Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.

Ülésnapok - 1869-410

41". (írszítgos iilris áecz:'mber 20. 1871 377 van vallásügyi miniszter és ha ennek kell még lennie, hát miért van épen a közoktatás ügyé­vel együtt, egy hüvelyben ? Mert hit és tudo­mány, vallás és közoktatás transeendentalis és reális világ : ugyan hogyan férhetnek meg oly békésen kivált egymásban és nem egymás mel­lett? Hasson oda a miniszter ur, hogy ez ellen­tét és e logieai absurdum szüntettessék meg. Ha már, mondom, kell még vallásügyiminiszter­nek lennie : adja át infuláját a belügyminiszter­nek, neki arra talán nagyobb szüksége van, ő azt saját körében jobban használhatja. (Helyeslés a szélső hal felől.) Oktotásügy és jezsuitismus nem férnek meg egymással. Tehát mondom, ha már kell lennie : legalább ne legyen az oktatási miniszterrel egy karszé­ken. S én a vallásügyminiszterre még csak any­nyit mondva, hogy requiescat in paee: áttérek a közoktatási miniszterre, illetőleg annak költség­vetésére. Ha nézzük a költségvetést : mindjárt I első tételében látunk egy igazgató-tanácsot 140 i fővel; egy tanulmányi ügyek igazgatóságát 154 fővel és mintegy 1 k millió költséggel, akkora összeggel, a mely az összes közoktatási ügy költ­ségének V<;-át emészti fel. Igaz, hogy ha ezen 300 fő mbid a tudomány érdekében izzad, ha a 600 kéz, láb mind a tudomány érdekében fá­radna : sok hasznos dolgot mivelhetne a tudo­mány érdekében. De daczára , hogy ezek száma légió: mi az eredményt nem látjuk. E házban már a múlt évben is, azelőtt is történtek gyakori felszólalások a tanulmányi ügyek igazgatóságának, a központi igazgató tes­tületeknek nagy száma ellen, sőt utasíttattak is a miniszterek ezen számok leszállítására, néze­tem szerint Í U részt el lehet engedni. Igaz. hogy a miniszter indokolja ezeknek szükségét az által, hogy ime a legközelebb múlt évben 32, ezer j ügyszámot dolgozott fel csak a központi igazga­tás. Ha a sok irás használ, lendit valamit, pedig mondom, nem látjuk: lehet igaza; de én ebben csak azt látom, hogy nyakig benne vagyunk a bureaukratiában, pedig az mindig ellentéte az életrevalóságnak, sőt azt mintegy absorbealja. r En tehát arra kérném a miniszter urat, hogy tekintse meg egyszer azt a központi igaz­gatást, és nézze meg, hogy nem takarithatna-e meg 50 — 60 ezer frtot? hiszen, a közoktatásügy, a népnevelés Zaharájára ez mégis csak jó lenne, igaz, hogy csak egy csép ; de mégis va­lami ; A házban már a múlt évben is, és azelőtt is nyilvánult ez irányú felszólalásra a miniszter ur által válaszoltatott, hogy még ezek mellé fölállítja a közoktatási tanácsot. Ha tovább me­gyünk találunk 6 tankerületi felügyelőséget elő­irányozva 28,200 írttal számítva. KÉPY B. NAPLÓ 184-1 XIX. Én nem tudom, meghallom, hogy miért, mi czélra vannak ezek a felügyelőségek, akkor, a mikor van a minisztériumnak 10— 11 osztálya ; ha tekintetbe veszem azt, hogy ezek többnyire keresztes vitézek: akkor megvallom, még gya­núba jöhetnénk az egész intézmény iránt. Hi­szen úgyis az a bajunk, t. ház, hogy a tan­ügyre egészen rá nehezedik az egyház ; és ime itt azok keze közzé adatik a fensőbb tanügynek mintegy felügyelete, kik ugy látszik, hogy hely­zetünknél fogva a vallás érdekeire ügyelnek fel ott a tanügy rovására, és igy annyival haszon­talanabb kiadás a 32,200 frt a népiskolai tan­felügyelőségre. Itt a házban többször nyilvánít­tatott az a nézet, hogy ez az egész intézmény haszontalan. Én részemről nem kételkedtem kimondani, hogy ezt szükségesnek tartom. így azonban, a mint van ebbeo a tétlenségben, ebben a léha­ságban, ebben a renyheségben : valósággal én is nemcsak szükségtelennek kezdem belátni, sőt tekintve, hvgy 32,000 frtot emészt föl: káros­nak is; mert tavaly az mondatott a miniszter urnák, hogy boseássa szárnyaikra őket, legalább azokat, kiket nem használhat, mert tisztelet a hasznavehető, ügybuzgó tagoknak, a milyek, el­ismerem, hogy szintén vannak. így ő helyette, mert hozzá nem volt sze­rencsém az egész budget tárgyalása alatt, Ta­nárky államtitkár azt mondta, hogy a minisz­terek lámpával keresik az embereket, nem te­hetnek róla, hanem találnak. Ne lámpával mél­tóztassanak keresni, hanem napfénynél. Azt mon­dotta továbbá, hogy a minisztérium nincs oly szerencsés helyzetben, mint a gyermek, hogy az egészségesnek látszó diót feltörve,ha látja, hogy férges, eldobja. Már t. ház! ily tant én el nem fogad­hatok. A miniszter a tanfelügyelőket miért fizeti? azért, hogy teljesítsék kötelességeiket: do ut des. Ha nem teljesítik az egyik feltétet, eo ipso meg­szűnt a másik. Ha nincs munkálat: nincs mun­kadíj. Tehát a kik kötelességeiket nem telje si­tik, én is azt moudom: el velők a pokolba, a vallásügyi miniszter ur tán egy zugával annak csak rendelkezik. (Derültség) De t. ház! én nem a tanfelügyelőket kár­hoztatom : hanem a minisztert. Hát nem tudja-e a miniszter ur azt, hogy a milyen a gazda, olyan a szolga, a milyen a mester, olyan a ta­nítvány. (Egy hang nem áll!) Igen áll, mert el­küldi, mihelyt nem olyan, milyennek kell lennie. Tehát, ha a tanfelügyelők nem felelnek meg kö­telességeiknek, a minthogy nagy részt nem fe­lelnek meg: nem felelnek meg azért, mert maga a miniszter sem felelt meg tisztének, hogy ra­jok felügyeljen. 48

Next

/
Thumbnails
Contents