Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.
Ülésnapok - 1869-410
410. országos filés deezember 20. 1871. 375 ezeket? Kétségtelenül a karoknak kellene választani, mórt mindegyik kar önálló tudománykört képezvén: az képezi egyszersmind az illető szakismeretnek legfőbb fórumát. Bármikor kéretik vélemény az egyetemtől; mindig az egyes kar adja azt, például az orvosi tudományra vonatkozó kérdések iránt az orvosi kar ad véleményt. Ki által választatik ezen 3 tag? Az egyemi tanács által. Ki az az egyetemi tanács? Az egyetemi tanács áll a karok köréből évenkint választott rectorból, prorectorból és az egyes dékánokból ; tehát mindenekelőtt áll theologusokból is, — mert ezek is benn vannak a tanácsban, a legrosszabb esetben két évig kettős számmal, sőt hármasával is, ha tudniillik a rector és prorector az ő körükből választatott. De többet mondok. Az egyetemi tanács nem tudományos testület: az administrationalis hatóság, melyhez nem tartozik más, mint az egyetemnek kezelése. Hogy jön az egyetemi tanács ahhoz, hogy a szakkérdésekben ő járjon el: azt megfoghatlannak tartom. Én a t. miniszter úrral — nyíltan megvallom — nem csak minisztersége óta, hanem 10 év óta állok elvi ellentétben. {Derültség jobbról.) Ezt nyíltan megmondom: ez becsületes meggyőződésünk mindkettőnknek, és én nem hiszem t. ház, hogy ennek beismerése akár reám, akár a t. miniszter úrra nézve legkevésbbé is valami olyast tartalmazna, a mi nincs rendén. Mi elvi tekintetben térünk el egymástól. Valamint ő miniszteri hatalmával érvényesiti az ő nézetét, ugy engedje meg nekem a t. ház, hogy képviselői jogommal élhessek, {Helyeslés bal felől). Úgyis nagy előnye van fölöttem; mert saját véleményének érvényesítésében, rendelkezik a kormány hatalmával: mig én csak egy képviselő jogával élhetek. r En nem látom annak más okát, hogy a miniszter az egyetem számára ad ugyan képviselőket; de azokat nem az egyes karok által választatja, hanem a senatus által: minthogy a közoktatási tanácsban bizonyos befolyásoknak engedjeu tért. Igaz ugyan, hogy a karok választják az egyetemi senatust; de meg fogja nekem engedni a miniszter ur, s elvárom feleletét erre, hogy ha a facultások által választatnának az illető képviselők egészen mások fognának megválasztatni, mint a kiket az egyetemi tanács választand. Meg fogja nekem engedni a miniszter ur, hogy az egyetemen vannak oly befolyások, melyeket minélelőbb mellőzni kívánunk e téren. Ez köztudomású dolog. Egy tényre hivatkozom csak. Az egyetemnek legnagyobb tanára, ki valaha volt: — Balassa; — sohasem volt képes az egyetem legnagyobb méltóságát, a rectorságot elnyerni épen ezen befolyások következtében. Mikor neve szóba hozatott, hogy az egyetem e méltóságát elnyerje: bármennyire is szóltak mellette, mégis megbukott, oly egyénnel szemközt, kinek nevét ő utánna említeni sem akarom. En tehát nem |tekinthetem egyébnek azt, hogy az egyetemi tanácsra bizatik a képviselők választása: mint hogy e testületnek az önállóság szine adassék anélkül, mintha azzal valóban birna. Ennélfogva a t. közoktatási miniszter ur harmadik tervét is, t. i. a közoktatási tanács felállítását, egyenesen károsnak tartom. Csökkenti a miniszter felelősségét, nem emeli érvényre a közvéleményt, melynek meghallgatására és nyilvánítására elég eszköz van az országban. {Helyeslés.) « T. ház! Még egy pár szóval az egyes oktatási ágakra nézve akarok véleményt mondani. Az egyetemre vonatkozólag a t. miniszter ur eljárását leginkább sajnálom. Bátran merem mondani, hogy a kórállapotok, sőt a visszaélések, melyek ott vannak, mióta ő vezeti a közoktatás ügyét: nemcsak orvoslást nem találtak, hanem sokszor támpontot is találtak a minisztériumnál. Ez merész vád; de be fogom bizonyítani, mert kötelességem. {Halljuk!) Azt állítom, hogy az egyetemnél levő kőrállapotok nemcsak orvoslást nem találtak az ő minisztersége alatt: hanem sokszor az ő részéről támogatást is. Fogok szolgálni bizonyítékkal. Az egyetem jogi karának egyik főhibája, — ismételten volt ez e házban nyilvánítva — az, hogy nem rendelkezik elégséges tanárokkal: ez tény. Legnagyobb mérvben mutatkozik a tanárok e hiánya oly esetekben, midőn valamely tanszék megürül. Igen természetes, hogy ily szék-üresedés esetében oly facultásnál, hol minden szak duplán van betöltve: a másik parallel tanszék tanára a megürült helyet igen könnyen supplealhatja. De oly facultásnál, hol minden tanszék nemcsak hogy duplán nincs betöltve, sőt tanszéki eumulatiók fordulnak elő; hol egy tanár két tanszéket is kénytelen betölteni; egy ily tanszék me^ürülése igen nagy baj az illető facultásra nézve. Még nagyobb a baj, ha az ily állapot soká tart; ha az ideiglenes intézkedések, melyek ily tanszókürülésnél beállanak, hosszú ideig tartanak: mert akkor oly tanárnak kell azon tudományt hosszú ideig előadni, kinek az nem szaka. Nagy baj, ha nincsenek a szakok kellőleg betöltve ; de még nagyobb, ha üresedés esetében nem gyorsan történik a betöltés. Ha egy tanszéket ennek következtében 3—400 hallgató, akik ezen szakot képezik, nem hallgathat hosszúidon át: a miniszter sem fogja tagadni, hogy ez visszás állapot.
