Képviselőházi napló, 1869. XIX. kötet • 1871. deczember 10–deczember 20.
Ülésnapok - 1869-407
27S 407. országos ülés deczember 17 1871 sági tanintézet Keszthelyről Kassára vagy akárhová ugy hozatnék el, hogy Keszthely meg ne kapná cserébe azon intézetet, mely a veszteséget pótolná. Ezt én nem tartanám helyesnek és épen azért kész vagyok megszavazni azon első szükségleteket, melyek által ezen intézet felállítása lehető lesz. A t. ház elhatározta volt két gazdasági tanintézetnek felállítását Kassán és az alföldön. Én nem hallottam, hogy ebben a tekintetben valaki felhozta volna, miszerint az alföldön a gazdasági tanintézet felállításának eszközlése nem szükséges, és én ezen nézetet nem is tudnám pártolni : mert meg vagyok győződve, hogy az alföldön, nevezetesen Bácskában azon nagy mezőgazdasági vidéken egy gazdasági tanintézet felállítása szükséges. (Bal felől: Ugy van!) így tehát azon kérdés nem is fog már szőnyegre kerülni : hogy felállittassék-e ezen tanintézet, vagy nem ? mert a ház ezt már kimondta; itt csak arra nézve forog fenn a kérdés, hogy két intézet felállítása határoztatván el: lehet-e mindkettőt most felállítani, vagy ha nem lehetne, melyik állítandó fel előbb % Én így fogom fel a dolgot. Miután az előterjesztett adatok szerint a tárgyalások minden esetre előbbre haladtak Kassa városával, bár őszintén megmondom, szükségesebbnek tartom az alföldön, mint ott: — természetesnek találom, hogy a jeJen évi költségvetésben a kassai intézetről tétessék intézkedés; de másrészt igen kérem a t. házat: méltóztassék azon határozatot fenntartani, és az ország pénzügyi helyzetének körülményeihez képest mentül előbb létesíteni , hogy az alföld számára is a tanintézet felállittassék. Ily értelemben szándékozom én szavazatommal a költségvetés egyes tételeihez járulni. (Helyeslés.) Szlávy József kereskedelmi miniszter : Tisztelt képviselőház! A gazdasági tanintézetek iránt az 1871-ki költségvetés tárgyalásakor alkalmam volt bővebben kifejteni nézeteimet. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni: mert körülbelől ugyanazt kellene elmondanom, mit akkor mondtam, s melyek részben egyeznek azzal, mit t. barátom Korizmics és t. barátom Tisza László képviselő ur elmondott; részben pedig ellenkeznek. Mégis felszólalok, mert némi megjegyzést szükségesnek látok a helyzet tis-z tázása, és talán némely bal felfogások megszüntetése végett. Ami különösen a Graal képviselő ur által nyilvánított aggodalmakat illeti: hivatva érzem magam, kinyilvánítani, hogy sem nekem, s ugy hiszem, a t. háznak sem jutott eszébe a Keszthelyen létező gazdasági felsőbb tanintézetet mellőzni ugy, hogy annak helyébe ne jöjjön semmi. Amit az előterjesztésben mondottam : csak annyi volt, hogy én, az ország jelenlegi szükségletei s pénzügyi viszonyaihoz képest azt hiszem, hogy 4 felső gazdasági tanintézet elég; de azoknak elhelyezését nem tartom czélszerünek s a menynyiben a Dunán tul igen közel egymáshoz kettő esik, a felföldön pedig egy sincs, minthogy most Kassa városa igen előnyös, igen szép áldozatokat kivan hozni egy gazdasági intézet felállítására: czélszerünek látnám egynek ottani felállítását, a keszthelyit pedig át szeretném alakítani egy szőllőszeti, borászati, pinczészeti, gyümölcsészeti, kertészeti és földművelési iskolává. Kapna tehát Keszthely nem kevesebbet, mint a mennyit most bir, sőt többet, kitérj edettebbet, a czélnak megfelelőbbet. Az okok közt, melyeket én előhoztam: leginkább azok szerepelnek, hogy az ott a gazdasági tanintézet rendelkezésére álló föld, a maga fekvésénél, formájánál, talajánál fogva nem alkalmas arra, vagy legalább ' nem egészen alkalmas, hogy azon egy felsőbb gazdasági tanintézet mellett létező gazdaság berendeztessék. Nem akarom előhozni, miért, miért nem ? ezen változtatni sem lehet. Ne . méltóztassanak azt mondani, hogy olysn földön tanuljanak gazdálkodni, a mely rósz, mert jó földön ugy is könnyít gazdálkodni. Igen; de megkívántatik, hogy azon föld javítható legyen; a hol pedig a föld talaja kavics : ott a legnagyobb költséggel sem lehet javítani. De maradna elég föld arra, a mi egy földmives-iskolának megfelel. En tehát megnyugtatni kívánom azon aggodalmat, mintha én Keszthelyről az intézetet végkép elvinni szándékoznám. Ez nem szándékom nekem sem; és ha szándékom volna is : ugy hiszem, a t. ház abba nem egyeznék. Amit t. barátom, Zsedényi említett : azt sem hagyhatom szó nélkül, hogy t. i. Magyaróváron szaporodnak a tanulók és Keszthelyen fogynak , mert talán a tanerők Keszthelyen kevésbbé jók, mint Magyar-Ovárott. Én kötelességemnek tartom a keszthelyi tanintézet tanárainak érdekében kinyilatkoztatni, hogy a tanárok olyanok, hogy hivatásuknak, kötelességüknek teljesen megfelelnek, és hogy ha a tanulók száma ott apad : a hiba korántsem a tanárokban fekszik, hanem azon körülményekben, melyeket előbb elősorolni bátor voltam. Ami már most azt illeti, hogy a költségvetésben méltóztatnak nekem megszavazni egy tanárt, amelyet a pénzügyi bizottság kitörölt: én ezt köszönettel veszem ; csak arra vagyok bátor a t. házat figyelmeztetni, hogy ha méltóztatnak megszavazni a tanárt, akkor a rendkívüli költségvetésben szintén méltóztassanak megszavazni