható és pedig azért, meit az emelkedési irányzat 4 éven át constans, tehát hátramenő diametrum vonását én túlságos óvatosságnak tekinteném és én nem vélek zavarba jönni azáltal, ha a bevételeket előirányozom azon magaslaton, melyen azok az utolsó évben mutatkoztak, annál is inkább, mert az utolsó év nem volt valami jó év. Ha oly évvel volna dolgunk, mint az 1868-iki, ez talán aggályos lehetne. De oly nagyon is középszerű évvel, mint a milyennel volt dolgunk 1870-ben : azt tartom, ez nem aggályos, és ha imitt-amott positiv adatok alapján magasabban is előirányoztam, ez megint csak azért történt, hogy a valóságot, a mennyire lehet, megközelítsem. Méltóztassanak megengedni, hogy ha egészben és nagyban az előirányzat alapjául az előév zárszámadásainak eredményei szolgálnak : mi történik akkor? Nem az, hogy escomptiroztatik valami, semmisem escomptiroztatik, sőt inkább az ellenkező történik; miután azon emelkedés, mely 1871-ben már is előállott, csakis kivételes esetekben vétetett alapul, különben egészen mellőzve lett, és a mi előrevélhető, hogy 1872-re megint előáll, az is egészen figyelem nélkül hagyatott, és ha az emelkedő irányzat csakugyan megmarad : két év emelkedése az, ami még többletet fog mutathatni szemben az előirányzattal: t. i. azon haladás, melyet 1871-ben teszünk és azon haladás, a melyet 1872-ben talán teendünk. Azt gondolom, két évnek kihasználatlanul hagyása elég biztosíték rendes körülmények közt a pénzügyi kormányzat irányában arra nézve, nehogy bevételeivel mögötte maradjon az előirányzatnak. Ami azon megjegyzését illeti a képviselő urnák, hogy ha én már itt értékesítem a kimutatásokat, melyeket ezen évről kaptam és alapul veszem az ott mutatkozó eredményeket, mire való a titkolózás? miért nem teszem ezeket egyéb országok példájára időnkint közzé ? Megvallom, tettem magamnak is azon kérdést, nem lenne-e jó ezeket közzé tenni ? Ez az eddigi eljárási módozat mellett igen nehéz volt, miután a forgalmi naplóban nem volt minden egyesítve. Miután azonban abban ma már minden egyesítve van : — tűnődtem, haboztam, ne tegyem-e ezt meg? Evnegyedenkint biztosan tehetném ; hanem egy sajátságos körülmény tarKÉFV. H. NAMÓ. 18|f XIX. tott tőle vissza, a minek nem tartózkodom nyíltan kifejezést adni azért, hogy ha kívánatra utóbb mégis megtenném : a közönség itt megkapja azon sajátságos tüneménynek f kulcsát, a melylyel kétségkívül találkozni fog. Épen az év első negyedeinek kimutatásai ugyanis mindig véghetetlenül kedvezőtlenek lesznek, és ez a közönséget megdöbbentheti, megzavarhatja, ós ha netalán ilyenkor hitelrealizálások lesznek soron, ezekre kártékonyán hathat. Oka ennek az, mert Magyarország, mint méltóztatott mondani, nagyon is földmivelő ország, és itt az utolsó negyed csaknem annyit, sőt néha még többet ér, mint az ezt megelőzött két negyed együttvéve. Ha már most valaki összeméri az első, sőt a második, néha még a harmadik évnegyednek is eredményeit az előirányzattal : kétségbe eshetik és fölkiálthat: az istenért hova jutunk az év végével ? Már pedig négy év tapasztalása mutatta, hogy nem kell megijedni, hogy az utolsó évnegyed mindent jóvá tesz. Megvallom, hogy ezen megdöbbentő hatástól tartottam ; pedig nem volt okom tartani : mert megmutathatom, hogy épen ezen esztendőben minden évnegyed eredménye sokkal jobb volt, mint az előév megfelelő negyedéé; de mégis kimondhatlanul rósz az előirányzattal szemben, s ma a 12-ik hónapban nincs semmi aggodalomra ok; mindenütt jobban vagyunk, mint akármelyik előévben. Ez mindig ismétli magát, de a ki ezt meg nem szokta, és nem tudja az évről évre újból ismétlődő esetekből, hogy az utolsó évnegyed feladata, azt a sok bajt és fogyatkozást helyreütni : megvallom, némi zavarba jöhet, és aggály támadhat benne, hogy milyen lesz az év vége. Ez volt tehát oka, miért nem tettem közzé a pénztári kimutatásokat. De ha egyszer a nagy közönség tudomást vévén a dolog ezen állásáról; magát megzavartatni nem engedi: semmi sem áll útjában, hogy ez megtörténjék. A t. képviselő ur kiemeli azt is, hogy hogyan van az, hogy évről évre nagyobbak a bevételeink, mi az erők növelkedésének, az adóképesség emelkedésének lenne tanúbizonysága, és mégis én a késedelmi kamatokra majdnem kétszer annyit előirányozok , mint előirányoztam tavaly és igy mintegy előrelátom, hogy az adók nehezen lesznek behajthatók. Ha az adóképesség és fizetési készség synonim dolgok lennének: akkor ezen nagy összeget nem irányozhatnám elő, hanem, fájdalom, csak kivételkép áll, hogy a fizetésképesség és a fizetési készség egyértelmű legyen még ma nálunk. Tagadhatlan, hogy daczára a késedelmi kamatoknak, a közönség a visszatartott adókat ol6