Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.
Ülésnapok - 1869-408
4*8. országos ülés deczember 18. 1871, 309 rabolták Szabolcsban, s ha jól emlékszem; elvettek vagy 8 ezer frtot. Ezen egyes póstaraolások azonban az óriási forgalomhoz viszonyitva, szintén eltűnő csekélységek. Mint már volt szerencsém emliteni, 1870-ben a magán értékes küldemények 701 milliót, a hivatalosak 420 milliót; összesen 11 száz millió frtot képviseltek. — Ha ebből ellopnak 200 ezer frtot, minek nagy része megkerül: a publicum csak köszönettel tartozik azért, hogy lerázzuk a nehézkességet, csupán a publicum kényelmét nézzük, nem tekintve azon 5—6 —10 — 20 ezer írtra, mit az állam e mellett veszt: azért, hogy a régi nehézkes mód helyett, hol a publikumnak érdeke nem nézetett, ujat alkalmazunk. Ami végre Lázár képviselő ur egyes kívánságait illeti: engedje meg, hogy ne feleljek azok ra, mert én részemről a képviselőházat nem tartom hivatva arra, hogy egyes postaállomások ide vagy odatétele fölött határoz; zon. Méltóztassék meggondolni, hogy ha 1600 postaállomás helyét itt a házban tárgyalnék: mi lenne abból? akkor méltóztassék a t. háznak magának a kormányt vinni, s a minisztereket secretariusokká degradálni, hogy hajtsák végre a határozatokat. Ez — nézetem szerint — a ház elé nem tartozik. Nem akarom ezzel azt állítani, hogy átalában ezt itt előhozni nem szabad. Hanem magának a képviselő urnák, magának az ügynek érdekében ajánlom, hogy ha panasza van: méltóztassék azt előadni a minisztériumnál, a minisztérium, kötelessége szerint, ha lehet, orvosolni fogja: ha nem lehet, nem. Ha az ügy orvoslást nem kap: akkor volna czélszerü a t. képviselő urnák ezen jogával élni, hogy a dolgot itt e házbau is előhozza. Mindezek után kérem a t. házat: méltóztassék a pénzügyi bizottság által is jóváhagyott postai költségelőirányzatot elfogadni. {Helyeslés jobb felől.) Szontagh Pál {csanádi): T. ház! Elnök: Bevégeztük a tanácskozást, a t. képviselő urat csak akkor illeti szó, ha mint a külön-vélemény egyik aláírója, a zárszó jogával kivan élni. Szontagh Pál (csanádi): Ha csupán, mint a külön-vélemény egyik aláirója szólhatok, s ez által Ghyczy képviselőtársamtól elvonom a szót: akkor elállók a szótól. (Bálijuk!) A t. ház engedelmével két észrevételt vagyok bátor az igen tisztelt kereskedelmi miniszter ur előadása irányában koczkáztatni. Egyik az, hogy azt méltóztatott mondani, hogy a posta üzlet! Igenis üzlet, En is elismerem, hogy az, és a különvélemény is elismeri ezt. Csak azt kívánja a külön-vélemény, hogy ezen üzlet tartsa fenn maga magát, és miután ezen üzlet fejlődik, virágzik, jövedelmet ad : e jövedelem a mi hozzájárulásunkkal is ne folyjon a fiscus közönséges pénztárába, hanem fordittassók ezen intézmény fejlesztésére. Ezt mondta a külön-véleimmy, és ezt mondotta élő szóval Ghyczy Kálmán. Hivatkozni méltóztatott a miniszter ur arra is, mintha ő mondta volna: mennyire hasznos az, ha bizonyos üzleti dolgok és körülményekre vonatkozólag statistikai adatok hozatnak köztudomásra. Ebben méltóztatott tévedni: ezt nem ő mondta; hanem Pest, Józsefvárosának képviselője tett erre nézve észrevételt, és utalt arra, milyen szükséges ez; és menynyire igazsága van neki, kitűnik onnan, hogy még oly futólagos statistikai adatok is, minőket a miniszter ur méltóztatott itt felhozni: már is kedvezően látszottak hatni a hallgatókra. Ha pedig ezek körülményesen és egész terjedelmökben közöltettek volna nemcsak a képviselőkkel, hanem minden adókötelessel: ez esetben a kedvező hatás bizonj^ára nem maradt volna el. Kimerítő statistikai adatok közlésének esetében nem jönne oly furcsa állapotba egy némely ember, mint a minőbe' én magam jutottam. Ez esetben nem támadhatna bennem azon gondolat, hogy azon száz posta körül, melyek fölállittatni szándékoltatnak: bizonyos amabilis confusio uralkodik ép ugy, mint igen sok ágánál a közigazgatásnak, és hogy itt is bizonyos kegy, protectió látszik osztogattatni. Ezt nem hiszem ugyan; de ennek ellenkezőjét nem tudom. Ha azonban a statistikai kimutatások, mint Csernatony barátom kívánta, kezeink között volnának: ugy meglehet, hogy megadtuk volna magunkat a helyett, hogy — külön-véleménynyel alkalmatlankodtunk volna a t. ház előtt, meggyőzetvén a statistikai kimutatások által, hogy ama 100 posta mind alkalmas helyen fog fölállittatni. Minthogy azonban ily dátumok nincsenek előttünk : feltűnővé válik pl. az, miért állitatik föl Nógrádmegyében Csecse helységében egy posta hivatal. Talán azért, mert ott most egy tanfelügyelő lakik és ha ezen tanfelügyelő másutt fog lakni: ott ismét egy uj postahivatal fog felállíttatni? Megjegyzem, hogy ezen posta mint más már felállított posták is zsákutcza és több olyat tudnék saját tapasztalásomból idézni, melyeknek ez idő szerint semmi magyarázatát nem találom. Valószínű azonban, legalább hiszem, — hogy megtaláltam volna a magyarázatot: ha az, a mit Csenátony barátom kivánt, közöltetett volna a publibummal, — t. i. a posták forgalmának kimerítő statistikája. Méltóztatott a miniszter urnák azt is mondani, hogy a postamesterek és expeditorok nem csupán a posta után élnek. Ez előttem ismeretes. Ismét tapasztalásból tudom, hogy van oly hely, melyet azért nem akarok megnevezni, mert
